Merkel nem mond le a menekültek elosztásáról

Németország és Tunézia megállapodott a menedékkérők gyorsított kitoloncolásáról
Berlin és Tunisz megállapodott kedden abban, hogy kísérleti jelleggel gyorsított eljárásban hazatoloncolják  Németországból azokat a tunéziai állampolgárokat, akiknek menedékkérelmét elutasították. Thomas de Maiziére német belügyminiszter a Habíb Eszid tunéziai kormányfővel Tuniszban folytatott megbeszélését követően elmondta, hogy első körben mintegy 20 tunéziait toloncolnak vissza hazájába, ezzel "tesztelve", hogy hatékonyan működik-e az eljárás. A cél az, hogy megállapodást kössenek "a Németországból kiutasított tunéziaiak rendszeres visszatoloncolásáról". Maiziére Tunézia mellett előzőleg hasonló célból két másik Maghreb-országot, Marokkót és Algériát is felkereste, és utóbbi két kormány részéről is ígéretet kapott az együttműködésre, és a német hatóságok által elutasított menedékkérők visszafogadására.

A kancellár kedden Berlinben Tihomir Oreskovic horvát kormányfővel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón a tavaly szeptemberi magyarországi és a jelenlegi görögországi helyzet hasonlóságára vonatkozó kérdésre elmondta: nem lehet összehasonlítani a két helyzetet, és "nagyon világos", hogy szükség van az "elosztási mechanizmusra", amely Görögországból mint az EU külső határán fekvő tagországból "indul ki".

Hozzátette, hogy időközben kiépült a görögországi uniós menedékkérő-regisztrációs központok (hot spotok) egy része, és vannak más szálláslehetőségek is, amelyeket a menekülteknek igénybe kell venniük. Továbbá tudomásul kell venniük, hogy nincs joguk megválasztani, hogy melyik tagországban nyújtanak be menedékjogi kérelmet. Hangsúlyozta: a görög-macedón határról érkező képek azt mutatják, hogy a március 7-ei uniós csúcson bőven lesz mit megbeszélni. "Sajnálom, hogy nem a külső határok jobb védelmével kezdtük", hiszen így sok ember gyűlt össze Görögországba - jegyezte meg a német kancellár. Kiemelte, hogy támogatni kell Görögországot, és elmondta, hogy állandó kapcsolatban áll a görög kormányfővel. 

Nemcsak Macedóniának, hanem Görögországnak is gondoskodnia kell határának védelméről, és miután ez megvalósul, hozzá lehet kezdeni a korábban már meghozott közös döntés alapján a 160 ezer menekült tagállamok közötti szétosztásához - mondta Angela Merkel, hozzáfűzve, hogy Németország teljesíti a menekült-elosztási programból fakadó kötelezettségét. Hangoztatta, hogy teljes egészében helyre kell állítani a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszert, és figyelmeztetett, hogy új migrációs útvonalak alakulhatnak ki.

A görögországi helyzet megmutatta, hogy az egyoldalú intézkedések nem segítenek. A huszonnyolcaknak közösen kell lépéseket tenniük a válság enyhítéséért. Az uniós-török akciótervvel együtt "ha nagyon lassan is, de megtehetjük a szükséges lépéseket" - fogalmazott a kancellár.

A március 7-ei uniós csúcsról azt mondta, hogy a tanácskozás első részében a török miniszterelnökkel együtt áttekintik az EU-Törökország akcióterv végrehajtásának alakulását és mérleget készítenek az eddigi eredményekről. A tanácskozás második részében a "nagyon nehéz" görögországi helyzettel is foglalkoznak és tárgyalnak arról, miként lehet véget vetni a menekültek "továbbterelése politikájának" és visszatérni a schengeni rendszer előírásaihoz. Ezt az ügyet biztosan nem lehet lezárni rögtön az uniós csúcson, de "kell tenni egy lépést a helyes irányba" - mondta Angela Merkel. Hozzátette, hogy majd csak az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk nyugat-balkáni országokat, Görögországot és Törökországot érintő körútja után lehet tudni, hogy pontosan miről tárgyalnak még a rendkívüli csúcstalálkozón.

