Külföld
Migrációs gyorssegélyt juttat Olaszországnak az Európai Bizottság
Róma szerint az a cél, hogy Afrikából el se induljanak a migránsok
A testület hétfői tájékoztatása szerint az uniós sürgősségi támogatás az olasz parti őrség munkáját segíti. A hozzájárulás által a szolgálat erősíteni tudja határőrizeti tevékenységét és tovább tudja növelni a tengeren folytatott életmentő munkáját.
A 12,2 millió eurós hozzájárulással az Olaszországnak juttatott sürgősségi támogatás összege mintegy 75 millió euróra nőtt, amely a migrációs nyomás csökkentése érdekében a 2014-2020 közötti időszakra megállapított alapból már átutalt, közel 600 millió eurós uniós támogatást egészíti ki.
A Corriere della Sera úgy látja, hogy a líbiai követelések megnehezítik a tárgyalásokat a Rómában zajló migrációs találkozón, amelyen az EU tagállamai és az észak-afrikai Tunézia, Algéria és Líbia képviseltetik magukat, többnyire miniszteri szinten. A líbiai miniszterelnök a Tripoliban zajló harcok miatt lemondta részvételét, az egységkormányt a bel- és a külügyminiszter képviseli. A Corriere hangsúlyozta, hogy év eleje óta már több mint húszezren érkeztek a dél-olaszországi partokra, és majdnem kivétel nélkül Líbiából indultak el.
Olasz belügyminiszter: Az a cél, hogy Afrikából el se induljanak a migránsok
Európa és Afrika közös feladatának nevezte Marco Minniti olasz belügyminiszter a Rómában hétfőn tartott migrációs találkozón, hogy a bevándorlók tömegei el se induljanak Afrikából Európába.
A Németország, Franciaország, Málta, Ausztria, Svájc, Szlovénia, Olaszország, valamint Algéria, Tunézia és Líbia belügyminisztereinek zárónyilatkozata leszögezi, a migráció ellenőrzése érdekében intenzívebbé kívánják tenni az együttműködést és információcserét.
"A migráció kezelésének megosztott felelőssége közös, gyors és határozott lépéseket sürget annak elkerülésére, hogy ezrek veszélyeztessék életüket, miközben Észak-Afrikát vagy Európát igyekeznek elérni" - olvasható a nyilatkozatban, amely hangsúlyozza, hogy 2016-ban több mint 4500-an haltak meg vagy tűntek el a Földközi-tengeri átkelés közben, és az idén minden korábbinál nagyobb migrációs áramlattal számolnak a dél-olaszországi partok irányában.
A dokumentum elsőrendűnek nevezi az embercsempészekkel szembeni közös fellépést, az afrikai államoknak erre szánt megfelelő eszközökkel és technológiával, és ezzel egy időben a migrációt kiváltó okok megszüntetését a kiinduló országok gazdaságának fellendítésével. A célok között jelöli meg az afrikai fiatalok képzési és foglalkoztatási lehetőségeinek növelését, valamint a migráció veszélyeit ismertető afrikai információs kampányt. A római migrációs csúcs résztvevői úgynevezett összekötő csoportot hoztak létre a közös kezdeményezések megvalósításának nyomon követésére.
Marco Minniti olasz belügyminiszter a sajtótájékoztatón kijelentette, a találkozó folyamatot indított el, hogy ne legyünk tovább az illegális migráció "szenvedő alanyai". Hozzátette, közös cél, hogy a bevándorlók el se induljanak Afrikából Európába, ehhez azonban - hangsúlyozta - jelentős befektetésekre van szükség az afrikai államokban a kiinduló országokban éppúgy mint a tranzit-államokban. Minniti megjegyezte, hogy Líbia tranzitországnak számít, mivel innen érkezik az olaszországi migránsok több mint kilencven százaléka, de egyetlen líbiai sincsen közöttük.
A római találkozón Fajez al-Szarrádzs a líbiai nemzeti egységkormány miniszterelnöke is részt vett. Bejelentették, hogy Olaszország líbiai nagykövetsége áprilistól megkezdi a vízumkibocsátást. Januárban Olaszország újranyitotta nagykövetségét Tripoliban. Februárban Olaszország migrációs megállapodást írt alá Líbiával. Az olasz belügyminiszter bejelentette, hogy május közepéig Olaszország átadja Líbiának az első parti-járőrözésre alkalmas hajókat, valamint Róma nemzetközi migrációs szervezetekkel együttműködésben "befogadó-táborok" felállítását tervezi Líbiában.
Spöttle: A Líbia segélyezésére fordított összeget inkább a saját határainak védelmére költhetné az EU
Abból az egymilliárd euróból, amelyet az Európai Unió Líbiának adhat az onnan induló migránsok visszatartásáért, az uniónak inkább magának kellene megoldania határainak védelmét - mondta Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában. A szakértő szerint ebből a hatalmas pénzből meg lehetne oldani az olasz és görög partoknál a járőrözést, a megfelelő határvédelmet, ahelyett, hogy a labilis Törökország után a polgárháborús Líbiára bízzák ezt a feladatot. Georg Spöttle elmondása szerint nem ért egyet azzal, hogy egyes uniós országokban felmerült: migránsokat képezzenek börtönőrré és rendőrré. Véleménye szerint ugyanis ha az illetőnek nem elég nagy az elkötelezettsége a befogadó ország felé, nagyon nehezen mond nemet börtönőrként egy földijének, amikor az például egy mobiltelefon becsempészésére kéri. Főként ha nemcsak kéri, hanem az Iszlám Állam nevű terrorszervezet kiterjedt kapcsolati hálóját használva megfenyegeti őt vagy a szeretteit - tette hozzá.
