Merkel szolidaritásra szólította fel a kelet-európai uniós tagországokat

Szlovén lap: Ljubljana a katonaságot is kirendelte a horvát határra
Szlovénia megkezdte rendőri erőinek megerősítését a horvát határnál, a logisztikai feladatok ellátására pedig a katonaságot is kirendelte - közölte a szlovén média szombaton.
A ljubljanai Dnevnik napilap arról írt, hogy a szlovén vasúttársaság is részt vesz a migránsok szervezett szállításában a horvát határról Ausztriába. A társaság egyébként péntek este felfüggesztette a nemzetközi vasúti közlekedést Horvátországgal.
A lap szerint erre azért van szükség, hogy a menedékkérők ne özönöljenek ellenőrizetlenül az országra.
A Dnevnik úgy tudja, hogy szombaton migránsügyben több egyeztetést is tartanak a kormányon belül, utána a kabinet várhatóan az operatív terveiről is beszámol, amit eddig még nem tett meg. Ljubljanára nagy nyomás nehezedik azért, hogy határozottan lépjen fel, mert Németország politikája megváltozhat a menedékkérőkkel szemben - hívta fel a figyelmet a lap.
 Janez Jansa volt jobboldali miniszterelnök azt kérte a kormánytól Twitter-oldalán, hogy ugyanúgy, mint Magyarország, Szlovénia is zárja le horvát határát a migránsok előtt.
A lap megszólaltatott egy biztonsági szakértőt is, aki elmondta: a határok lezárásával csak azt érné el Szlovénia, hogy a migránsok és a menekültek elszállítására irányuló feladatokat - amelyet most az állam lát el -, átvennék az embercsempészek, amit el kell kerülni, és ha muszáj, akár "humanitárius folyosót" is nyitni kell a menekültek számára.
A Delo című szlovén napilap vezércikkében arról írt: a menekültválság, továbbá a migránshullám átirányítása Szlovéniába destabilizálhatja a térséget, ami miatt változtatni kell azon a berögződésen, hogy a régió országai egymást vádolják, hogy megszabaduljanak a menekültáradattól saját "nemzeti egoizmusokat" képviselve.
A lap szerint a drótkerítés és a fal helyett, amelyek komolyan veszélyeztetik a Balkán "törékeny békéjét", inkább egységes uniós megoldásra van szükség. Ha Németország megváltoztatja menekült politikáját - az Angela Merkelre nehezedő nyomás miatt - , az "szörnyű nehéz helyzetbe" hozhatja Európa délkeleti országait - írta a lap. "Európának egységesnek kell mutatkoznia migránskérdésben, mert a széthúzás csak olyan populista politikusok malmára hajtja a vizet, mint Orbán Viktor vagy Recep Tayyip Erdogan" - fogalmazott a szerző.
A Delo véleménycikke szerint Zágráb C-terve alapján a horvát kormány a migránsok egy részét Szlovénia felé irányítja, a többieket pedig visszaküldi majd Szerbiába.

Néhány órával azután, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten közölte, lezárják magyar-horvát zöldhatárt péntek éjféltől, Ranko Ostojic horvát belügyminiszter bejelentette, hogy Zágráb életbe lépteti a C-tervet, vagyis a szlovén határa szállítja a migránsokat, és nem irányít több menedékkérőt a magyar határa. A Szerbia felől belépő migránsokat az észak-horvátországi Csáktornyára (Cakovec) viszik, és három helyen, a macelji és a muraszerdahelyi (Mursko Sredisce) közúti átkelőn, valamint a muraszerdahelyi vasút vonalán léphetnek be Szlovéniába - tette hozzá.
Ostojic elismerte, hogy Szlovéniával nem kötöttek megállapodást a magyar határzár utáni időszakra, és a zágrábi sajtó által emlegetett C-terv sem közös, hanem csak horvát terv.
Szlovénia egy hónapja, amikor az országot elérte az első jelentős migránshullám, már bevezette ugyanazt az intézkedést, amelyet most, akkor ez egy-két hétig volt érvényben.
