Külföld

Merkel nem kér bizalmi szavazást a menekültválság miatt

Prőhle Gergely: Görögország meg sem próbálta megvédeni az Európai Unió határát

Nem szabad kirekeszteni Görögországot a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetből, Németországnak pedig többet kell tennie az uniós gazdaság élénkítéséért, cserébe a szolidaritásért és tehermegosztásért a menekültügyben - vélte Sigmar Gabriel német alkancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban hétfőn megjelent írásában. Angela Merkel kijelentette, nem kér bizalmatlansági szavazást a Bundestagtól. Az Európai Unió Bírósága megállapította: az uniós jog lehetővé teszi a menedékkérők őrizetbe vételét, amennyiben azt a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme szükségessé teszi, de figyelembe kell venni az arányosság követelményeit.

Német kormányszóvivő: A krízis kezelésének mikéntjében nincs nézetkülönbség Berlin és Párizs között

Steffen Seibert tájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta, hogy a bizalmi szavazás kérdése „nem vetődik fel” a kancellár számára. Angela Merkel továbbra is azért dolgozik, hogy olyan megoldást dolgozzanak ki, amely a „lehető legjobb” Németországnak és az Európai Uniónak.

Prőhle Gergely: Görögország meg sem próbálta megvédeni az Európai Unió határát
Az európai szolidaritásról nem a visegrádi államokat (V4), hanem Görögországot kellene először megkérdezni, hiszen Görögország meg sem próbálta "feltartóztatni az emberáradatot" és megvédeni uniós külső határát - mondta Prőhle Gergely hétfőn a Rundfunk Berlin-Brandenburg (rbb) német regionális közszolgálati műsorszolgáltató társaság Inforadio nevű hírrádiójában.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára arra a kérdésre, hogy a Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország alkotta visegrádi együttműködés államai miért utasítják el a menekültelosztási kvótát, elmondta: nemcsak a V4-csoport, hanem egy "nagyon fontos ország", Franciaország sem támogatja az elképzelést, ami jelzi, hogy a régi uniós tagállamok körében sincs "összhang" a kvóták ügyében.
Hozzátette, hogy a visegrádi országokban történelmi okokból "egyáltalán nincs muzulmán közösség", és ezért nehezen elképzelhető, hogy miként lehetne végrehajtani a helyi lakosságétól eltérő "civilizációs hátterű nagyobb embertömegek betelepítését".
Prőhle Gergely hangsúlyozta, hogy számos uniós tagország nem ért egyet a menekültek elosztásáról Németország által "oly kényszeresen" képviselt nézetekkel, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az elképzelés "nem működik". Nem arról van szó, hogy valamiféle ellentét alakult volna ki Németország és a V4-ek között, hanem arról, hogy a menekültek elosztása "egyszerűen nem jó ötlet" - mondta a helyettes államtitkár.
Kiemelte, hogy a V4-ek kezdettől fogva az uniós külső határok védelmére helyezték a hangsúlyt, és Magyarország már fél éve előterjesztett egy finanszírozási javaslatot a határvédelemről. Úgy vélte, "nagyon kár", hogy mások, köztük Németország "sokkal később" ismerte fel a külső határ védelmének fontosságát.

A szóvivőt egy felméréssel kapcsolatban kérdezték, amely kimutatta, hogy a lakosság nyolcvanegy százaléka szerint a kormány elveszítette az ellenőrzést a menekültügyi helyzet felett. Steffen Seibert úgy vélte, igen nagyívű a gondolatmenet, amely a közvélemény-kutatási adatból a bizalmi szavazásig jut el, hiszen a felmérés egyebek mellett azt is kimutatta, hogy a lakosság több mint kilencven százaléka ért egyet a háborús menekültek befogadásával.

Azzal kapcsolatban, hogy Manuel Valls francia miniszterelnök a hét végén kijelentette, hogy országa a százhatvanezer menekült uniós tagállamok közötti elosztásáról hozott döntésből következő kötelezettségének eleget téve befogad harmincezer menekültet, de semmi másra nem hajlandó, Steffen Seibert kérdésre válaszolva üdvözölte Franciaország elkötelezettségét a közös döntés mellett, és kiemelte, hogy „nagy egyetértés” van Berlin és Párizs között a menekültpolitikában.

Az uniós jog lehetővé teszi menedékkérők őrizetbe vételét

A luxembourgi székhelyű uniós intézmény közleménye szerint az ügy előzménye, hogy egy férfi 1995 és 2015 között több menedékkérelmet is beadott Hollandiában, ezeket azonban minden alkalommal elutasították a hatóságok. Ezen időszak alatt a férfit huszonegy különböző ügyben sújtották pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel bűncselekmények miatt. Tavaly ismét börtönbüntetésre ítélték lopás és a vele szemben elrendelt beutazási tilalom megsértése miatt. Büntetése alatt benyújtotta a negyedik menedékkérelmét is, szabadulását követően pedig - nem konkrét bűncselekmény miatt, hanem a nemzetbiztonság, illetve a közrend védelmére hivatkozva - immár menedékkérőként vették őrizetbe.

A bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás során megállapította, hogy nem kérdőjelezhető meg az őrizetbe vételre vonatkozó irányelv, mert az megfelel az unió „általános érdekeinek”, azt viszont vizsgálni kell, hogy tiszteletben tartják-e az arányosság követelményeit, vagyis a menedékkérő szabadsághoz való joga, valamint a nemzetbiztonság vagy a közrend védelméhez kapcsolódó követelmények közötti megfelelő egyensúlyt.

Merkel óva intett a macedón határ lezárásától
Angela Merkel német kancellár óva intette hétfőn az Európai Unió tagállamait attól, hogy a macedón-görög határ lezárását szorgalmazzák a menedékkérők előtt.
"A migránsok mozgása szempontjából fontos schengeni külső határ Törökország és Görögország között húzódik. Egyszerű lenne egy olyan országban, mint Macedónia, ami nem is tagja az EU-nak, egy védőkerítést építeni. Nem gondolva arra, hogy ez milyen vészhelyzetbe sodorná Görögországot. És ez nemcsak, hogy nem európai magatartás, de nem is oldaná meg a problémáinkat" - mondta a német kancellár a Stuttgarter Zeitung című lapnak, amely kedden jelenteti majd meg az interjút.
Merkel kijelentésével a közép-európai EU-tagállamoknak mond ellent, amelyek szükség esetén a macedón határon tartóztatnák fel a migránsokat, ha erre sem Törökország, sem Görögország nem képes vagy nem hajlandó. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter pénteken Szkopjéban is emellett foglalt állást.
Merkel ugyanakkor elismerte, hogy Athén eddig nem tett eleget kötelezettségeinek az EU külső határainak védelmében.
"Segíteni akarunk Görögországnak, hogy ezen javítani lehessen" - húzta alá Merkel.
A kancellár szerint Európának most azt kell eldöntenie, milyen szerepet akar játszani a világban; olyan kontinens akar lenni, amely elzárkózik, majd országai még össze is vesznek egymással, vagy pedig olyan, amely kiáll értékei és érdekei mellett és eszerint is cselekszik.
"Mélységes meggyőződésem, hogy az általam választott irány országunk és Európa számára is helyes, és lépésről lépésre célba érünk" - szögezte le Angela Merkel.
A német kormányfő ismételten kiállt a Törökországgal való szoros együttműködés mellett.    
"Közösen szeretnénk az illegális bevándorlást lehetőleg erőteljesen korlátozni. Cserébe viszont nekünk, európaiaknak is készen kell állnunk, hogy törvényes úton, Ankarával egyeztetve befogadjunk bizonyos számú menekültet Törökországból" - ismertette elképzelését a német kancellár, elismerve ugyanakkor, hogy egyelőre ennek csekély az európai támogatottsága. Ennek oka Merkel szerint éppen az, hogy az illegális migrációt még nem sikerült kellőképpen megfékezni.

Kiállt a befogadás kultúrája mellett az osztrák államfő
Kiállt a befogadás kultúrája mellett Heinz Fischer osztrák államfő egy hétfői, bécsi eseményen elhangzott beszédében, és bírálta azon uniós országokat, akik szerinte teljesen megtagadják a menekülteket megillető jogot.
"Jobb egy megfélemlített gyermeknek a bécsi Westbahnhofon néhány bátorító szót mondani, mint elfordítani a fejünket és ellenségesen viselkedni" - jelentette ki Heinz Fischer. Az államfő szerint az "szívélyes fogadtatás kultúrája" kifejezés ma már azt a látszatot kelti, hogy a menekültekkel jómódú turistaként bánnak, meghívják őket Ausztriába és vörös szőnyeget terítenek eléjük. Leszögezte: nem ez történik sem Németországban, sem Ausztriában, sem pedig máshol.
"Akik a befogadás kultúráját bírálják vagy gúnyolódnak rajta, valószínűleg nem tudják, hogy ezeknek az embereknek mit kellett átélniük és elszenvedniük, míg a szétbombázott szíriai városokból veszélyes utakon eljutottak a közép-európai menekülttáborokig" - mondta az osztrák államfő.
Fischer azzal ugyanakkor egyetértett, hogy az osztrák kormány meghatározta, mekkora az ország "kétségkívül korlátozott befogadóképességet". Bécs az év elején közölte: idén legfeljebb 37 500 menekültet fogad be.
Az államfő szerint a menekültválságról szóló vita nem vezethet ahhoz, hogy "a szemeket, a füleket, a szíveket és a határokat be lehessen zárni a menekültek előtt, és a menekültjogot általánosságban meg lehessen tagadni más országok rovására, ahogyan ezt néhány európai ország teszi". Az államfő kijelentésében konkrét országokat nem nevezett meg, azonban az APA osztrák hírügynökség úgy értékelte, hogy az elnök Magyarországra, Csehországra, Szlovákiára és Lengyelországra célzott.
Az osztrák kormány eközben a héten is határoz olyan lépésekről, amelyek várhatóan hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebb menekült érkezzen Ausztriába. 

