Merkel elutasítja az esetleges pénzügyi szankciókat

Arra a kérdésre, ésszerű megoldásnak tartja-e, hogy a közösség alkalmazza egyetlen nyomásgyakorlási eszközét, a fejlesztési támogatások csökkentését a menekültek szétosztásáról hozott döntéssel szembeforduló Magyarországgal, vagy Lengyelországgal szemben, ahol az igazságszolgáltatást és a médiát érintő kormányzati törekvések nem illeszkednek a római nyilatkozatban is hangsúlyozott jogállamisághoz, Angela Merkel azt mondta: először a "lényegről" kell tárgyalni a tagországokkal, és ezt a feladatot az Európai Bizottság végzi el. Utána a többi tagországnak is állást kell foglalnia.
Németország álláspontjáról szólva kiemelte: "nem tartom nagyon jónak, hogy egyszerűen pénzre váltsuk az aggodalmat okozó fejleményeket, és fenyegetni sem szeretnék".

 Mint mondta, "a fenyegetés nem helyes, a jogállamiság és a szabadság pedig olyan érték, amelynek tisztelete az uniós tagság feltétele, éppen ezért beszélnünk erről (a tagjelölt) Törökországgal, és Lengyelországgal is tárgyalni kell, ha vannak értékelések, amelyek szerint nem válaszolták meg kielégítően és átláthatóan" a jogállamiságra vonatkozó kérdéseket.
Arra a kérdésre, hogy mindennek alapján valóban nem akarja az uniós támogatásokat nyomásgyakorlási eszközként használni, Angela Merkel azt mondta, hogy "ebben az interjúban nem szeretnék fenyegetni, hanem tenni szeretnék azért, hogy a jogállamiságot az elvárásainknak megfelelően betartsák mindenütt Európában".

A német kancellár a többi között arról is beszélt, hogy az EU-nak bizonyos területeken az eddiginél többet kell tennie, mindenekelőtt a külső határok védelmében, a védelmi képességek fejlesztésében és a biztonság erősítésében. Más területeken viszont végig kell gondolni, hogy miként lehet több lehetőséget adni a tagállamok és régiók "önállóságának és kreativitásának" kibontakoztatására, és hogyan lehet jobban érvényesíteni a szubszidiaritás - az ügyekhez közeli döntéshozatal - elvét. 

A közösségi szint helyett a tagországi és regionális szint erősítésével nagyobb teret lehet biztosítani "a fiatalabb tagállamoknak" erősségeik érvényesítésére, fejlesztésére - mondta Angela Merkel. Aláhúzta: a német egység megvalósítása rámutatott arra, hogy a fejlettségi különbségek kiegyenlítése igen hosszú folyamat.

Az EU jövőjéről szólva kiemelte, hogy elsősorban a szabad mozgás alapszabadságát kell megőrizni, fejleszteni kell a közösség védelmi képességeit és gondoskodni kell a jólét és a szociális biztonság erősítéséről. A közös uniós hadsereg felállításának gondolatáról szólva aláhúzta, hogy olyan területekre érdemes összepontosítani, ahol "egyszerűen és gyorsan" lehet eredményeket elérni. Ilyen terület lehet például a hadiipari beszerzések összehangolása - mondta.

Spiegel: Merkel pártja végleg elfordul a menekültek befogadásának kultúrájától
Véglegesen elfordul a menekültek befogadásnak kultúrájától a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampányban Angela Merkel német kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) - írta a Der Spiegel című német hírmagazin a hétvégi számában a párt formálódó menekültpolitikai programját ismertetve.

A Der Spiegel értesülése szerint a CDU belügyi szakpolitikai bizottságában készült tervezetben a kancellár pártja hitet tesz a menekülthullám további csillapítása mellett. 

"Mindent meg akarunk tenni azért, hogy a menekültek száma tartósan alacsony maradjon" - áll a dokumentumban, amelyben hangsúlyozzák: "nem alakulhat ki ismét olyan helyzet, mint 2015 őszén", amikor tömegesen és ellenőrizetlenül áramlottak menedékkérők Németországba. Ezért a többi között folytatni kell a határok ellenőrzését, és szükség esetén még intenzívebbé kell tenni.

A CDU választási programjának részeként készült tervezetben az is szerepel, hogy "automatikusan le kell állítani" a menekültügyi eljárást mindazon menedékkérők esetében, akik kérelmük kedvező elbírálása érdekében megpróbálják elrejteni valódi személyazonosságukat. 
Továbbá meg kell hosszabbítani a 2018 márciusában lejáró családegyesítési moratóriumot az úgynevezett oltalmazotti státusban lévők esetében. Ebbe a körbe azok a menedékkérők tartoznak, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert hazájukban súlyos sérelem érheti őket. A családegyesítéshez fűződő jogukat 2016 elején függesztették fel két évre.

A CDU szakértői az anyagban élesen bírálják az elutasított menedékkérők hazatelepítéséről szerintük nem megfelelően gondoskodó tartományi kormányokat. Kiemelték: elfogadhatatlan, hogy a szociáldemokraták (SPD), az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) és a Zöldek a tartományokban akadályozzák a távozásra kötelezett menedékkérők "következetes hazatelepítését". Amennyiben nem változtatnak politikájukon, "kiegészítő hatáskört" kell telepíteni a szövetségi kormányhoz a kitoloncolások végrehajtásában, vagyis a tartományi kormányoktól a szövetségi kormányra kell átruházni a feladatot. 

A CDU szerint erélyesen fel kell lépni az elutasított menedékkérők visszafogadásától elzárkózó országokkal szemben. A nyomást "minden eszközzel fokozni kell", így a fejlesztési segélyeket is csökkenteni kell a nem kellőképpen együttműködő államok esetében. Továbbá meg kell fontolni, hogy a származási ország ellenkezése esetén úgynevezett harmadik országba küldjék vissza az elutasított menedékkérőket.

Angela Merkel pártja azt is szorgalmazza, hogy Németország az EU-Törökország menekültügyi megállapodás mintájára egyezzen meg a menekültválság közös kezeléséről afrikai államokkal. Az együttműködés révén a Földközi-tengerből kimentett embereket nem Olaszországba kellene szállítani, hanem vissza az észak-afrikai partokra, és afrikai "regionális befogadóközpontokban" kellene elhelyezni őket - áll a CDU tervezetében a Der Spiegel szerint.