Karl Erjevac szlovén külügyminiszter pénteken beszélt osztrák hivatali kollégájával, Sebastian Kurzcal, aki beszámolója szerint azt mondta neki, hogy Ausztria nem vezet be különösebb ellenőrzést a határán mindaddig, amíg Németország fogadja a migránsokat. "Ha Németország lezárja határait, akkor Szlovénia fontolóra veszi, hogy változtat a migránsok átvonulására vonatkozó politikáján. Felkészültünk egy új hullámra egyebek között a logisztikában is" - mondta Erjevac.

Szlovéniában a hadsereg is segítséget nyújt a határőrizetben
Szlovéniában a hadsereg logisztikai segítséget fog nyújtani a rendőrségnek a határellenőrzésben - jelentette be Miro Cerar kormányfő szombaton.
Cerar a menekültkérdéssel foglalkozó kormányülést követően tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: a katonák határra vezénylése nem jelenti azt, hogy rendkívüli állapotot léptettek életbe Szlovéniában, de a kabinet már a határnál ellenőrzés alá akarja vonni a menekülthelyzetet.
A szlovén miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a hadsereg egyelőre csak logisztikai támogatással segíti a rendőrséget a határvédelemben.
Miro Cerar kiemelte, hogy Szlovénia tranzitország, de ha azok az országok is szigorítanak intézkedéseiken, amelyekbe a menekültek tartanak, akkor Szlovénia is erre fog kényszerülni.
"Szlovénia a falak Európája ellen van, de újabb intézkedéseket hozunk, köztük a határszakasz technikai őrizetére vonatkozóan is, ha Ausztria és Németország is így tesz" - mondta a szlovén miniszterelnök.
Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára azt mondta, katonák csak akkor vennének részt a határ őrizetében, ha a rendőrség képtelen lenne megbirkózni a feladattal, de egyelőre nem ez a helyzet.
Ugyanakkor azt is közölte, hogy Szlovénia napi 2500 menekültet tud fogadni, miközben csak szombaton 5220-an érkeztek a horvát-szlovén határra.

 Horvát lap: csak az a kérdés, Horvátország mikor zárja le határát
Nem az a kérdés, hogy mi is lezárjuk-e a határt, hanem az, hogy mikor - ezzel a címmel jelent meg vezércikk szombaton a Vecernji List című horvát napilapban.
A cikk szerzője szerint Magyarország döntése, hogy lezárja zöldhatárát, gyökeresen megváltoztatja Horvátország pozícióját és megnehezíti a dolgát. Kérdés, hogy áthidalhatatlan-e a probléma - írta Davor Ivankovic, hozzátéve, hogy a válasz hamarosan kiderül.
Az útvonal módosulása megváltoztatja a teljes logisztikát, továbbá az is kérdés, hogy a szlovének készek-e a migránsok gyors fogadásra - hangsúlyozta.
A szerző felteszi a kérdést, vajon mit lehet tenni, ha nem sikerül véghezvinni azt az "optimista tervet", amely szerint majd Szlovénia helyettesíti Magyarországot - amelynek határára a horvát hatóságok az elmúlt egy hónapban 190 ezer illegális bevándorlót szállítottak -, és ha kiderül, hogy Ljubljana mégsem fogad naponta ötezer menekültet.
Horvátországba továbbra is özönlenek a menedékkérők, és ha nem tudják ugyanolyan ütembe elhagyni az országot, akkor egy héten belül elviselhetetlenné válik a helyzet - szögezte le.
Ivankovic arra figyelmeztetett, hogy Szlovénia csak rövid távú megoldás. Szerinte hosszútávon már biztos, hogy Horvátországnak is valamilyen módon le kell zárnia zöldhatárát, és nem az a kérdés megteszi-e, hanem az, hogy mikor.
A Jutarnji List liberális napilap arról írt, hogy Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a héten Brüsszelben megkérdezte osztrák, német és svéd kollégáját, elvárás-e, hogy Horvátország is falat építsen a horvát-szerb határra, amire negatív választ kapott.