Tihomir Oreskovic a tájékoztatón hangsúlyozta, hogy kormánya szorosan egyeztet a szomszédos országokkal, hogy időben reagálhassanak a balkáni migrációs útvonalon történő fejleményekre. Hozzátette, hogy Horvátország továbbra is a menekültválság közös európai megoldását szorgalmazza és "emberségesen lép fel a menekültekkel szemben", de szükség esetén bevetik a határon a rendőrséget, és "talán" a katonaságot is - mondta a politikus. Kiemelte: arra számít, hogy "nagyon jó diskurzus" alakul majd ki a március 7-ei uniós csúcson, amelyen Törökország részvétele révén remélhetőleg sikerül egy "tartósabb, vagy állandóbb megoldást" kidolgozni.

Tusk: Európa próbája, hogy vissza tud-e térni a schengeni egyezményhez

Európa próbája, hogy vissza tud-e térni a schengeni egyezményhez, továbbá,  hogy mennyire tudja támogatni Görögországot a menekültválság során - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután Bécsben tárgyalt Werner Faymann osztrák kancellárral. Az uniós politikus körútján keddtől csütörtökig a balkáni migrációs útvonal által leginkább érintett országok vezetőivel tárgyal. A bécsi megbeszélés után Szlovéniába utazott, ezt követően Horvátország, Macedónia és Görögország illetékeseivel folytat megbeszélést. 

Az utóbbi hónapok történései miatt nem csoda, ha Ausztriában nő a feszültség, fogytán a türelem, mialatt a populista erők teret nyernek - jelentette ki Donald Tusk. Hangsúlyozta: éppen ezekben az időkben fontos, hogy a nyugalmat megőrizve mielőbb egy közös európai terv szülessen. Tusk emlékeztetett, hogy az utóbbi uniós csúcs megállapodása szerint a tagállamok kivétel nélkül teljesítik a közös szabályokat, a schengeni egyezményt. Aláhúzta: most nem az a kérdés, hogy alkalmazni kell-e a schengeni szabályokat, hanem hogy ezt miképpen kell megtenni. Nincs más választás - jelentette ki, hozzátéve: minderről azonban közösen kell dönteni, bármely állam kizárása nélkül. Tusk szerint a hatékony határvédelmi rendszer mellett az uniónak meg kell birkóznia a humanitárius következményekkel, és mindenekelőtt támogatnia kell Görögországot.

Faymann és Tusk megegyeztek arról, hogy csak a külső uniós határok hatékony védelme jelentheti a közös európai megoldáshoz vezető utat. Az osztrák kancellár szerint már az unió külső határain kell kiderülnie annak, hogy ki utazhat be Európába, és kit kell visszautasítani. Úgy vélte: amennyiben ez nem történik meg a külső határszakaszokon, akkor az országoknak, akárcsak Ausztriának, cselekedniük kell a saját határaik mentén. Az osztrák kancellár kijelentette: Ausztria nem Németország váróterme, és elutasítja a menekültek korlátlan átengedését. Faymann egyúttal emlékeztetett arra, hogy Ausztria tavaly az ország lakosságához viszonyítva több menekültet fogadott be, mint Németország. "Nem, ezt nem sikerül megoldani" - jelentette ki Faymann utalva Angela Merkel német kancellár a "Wir schaffen das", vagyis "megoldjuk" mottóval fémjelzett menekültpolitikájára. 

