Külföld

Merkel szerint részmegoldásnak jó lehet a tranzitzóna

A német pénzügyminiszter csökkentené a munkanélküli menekültek támogatását

A tranzitzónák bevezetése nem oldaná meg a menekülthullám erősödéséből fakadó gondokat, de bizonyos esetekben hatékony megoldás lehet - mondta Angela Merkel német kancellár hétfő este pártja, a konzervatív CDU fórumán

Több mint hétszáztízezer migráns lépett az Európai Unió területére 2015. január 1. és szeptember 30. között, míg tavaly az egész évben kétszáznyolcvankétezer - közölte kedden az EU határőrizeti szerve, a Frontex. „Az EU külső határát átlépő migránsok teljes száma az idei év első kilenc hónapjában meghaladta a hétszáztízezret, az égei-tengeri görög szigetekre nehezedett a legnagyobb tömeges migrációs nyomás” - áll a Frontex közleményében. Szeptemberben augusztushoz képest némileg csökkent a belépések száma, százkilencvenezer helyett százhetvenezer volt - közölte a Frontex.

Nyomozás indult a Pegida mozgalom drezdai tüntetésén felmutatott akasztófa miatt
Nyomozást indított a németországi Drezda ügyészsége az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom hétfő esti tüntetésén felmutatott akasztófa miatt.  A nyomozás a köznyugalom bűncselekményre felszólítással történt megzavarásának gyanúja miatt indult ismeretlen tettes ellen - mondta Jan Hille, az ügyészség szóvivője kedden a Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak. A menekült-, bevándorló- és iszlámellenes mozgalom drezdai demonstrációjának egyik részvevője egy akasztófát formázó tárggyal jelent meg, rajta azzal a két felirattal, hogy "Fenntartva Angela +anyácska+ Merkelnek", illetve "Fenntartva Siegmar +csőcselék+ Gabrielnek", vagyis a német kancellárnak és az alkancellárnak, akinek az utóneve helyesen Sigmar. Az ügyészségi szóvivő elmondta: az eljárásban azt is megvizsgálják, hogy a tárgy felmutatása uszításnak minősül-e. Az biztos, hogy fennáll a bűncselekmény elkövetésének "kezdeti gyanúja", és az eset rávilágít arra, hogy "a gyülekezési szabadságnak és a véleményszabadságnak vannak korlátai" - tette hozzá. A mozgalom legismertebb társalapítója, Lutz Bachmann szerint a sajtó eltúlozza az eset jelentőségét. Szerinte az akasztófa csupán egy 120 centiméter magas, vékony lécekből barkácsolt "nevetséges tákolmány" volt - közölte az MDR. A tüntetésen független becslés szerint 7500-9000 ember jelent meg. A szónokok egyebek között felvetették, hogy Szászország váljon ki Németországból, és lépjen ki az Európai Unióból is. Követelték továbbá, hogy építsenek ki műszaki zárat a német határokon. A Pegida ellen néhány százan tüntettek Drezdában. Hétfő este a Lipcse a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Legida) nevű szerveződés is tartott tüntetést. A megmozdulás egyik részvevője ellen feljelentést tettek tiltott jelkép használatának minősülő náci karlendítés miatt. Lipcsében a Legida ellen tiltakozó tüntetés is volt hétfő este.

„A görög szigetekre - főként Leszboszra - továbbra is tömeges migrációs nyomás nehezedik, január és szeptember között háromszázötvenezer belépést regisztráltak” - tette hozzá a közlemény, amely szerint a szíriai menekültek vannak a legnagyobb számban.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának ettől kissé eltérő adatok állnak a rendelkezésére. Az UNHCR becslései szerint közel hatszázezer migráns érkezett az év eleje óta az EU-ba a Földközi-tengeren keresztül, közülük négyszázötvenezer Görögországon át. Az átkelés közben háromezer-kilencvenöt bevándorló halt meg vagy tűnt el - tette hozzá a főbiztosság. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint a tengerbe veszettek száma „legalább háromezer-százhárom”.