Gabriel: Közös válaszra van szükség

A német alkancellár szerint meg kell újítani az európai egység gondolatát, és ehhez össze kell hangolni két feladatot, a gazdaság beindítását és a szolidaritás és tehermegosztás biztosítását.

A munkanélküliség csökkentését össze kell kapcsolni egy új, közös menekültpolitikával - tette hozzá a szociáldemokrata politikus, hangsúlyozva: amíg Németország csak szolidaritást követel a menekültek befogadásában, és nem hajlandó az eddiginél többet tenni az európai gazdaság és a foglalkoztatottság növekedéséért, „addig senki nem fog segíteni nekünk”.

Csak a két ügy együttes előmozdításával lehet kikeveredni a „politikai blokádból” - tette hozzá.

Nem csökken a balkáni útvonalon érkező migránsok száma
Januárban közel hatvanháromezer, februárban pedig újabb 28,5 ezer migráns lépte át a szerb-horvát, majd a horvát-szlovén határt, és távozott tovább Ausztriába - derült ki a két ország belügyminisztériumának jelentéséből hétfőn.

Úgy vélte, hogy az euróövezeti pénzügyi- és államadósság-válságban azért sikerült elhárítani az egységet fenyegető veszélyt, mert a tagállamok azt közös kihívásként fogták fel, közös választ adtak rá és ellenálltak a „nemzeti különút kísértésének”. Ugyanígy közös megoldásra van szükség a menekültválságban is - írta a német alkancellár. Megegyezte: ha a közösség bankok megmentésére eurómilliárdokból álló alapokat hozott létre, akkor miért nem lehetséges ez, ha emberek megmentéséről van szó?

Ankara korlátozza a vízumkiadást az iraki menekülteknek
Ankara korlátozta a vízumok kiadását az iraki menekülteknek, hogy egyrészt csökkentse a Törökország területét elérő külföldi szélsőséges harcosok számát, másrészt gátat vessen az Európába irányuló menekültáradatnak - jelentette hétfőn a Reuters hírügynökség.
Február 10-től az irakiak nem igényelhetnek vízumot Törökországba érkezésükkor, csak az interneten keresztül nyújthatják be vízumkérelmüket azt az ankarai hatóságoknál - közölte a bagdadi török nagykövetség vasárnap. A vízumkérőknek azonban egy interjún is részt kell venniük a bagdadi vagy az erbíli török képviseleten. Kivételt képeznek ez alól azok, akik érvényes vízummal rendelkeznek a schengeni övezet országaiba, valamint azok, akik az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába vagy Írországba belépési vízummal, esetleg tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Az eljárás ugyanakkor költségmentes - ismertette a nagykövetség.

Sigmar Gabriel hangsúlyozta: „látszatmegoldás” volna és „megmérgezné az európai vitát", ha megvalósulna az a konzervatív oldalról felmerült elképzelés, hogy hivatalosan zárják ki Görögországot a schengeni övezetből, vagy a görög-macedón határon építendő határkerítésekkel nem hivatalosan, de gyakorlatilag rekesszék ki onnan.

„Nem lehet csak úgy újradefiniálni az európai külső határokat, ráadásul az érintett államok feje felett” - írta a német alkancellár, hozzátéve, hogy inkább a már meghozott uniós döntések végrehajtására és a tagállamok közötti bizalom erősítésére kell összpontosítani, és teljes körű regisztrációra, megfelelő mennyiségű férőhelyre és a menekültek „rendezett elosztására” van szükség.

Több lap hétfőn arról írt, hogy az alkancellár és az SPD-s külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier levélben fordult a baloldali uniós kormányfőkhöz a visegrádi országok azon kezdeményezése miatt, hogy Macedónia zárja le Görögországgal közös határát. A két politikus levelében hangsúlyozta, hogy a Görögország elszigeteléséhez vezető lépés helyett az „európai belső határokon kell további intézkedéseket tenni a menekülthullám jobb ellenőrzése és hatékonyabb kezelése” érdekében.

A Der Spiegel című hírmagazin a hétvégén megjelent számában arról írt, hogy a visegrádi négyek terve nemcsak az SPD-s minisztereket aggasztja, hanem Angela Merkel kancellárt, a jobboldali CDU elnökét is. Szerinte a menekültek száma ugyan átmenetileg csökkenne a macedón-görög határ lezárása révén, de az euróválságból nagy erőfeszítések árán kimentett Görögországban káosz keletkezne, ha feltorlódik több tízezer menekült. Ez pedig egy olyan forgatókönyv, amelynek megvalósulására várva vár Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy Görögország támogatására siessen, és ezzel még inkább megossza az EU-t.

A berlini kancellári hivatal szerint további gond, hogy nem tudni, mennyire lehet tartós a visegrádi országok által szorgalmazott megoldás, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a menekültek hamar új utakra találnak. Így a macedón-görög határ lezárása esetén kitérhetnek Albánia felé, majd átkelhetnek Olaszországba, és onnan utazhatnak tovább Németország felé.