Ismét több migráns veszett oda az Égei-tengeren
Legkevesebb tizenhat migráns meghalt péntek este és szombaton az Égei-tengeren - közölték a görög és a török hatóságok.
Felborult egy gumicsónak péntek este migránsokkal Kalimnosz görög sziget közelében. A parti őrségnek sikerült kimentenie legalább tizenegy embert, de egy nő és három gyerek életét vesztette, egy gyerek pedig eltűnt. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a csónak utasai milyen nemzetiségűek.
Az Anadolu török hírügynökség azt jelentette, hogy az Égei-tenger török felségvizein szombaton hajótörést szenvedett egy fából készült hajó. A parti őrség ki tudott menteni huszonöt embert, de tizenketten meghaltak. A migránsok Ayvalik kikötővárosból Leszbosz görög szigetre akartak eljutni. A hírügynökség nem közölte az állampolgárságukat.

Milanovic az EU-csúcs után kijelentette: Horvátország építhetne ugyan kerítést szerbiai határára, de ez az utolsó, amit meg fog tenni.
A Telegram horvát hetilap egyenesen azzal vádolta a magyar kormányt, hogy a határzár elrendelésével durván beleavatkozott Horvátország belpolitikai ügyeibe.
"Orbán Viktor ezzel a döntésével megmutatta, hogy valóban befolyásolni akarja a horvát parlamenti választások kimenetelét" - olvasható a lapban.
A Telegram annak a véleményének adott hangot, hogy Kolinda Grabar-Kitarovic államfő nyílt kiállása a magyar migránspolitika mellett, ugyanakkor hazája kormányának bírálása menekültügyben azt bizonyítja, hogy Orbán Viktor, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jobboldali ellenzéki párt és a horvát államfő között politikai megegyezés létezik, amelynek célja a leköszönő szociáldemokrata kormány megbuktatása.
A 24sata bulvárlap szerint Horvátország már le is zárta zöldhatárát Szerbiával péntek este. Babska körzetében - ahol eddig a legtöbb illegális bevándorló érkezett Horvátországba - egy ideig nem léphették át a menekültek a szerb-horvát határt. A migránsok türelmesen vártak a szerb oldalon, nem tudván miről van szó, ugyanis senki nem mondott nekik semmit - írta a lap. A rendőrség valószínűleg csak lassítani próbálta a migránsok beáramlását az országba, amíg ki nem derül az, hogy Szlovénia hajlandó-e együttműködni Horvátországgal egy új humanitárius folyosó megnyitásában Nyugat-Európa felé - tette hozzá.

Zeman visszautasította a cseh táborokat ért bírálatokat
Milos Zeman cseh államfő szombaton visszautasította a csehországi menekülttáborokban uralkodó állapotok bírálatát, amelyet a héten előbb Anna Sabatová cseh emberi jogi biztos, majd Nils Muiznieks, az Európai Bizottság emberi jogi biztosa fogalmazott meg.
Mindketten azt állították, hogy a migránsok életkörülményei a táborokban siralmasak, és a gyerekek rosszabb körülmények között élnek, mint a csehországi börtönök foglyai. A súlyos hiányosságokat a cseh ombudsmani hivatal munkatársai a Prágától mintegy 60 kilométerre északra fekvő Belá-Jezová táborban tett látogatásuk alkalmával állapították meg.
"A menekültek életkörülményei - összehasonlítva azzal a helyzettel, amelyben hazájukban éltek - jelentősen javultak. Úgy vélem, hogy ez teljességgel elegendő" - szögezte le Zeman abban az interjúban, amelyet a parlamentnilisty.cz hírportál hozott nyilvánosságra szombaton.
Belá-Jezovában jelenleg mintegy 400 külföldi felnőtt és 100 gyerek van. Sabatová rámutatott: a szülőket a gyermekeik előtt alázzák meg, amikor megbilincselve valahová elszállítják őket, és a táborban négy méter magas drótkerítés mögött tartják a menekülteket.