A házigazda olasz belügyminiszter kijelentette: bármilyen befogadási politika korlátozott, ha nem biztosított az érkezők integrációs lehetősége. Nem lehet egyenlőségjelet tenni migráció és terrorizmus között, de egyértelmű összefüggés létezik a terrorizmus és a migránsok hiányos integrációja között - mondta az olasz belügyminiszter. Hangsúlyozta, aggasztó méreteket öltött az utóbbi időben az olasz partokra felnőtt kíséret nélkül érkező gyerekek és fiatalkorúak aránya is.
Az értekezleten résztvevő Dimitris Avramopolus az EU belügyi és migrációs biztosa megerősítette, hogy az Unió 200 millió euróval támogatja a migráció megfékezésében szerepet vállaló afrikai országokat, és az összeg nagyobb részét Líbiának szánják.
Líbia 800 millió eurós segélycsomagot követel
Líbia nyolcszázmillió eurós segélycsomagot követel a partjairól induló migránsok hullámának leállítására az Európai Uniótól és Olaszországtól - írta a Corriere della Sera című olasz napilap hétfőn a Rómában zajló Európa-Afrika miniszteri találkozóhoz időzítve.
A napilap az Olaszország és Líbia között február 2-án aláírt migrációs megállapodás részleteit hozta nyilvánosságra.
A dokumentum szerint Fájez esz-Szarrádzs, a líbiai nemzeti egységkormány miniszterelnöke a migránsok megállítására helikoptereket, hajókat, parti járőrözésre alkalmas motorcsónakokat, mentőautókat, terepjárókat és más járműveket, műholdas telefonokat, búvárfelszerelést, éjszakai távcsöveket, valamint katonai radarrendszert is kért. Utóbbit a Corriere megjegyzése szerint csak ENSZ-felhatalmazással lehet átadni Tripoli kormányának a Líbiával szembeni fegyverkorlátozás miatt. Az újság hozzátette, hogy eddig az EU és Olaszország 200 millió eurót bocsátott Líbia rendelkezésére.
Szlovénia felkészült a következő migrációs hullámra
Szlovénia pénzügyileg és létszámban is jól felkészült egy esetleges újabb migránsáradat kezelésére - mondta Miro Cerar szlovén kormányfő hétfőn a ljubljanai parlamentben. A politikus azt hangoztatta, hogy országa 2015 végén és 2016 elején is sikeresen kezelte a túl nagy sebességgel beáramló tömegeket.
A miniszterelnök olyan képviselők kérdéseire válaszolt a szlovén nemzetgyűlésben, akik azt firtatták, hogy a kormány kellően felkészült-e egy újabb migránsáradat fogadására. Ennek előzménye, hogy Törökország havi 15 ezer menekült útnak indításával fenyegette meg a múlt héten Európát. Az Európai Unióval tavaly márciusban kötött megállapodás egyik rendelkezéseként Törökország vállalta, hogy megakadályozza az újabb migrációs útvonalak kialakulását a szárazföldön, illetve a tengeren is. A török partokról induló migrációs hullám jórészt elapadt a megállapodás hatályba lépése óta. Ankara azonban most azzal fenyegetőzik, hogy felülvizsgálja a menekültek visszatartására vonatkozó vállalásait.
A szlovén kormányfő beszámolt arról, hogy jelenleg a rendőrök a zöldhatáron feltartóztatják és visszaküldik azokat a migránsokat, akik illegálisan akarnak belépni az országba. Szavai szerint ezért gyakorlatilag Szlovéniából nem jutnak tovább a bevándorlók más nyugat-európai államba. A regisztrációs központok fennmaradtak, a kormány pedig egy migrációs hivatalt is felállított, amely a bevándorlók ellátásával (szállás és élelmezés) foglalkozik majd - hangsúlyozta.
A rendőrség hivatalos adatai szerint a kétmilliós Szlovéniában 2015 október óta félmillió közel-keleti menekültet vettek nyilvántartásba, akiknek csak egy töredéke kért menedékjogot az országban. A török fellépés hatására a balkáni útvonalon Szlovéniába érkező migránsok száma az utóbbi időben jelentősen csökkent, a rendőrség adatai szerint hétfőn 272 menedékkérő tartózkodott az ország területén.
Szlovénia eddig 183 kilométer technikai akadályt - 30 kilométer fémlapokból öszeállított kerítést és 150 kilométer drótkerítést épített Horvátországgal közös határán. A parlament pedig még januárban elfogadta a külföldiekről szóló törvény módosítását, ami lehetővé teszi, hogy az illegális migránsok belépését már a határon elutasítsák. Tavaly márciusban a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy az adott országban akarnak menedéket kérni. Amennyiben mégis illegális határsértést követ el valaki, a hatóságok visszakísérik az államhatárra és visszaküldik abba az országba, ahonnan érkezett. Kivételt képeznek az eljárás alól azok, akik közvetlen életveszélyben vannak vagy egészségügyi ellátásra szorulnak, továbbá amennyiben kíséret nélkül érkező 14 éven aluliakról van szó.