Menekülteket célzó felvilágosító kampányba kezd Ausztria Afganisztánban
Menekülteknek szóló felvilágosító kampányba kezd Ausztria Afganisztánban azzal a céllal, hogy ne induljanak el az emberek Ausztriába - jelentette be az osztrák belügyminiszter kedden. Johanna Mikl-Leitner úgy fogalmazott: az Ausztriában érvényben lévő menekültjog a legszigorúbb Európában, ezért "tisztesség kérdése", hogy az afgán állampolgárokat erről tájékoztassák. A miniszter szerint az embercsempészek által közvetített téves információk ahhoz vezetnek, hogy a menekülteknek hamis elvárásokkal indulnak el Európába. A hirdetések az Afganisztánban használt dari nyelven készülnek. A hirdetési felületeken arra hívják fel a figyelmet, hogy Ausztriában még szigorúbb feltételek mellett lehet megszerezni a menekültstátuszt, Ausztria nem fogadja be a gazdasági menekülteket valamint tájékoztatnak arról is, hogy szigorodtak a családegyesítés feltételei. A kampány során Afganisztán öt nagyvárosában tizenöt óriásplakát lesz látható, online hirdetések jelennek meg ezer afganisztáni oldalon. Továbbá hirdetményeket helyeznek el nyomtatott napi- és havilapokban, valamint Afganisztán fővárosában, Kabulban közlekedő buszjáratok oldalán, ezenkívül hirdetéseket tesznek közzé tévécsatornákon és a közösségi média felületein, hogy felhívják a figyelmet az Ausztriában érvényben lévő menekültjogra. A kampány kiemelt felülete a televízió, indoklásuk szerint ugyanis Afganisztánban sokaknak "nem erőssége az olvasás". 

Törökország Európa egyetlen lehetősége a menekültválság megoldására a török sajtó szerint

Törökország az Európai Unió (EU) egyetlen választási lehetősége a menekültválság megoldására - írta a török sajtó kedden annak apropóján, hogy az EU-tagállamok és Törökország vezetői március 7-én Brüsszelben rendkívüli migrációs csúcstalálkozót tartanak.

A Hürriyet című ellenzéki napilap keddi száma "Merkel rémálmának" nevezte a menekültválságot, amelynek megoldásához szerinte Törökország az egyetlen választási lehetősége. Az újság kiemelten foglalkozott a vasárnapi Merkel-interjúval, amelyben a német kancellár ismét jelezte, hogy a válság csak a Törökországgal folytatott együttműködés révén kezelhető. A lap beszámolt róla, hogy az Európai Unió Törökország terhét könnyítve szíriai menekülteket fogad be, amiért cserébe Ankara vállalja a menekültáradat megfékezését, és együttműködik az EU külső határainak védelmét biztosító ügynökséggel (Frontex). A német kancellár az interjúban hangsúlyozta: biztos benne, hogy március 7-én sikerül megállapodásra jutni.

A Takvim című kormánypárti napilap szerint Európa nem veszi emberszámba a menekülteket. Amíg Törökország tárt karokkal fogadja, addig az Európai Unió "elnáspángolja" őket - írta az újság. Hozzátette: Európa országai emberségből megbuktak, a migránskérdésben képmutatóan viselkedtek. 

A Habertürk kommentárjában észrevételezte, hogy Európa nemcsak, hogy nem fogadja be a menekülteket, hanem erőszakkal kezdett el fellépni ellenük. A hétfői idomeni összecsapásban nők és gyerekek is megsebesültek.

Gyújtogatás történhetett az UNHCR egyik raktára ellen
űz ütött ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) raktárában keddre virradóan a Görögországhoz tartozó égei-tengeri Kasztelórizon szigetén - közölte a Radio Kastellorizo 104,3 helyi rádióadó. Jonathan Stefanou, a rádióadó üzemeltetője elmondta, hogy a raktárépület "csarnoka nagyrészben megrongálódott". A rendőrség és a tűzoltóság gyújtogatást sejt. Az UNHCR a csarnokban takarókat, sátrakat és ruhákat tárolt az égei-tengeri szigetekre érkező menekültek számára. A helyi tűzoltóság és a kisváros polgármestere, Grigorisz Sztamkosz "idegenellenes elemeket" tett felelőssé a tűzesetért. A két elhagyott csarnokban körülbelül négyezer bevándorlót szállásoltak volna el.