A biztos elégtelennek minősítette a táborban uralkodó szociális és higiéniai állapotokat. Emellett elfogadhatatlannak tartja, hogy a menekültek továbbra is tornateremben vannak elhelyezve, és minden este fegyveres rendőrök - nem egyszer kutyákkal - húzzák ki a menekülteket az ágyukból, hogy megszámlálják őket. A hatósági vizit idejére a gyerekeket szintén fel kell ébreszteni.
"A menekültek gyermekei a szokásos orvosi ellátásban részesülnek, elegendő ételt kapnak, melegben vannak és jól fel vannak öltözve" - jelentette ki a cseh államfő. Megjegyezte: az ombudsmanok, ahogy már megszoktuk, ismét nincsenek jól informálva.
Az európai uniós emberi jogi biztos felszólította Csehországot, hogy a hatóságok azonnal hozzanak intézkedéseket a menekülttáborban uralkodó állapotok javítására. A tábort üzemeltető belügyminisztérium viszont azt állítja, hogy "az előírásnak megfelelő" körülmények uralkodnak.
Milos Zeman bírálta az EU-csúcstalálkozó állásfoglalását is a szíriai állapotok megoldásáról. Az EU szerint Szíriában csak azután lehet békét teremteni, miután Bassár el-Aszad elnök távozik hivatalából.
Bassár el-Aszad távozásának egyetlen módja a szabad választások megtartása, "a beavatkozás politikája" már korábban is csődöt mondott például Irakban vagy Líbiában, ezért nem kellene alkalmazni. "Nem látok semmi okot arra, hogy megismételjük ezeket az értelmetlenségeket" - húzta alá a cseh államfő.

Merkel nem fog látszatmegoldásokat javasolni
Nem fogok látszatmegoldásokat javasolni címmel közölt terjedelmes interjút Angela Merkel német kancellárral a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap szombaton.
Angela Merkel arra a kérdésre, hogy érzékeli-e a konfliktusaikat és a kultúrájukat Németországba magukkal hozó menekültek végtelen áradata miatt a német lakosságban megjelent aggodalmat és zavarodottságot, elmondta, hogy pontosan ismeri az országhatáron és a településeken kialakult helyzetet, az aggodalmat és a zavart is érzékeli, akárcsak a "hihetetlen" segítőkészséget és tenni akarást.
Szerinte az a döntő kérdés, hogy a németek mit kezdenek ezzel a kihívással, az ő válasza pedig az, hogy meg kell próbálni megbirkózni vele. "Kancellárként nem fogok látszatmegoldásokat javasolni", mert azok "két hétig sem tartanak, és utána még nagyobb a csalódottság amiatt, hogy mégsincs megoldva a probléma" - mondta Angela Merkel.
Hangsúlyozta: "tartós megoldásokon" dolgozik, de ezek alkalmazása nem Németországon múlik és hosszabb időt vesz igénybe. "Addig őszintén azt mondom a polgároknak, hogy most megtapasztaljuk a szíriai háború hatásait Európában a sok ember formájában, akik a hazájukat és gyakran mindenüket elvesztették".
A bezárkózásra irányuló igyekezet, például kerítések révén, mint Magyarországon, "csak ahhoz vezetett, hogy a menekültek más utakat választottak, de kevesebben nem lettek" - fogalmazott.
Ebből az a következtetés adódik, hogy hatékonyan kell védeni az uniós külső határokat, el kell érni a menekültek méltányos elosztását az EU-ban, és törekedni kell a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetésére - mondta Angela Merkel.
Arra a kérdésre, akarja-e, hogy minél több menekült visszatérjen a hazájába, elmondta: a háború, üldöztetés és terror elől menekülő emberek jogosultak a védelemre, de aki "tisztán gazdasági okok miatt jön, annak nincs jogosultsága a védelemhez nálunk, vissza kell térnie" hazájába.
A "legértelmesebb" megoldás az, ha a háborús menekültek a hazájuk közelében élhetnek elfogadható feltételek között, de ez "a körülmények drámai mértékű romlása" miatt a Szíria térségében működő menekülttáborokban sokaknak már nem volt lehetséges.