A német pénzügyminiszter csökkentené a munkanélküli menekültek támogatását
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint Németországban csökkenteni kellene a munkanélküli menekültek szociális támogatását.  A pénzügyminiszter egy keddi berlini tanácskozáson kifejtette: nem méltányos, hogy egy németül alig beszélő, akár írni-olvasni is kevéssé tudó munkanélküli menekült ugyanannyi támogatást kap, mint egy 30 évi munkaviszony után állástalanná vált német.  "Nem lehetne legalább a beilleszkedéshez nyújtott támogatást levonni?" - idézte a minisztert hírportálján a Frankfurter Allgemeine Zeitung. "Ezt meg kell vitatnunk." De a szociáldemokraták (SPD) rögtön elutasították a felvetést. Az alkotmánybíróság vonatkozó döntései alapján a munkanélküli ellátást nem lehet a létminimum alá csökkenteni, és az ügy nem válhat a "pártpolitikai önkény" martalékává - szögezte le Ralf Stegner alelnök, a párt baloldali irányzatának egyik vezetője a Bild című lap online kiadásában idézett nyilatkozatában.
Németországban a menekültstátussal rendelkező külföldiek jogosultak a munkanélküli ellátás leggyakoribb formájára, az úgynevezett Hartz IV segélyre, amelynek legfőbb elemei a lakbér- és fűtési támogatás, valamint - egy egyedülálló felnőtt esetében - havonta 399 euró készpénzjuttatás. Wolfgang Schäuble a német gép- és berendezésgyártók szövetségének (VDMA) konferenciáját megnyitó beszédében kiemelte, hogy egyedül a  menekülthullám miatt jövőre 240-460 ezer fővel emelkedhet a munkanélküli ellátásban részesülők száma, de ennek költségeit az államháztartás egyensúlyának megőrzése mellett is ki lehet gazdálkodni. Németország számára a menekültválság  "randevú a globalizáció valóságával" - mondta a német pénzügyminiszter. Úgy vélte, irreálisak, megvalósíthatatlanok azok a követelések, hogy Németország ne engedjen be területére több menedékkérőt. "Amikor emberek ezrei jönnek, gyalog, elöl a nőkkel és a gyerekekkel, akkor nem lehet őket feltartóztatni, ezt felejtsék is el" - mondta Wolfgang Schäuble. Hangsúlyozta, hogy inkább az uniós külső határok ellenőrzésére kell törekedni, és ebben együtt kell működni Törökországgal. Hozzátette: "nem muszáj erőddé átalakítani Európát, az ostobaság lenne", de az Európai Unió nem tud  befogadni minden nehéz sorsú embert.

Merkel: A tarnzitzónákkal nem lehet megoldani a válságot

német menekülttábor lead
NYT: Washington több tízmillió dollárt fizetett Mexikónak a közép-amerikai migránsok távol tartásásért
Barack Obama elnök kérésére Mexikó kíméletlenül lesújt a közép-amerikai országokban dúló erőszak elől menekülőkre, amiért cserébe a szeptember végén lezárult pénzügyi évben több tízmillió dollárt kapott - írta a The New York Timesban (NYT) megjelent riportjában Sonia Nazario Pulitzer-díjas író-újságíró és jogvédő. Nazario az NPR amerikai közszolgálati rádiónak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokba múlt nyáron rekordszámban érkeztek migránsok és menekültek, akik közül sokan szülők nélkül utazó kiskorúak voltak. Ezeket a migránsokat most már azelőtt megállítják Mexikóban, hogy elérnék az amerikai határt. Az újságíró szerint ennek fejében az amerikai kormány közvetve több tízmillió dollárt fizet ki Mexikónak. Sonia Nazaro, aki korábban is cikkezett már a latin-amerikai migrációról, az NPR-nak elismerte, hogy sem amerikai, sem mexikói hivatalos személyekkel nem beszélt erről az eljárásról. Ugyanakkor azt állította, hogy a washingtoni külügyminisztérium 86 millió dollárt különített el - ezen összeget nem teljes egészében 2015-ben költötték el - arra, hogy Mexikó visszafordítsa a migránsokat, köztük a gyerekeket. Nazario szerint a pénzt a külügyi tárca a kábítószer-ellenes keretéből kifejezetten a migrációnak a Mexikó déli határainál való ellenőrzésére irányozták elő. A kíméletlen fellépés következtében Mexikó most először toloncolt ki több közép-amerikait, mint az Egyesült Államok. Az amerikai Migrációpolitikai Intézet adatai szerint a 2015-ös pénzügyi év első hét hónapja alatt a mexikói hatóságok 92 889 közép-amerikai állampolgárt - köztük 18 310 felnőtt felügyelet nélkül utazó kiskorút - fogtak el, míg az amerikaiak csak 70 448-at. Az október 1-jén elkezdődött új költségvetési esztendőben a várakozások szerint Mexikóban az őrizetbe vételek száma 70 százalékkal növekszik, az Egyesült Államokban pedig a felére csökken majd. A szerző rámutatott, hogy a szigorítás miatt veszélyesebbé vált az utazás azon migránsok számára, akik nem tudnak fejenként 10 ezer dollárt kifizetni az embercsempészeknek. A mexikói hatóságok ugyanis leszedik a vándorlókat a tehervonatok tetejéről, akik ezért elhagyatottabb helyeken próbálnak meg továbbjutni, ahol a bűnözők szabad prédájává válnak. Meggyilkolják, prostitúcióra, vagy rabszolgamunkára kényszerítik őket a kábítószer-ültetvényeken. A mexikói kormány hivatalos adatai szerint az elmúlt években emberrablók fogságából 72 ezer migránst szabadítottak ki, akik közül sokakat megkínoztak és váltságdíj fejében tartottak fogva. Többeknek kioperálták a belső szerveit. Nazaro a NYT-ban arról írt, hogy Mexikó tavaly július óta a bevándorlásügy 300-600 ügynökét vezényelte a déli államokba, akik több mint 20 ezer razziát hajtottak végre a tehervonatokon, buszpályaudvarokon, szállodákban és a migránsok által használt autóutakon. A Mexikóban zsúfolt gyűjtőtáborokba - a legnagyobb közülük a Chiapas állambeli Tapachulában működik - terelt migránsok helyben nagyon ritkán kapnak menedéket. Esélyük helyben mindössze 20 százalék az Egyesült Államokbeli 50 százalékkal szemben.