Merkel új migrációs szabályokat akar

Utoljára 1989-ben szólalt fel az Európai Parlamentben német kancellár és francia államfő, Helmut Kohl és Francois Mitterrand nyomdokait Angela Merkel és Francois Hollande követte a strasbourgi plenáris ülés szerdai napján. Hollande szerint válságok sorozata rázza meg Európát, a kívülről érkező gazdasági, pénzügyi válság után a fiatalok millióit állástalanná tevő szociális válság, most pedig a vallási gyűlölet és a háború elől menekülők okozta migrációs válság, valamint a biztonságpolitikai válság, amelyet a szomszédos Ukrajnában kirobbant háború jelent. „A félelemmel együtt kell élni, de nem szabad, hogy eluralkodjon rajtunk” – hangsúlyozta. A francia államfő a szolidaritásra, a felelősségre és a határozottságra helyezte a hangsúlyt, szót ejtett a terrorveszélyről és a szíriai válságról is. Mint mondta, a migrációs nyomással szemben nem szabad magára hagyni sem Görögországot, sem Olaszországot. A schengeni határok védelme érdekében közös európai határ- és parti őrségre van szükség, hangsúlyozta Hollande, aki a leghatározottabban állást foglalt az EU és az euróövezet integrációjának további mélyítése mellett.

Angela Merkel szerint bár kidolgozásukkor jól átgondolt szabályok voltak, de a jelenlegi helyzetben bebizonyosodott, hogy a dublini előírások fölött eljárt az idő, már nem életképesek. Hangsúlyozta, a migrációs válságot Európa csak együttesen tudja megoldani, nem szabad engedni a kísértésnek, hogy a tagállamok külön-külön lépéseket tegyenek. A kancellár szerint közös szabályokban kell lefektetni annak minimumát, hogy a tagállamok hogyan kell fogadják a menedékkérőket, és hogyan bírálják el a kérelmeket, tiszteletben kell tartani az európai értékeket, az emberi méltóságot, az emberi jogokat, a toleranciát, a szolidaritást, viszont ennek terheit nem lehet egy-két tagállamra rakni, hanem közösen kell viselni őket.

A német kancellár beszédét jól fogadták Strasbourgban, a hátországában azonban van ok az aggodalomra.
Egy friss felmérés szerint tovább csökkent a mögötte álló CDU/CSU pártszövetség támogatottsága, most a választók 39 százalékának szavazatára számíthatnának, ez pedig két és fél százalékos csökkenés a 2013-as választásokhoz képest. A népszerűsége különösen a keleti tartományokban esett vissza, és itt nőtt a leglátványosabban a bevándorlásellenes, euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága, amely idén először érte el a hét százalékot. „A jelenleg folytatott nyitott határok politikája sem az európai, sem pedig a német jognak nem felel meg, és a CDU programjával sincs összhangban” – ezt Merkel pártja, a CDU 34 parlamenti képviselője írta nyílt levélben tegnap.

A Times eközben arról írt, hogy az uniós belügyminiszterek egy kiutasításról szóló tervezetet fognak megvitatni Brüsszelben, a lap szerint a 2015 első felében az Európai Unió területére belépett menekültek közül várhatóan négyszázezernek a menedékkérelmét utasítják el az uniós hatóságok. Brüsszel azzal fenyegeti Nigert és Eritreát, hogy visszavonja a segélyeket, a kereskedelmi megállapodásokat és a vízumegyezményeket a két országgal, ha elutasítják állampolgáraik visszafogadását. Az uniós tervben több százezer migráns őrizetbe vétele is szerepel, ugyanis így akadályoznák meg az európai hatóságok, hogy kiutasításuk elől megszökjenek – írja a brit lap. Az említett országok mellett az Afganisztánból, Líbiából és Szíriából érkezett emberekre is vonatkozhat ez az intézkedés. A Times által ismertetett dokumentum nem titkos, hangsúlyozta lapunknak Mina Andreeva, az Európai Bizottság szóvivője, kiemelve, hogy a tervezet egy hónapja elérhető a brüsszeli testület honlapján, nagyobb nyilvánosságot csak azért nem kapott, mert még nem fogadták el.

A visegrádi államfők mai balatonfüredi találkozója előtt a távirati irodának nyilatkozott Andrzej Duda lengyel elnök. A magyar–lengyel viszonnyal kapcsolatban elmondta, Orbán Viktor „felismerte, hogy jelenleg Európában vezetési válság van, ezért arra törekszik, hogy megmutassa, ő a nehéz idők vezetője”. „Sok témát hasonlóan látunk, bár vannak területek, ahol a nézeteink eltérnek. De mindig őszintén és nyíltan fogunk beszélni, két olyan állam vezetőjeként, amelyeket több dolog köt össze, mint ami elválaszt. Fontos, hogy az európai vezetést a baráti országok együttműködése révén építsük, mert akkor sikeresebb lesz” – szögezte le Andrzej Duda.

Röviden. „Katonai megoldásra van szükség”

Nem elég a társadalmi integrációról beszélni, a népvándorlás külső dimenzióit kell hatékonyan kezelni, hosszú távon gondolkodva – hangsúlyozta tegnap Budapesten Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, miután tárgyalt dán partnerével, Soren Espersennel. Közlése szerint a migráció kérdésében nemigen találtak vitás pontot, és egyetértettek abban is, hogy „határozott, kemény katonai megoldásra” van szükség a népvándorlást kiváltó háborúk felszámolásához.

Úgynevezett adminisztratív levelet küldött az Európai Bizottság Magyarországnak, amelyben a migrációs válság miatt szeptemberben életbe léptetett jogszabály-módosításokról kér felvilágosítást – erősítette meg tegnap a távirati irodának Natasha Bertaud, az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

Migránsoknak okiratokat hamisító bűnszövetkezetet leplezett le a szervezett bűnözés elleni román ügyészség, a hálózatot román állami intézmények hivatalnokai irányították – közölte tegnap a román vádhatóság.

Megnyitották az összes határátkelőt Horvátország és Szerbia között szerdán, így helyreállhat a személy- és teherforgalom, egyik átkelőhelynél sem kell hosszabb várakozásra számítani.