Hozzátette, hogy a tapasztalatok szerint minél rövidebb időt kell a hazától távol eltölteni, annál nagyobb a menekültekben az akarat a hazatérésre, és felmérések azt mutatják, hogy a Németországba érkezett szíriai menekültek nagy része vissza akar térni hazájába, amint véget ér a polgárháború.
A németországi helyzet értékeléséhez pedig azt is figyelembe kell venni, hogy a legtöbb menekült csak három évre kap tartózkodási engedélyt, és azután felülvizsgálják, hogy továbbra is védelemre szorul-e - emelte ki a kancellár.
Arra a felvetésre, hogy többször hangsúlyozta, nincs lehetősége dönteni arról, hogy ki jön Németországba, és azt is mondta, hogy Németország nem tudja lezárni a határát, Angela Merkel kifejtette: "azt mondtam, hogy nem áll hatalmunkban megmondani, mennyi ember jön hozzánk, de nagyon is hatalmunkban áll dönteni arról, hogy ki maradhat és ki nem".
A határokat pedig természetesen lehet ellenőrizni, és helyes döntés volt az ellenőrzés visszaállítása a bajor-osztrák határon. Ugyanakkor a határokat "nem tudjuk és nem is akarjuk teljesen lezárni", hiszen "ez még egy kerítéssel sem sikerülne, amint azt Magyarország példája mutatja" - hangoztatta a kancellár.
A német kormány a menekülthullám irányítására, rendezett mederbe terelésére törekedik. Ezt szolgálhatja a tranzitzóna intézménye is, amelyről még zajlanak az egyeztetések a koalíciós pártok között.
A "megfelelő irányítással és rendezéssel" Németországba érkező menekültek száma is csökkenthető, ugyanakkor az a legjobb, ha a menekülteket hazájuk közelében helyezik el - mondta Angela Merkel.
Arra a felvetésre, hogy amikor nemrég egy hosszú televíziós interjúban a menekültválságról beszélt, egyszer sem hangzott el az a szó, hogy +iszlám+, a kancellár elmondta: a politikai üldözöttek vagy polgárháborús menekültek védelemhez fűződő, a német alaptörvényben rögzített joga nem tesz különbséget keresztények, muzulmánok, zsidók és buddhisták vagy ateisták között, ugyanakkor minden menekültnek el kell fogadnia a német törvényeket és szabályokat. Ezeknek része a férfiak és nők egyenlősége is.
"Bátorítok mindenkit, hogy ezt tegye félreérthetetlenül világossá" - mondta a német kancellár.
Kifejtette, hogy amikor tíz éve kormányfővé választották, első intézkedése a társadalmi integrációért felelős államminiszteri pozíció áthelyezése volt a kancellári hivatalba, és bevezették az integrációs kurzus intézményét.
Az "összes migráns, aki ma hozzánk jön, kap egy hatszáz órás integrációs tanfolyamot" - mondta Angela Merkel. Egyebek mellett azt is bevezették, hogy a házastársra vonatkozó családegyesítésnél rendszerint már a származási országban igazolni kell a német nyelvtudást. "Megtanultuk, hogy az integráció mindkét fél részéről erőfeszítéseket igényel, és ezzel nagy előrelépést értünk el" - mondta a kancellár.
Hangsúlyozta: a szövetségi köztársaság erős alapokra épül, az alaptörvény, a szociális piacgazdaság, az EU- és NATO-tagság, valamint Izrael biztonsága olyan "alaposzlopok, amelyek mindig megtartanak bennünket".
Szabadon gyakorolhatja vallását és elmondhatja véleményét mindenki, aki Németországba jön, de "tisztelnie kell ezeket az alaposzlopokat", és ezt az elvet "érvényesíteni fogjuk minden újonnan érkezővel szemben" - tette hozzá a német kancellár.
Angela Merkel a menekültáradat feltartóztatását követelő bajor kormányfővel, Horst Seehoferrel kialakult vitáról egyebek között azt mondta, hogy "néhány fontos pontban" ugyan nem értenek egyet, de a "konkrét intézkedéseket" tekintve jórészt "egy húron pendülünk".