Külföld
Merkel: Oroszországgal együtt akarjuk alakítani a biztonsági rendszert
Ukrajna a központi témája az 51. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferenciának
Angela Merkel az 51. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) tartott előadása után a közönség kérdéseire válaszolva az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel való támogatásának gondolatával kapcsolatban elmondta: nincs garancia arra, hogy "Putyin azt teszi, amit várunk tőle", de a Nyugat "katonai részvétele" sem térítené jobb belátásra az orosz elnököt.
Lavrov bizakodó
Az orosz külügyminiszter reméli, hogy eredményt hoznak a Moszkvában tartott német-francia-orosz megbeszélések és valóban nyugalomhoz vezethetnek Délkelet-Ukrajnában.
A fegyverszállítások csak nagyobb szenvedést okoznának és nem alakítanák ki azt a "meggyőződést, hogy az orosz hadsereg vereséget szenved" - mondta Angela Merkel.
A válságot nem lehet megoldani katonai eszközökkel, "ez a szomorú igazság, a nemzetközi közösségnek ezért valami mást kell kitalálnia", és " végtelenül fontos, hogy egységesen lépjünk fel és kitartóak legyünk" - mondta a német kancellár.
Merkel az előadásában is elsősorban az ukrán válságról beszélt. Kiemelte, hogy a fenntartható európai biztonsági rend elképzelhetetlen Oroszország nélkül, mint ahogy számos nemzetközi válság kezelésében is szükség van Moszkvára.
A francia elnökkel együtt Moszkvában folytatott tárgyalásokról azt mondta, továbbra is bizonytalan a kezdeményezés sikere, de így is "érdemes próbálkozni" az válság tárgyalásos rendezésével. "Ez a legkevesebb, amivel az Ukrajnában élőknek tartozunk" - mondta Merkel."Oroszországgal együtt, és nem Oroszországgal szemben akarjuk alakítani az európai biztonsági rendszert", és nem áll érdekében senkinek, hogy Európa ismét megosztott kontinens legyen. A partnerség azonban csak a nemzetközi jog előírásain alapulhat, mindenekelőtt a határok sérthetetlenségének és a népek önrendelkezésének elve tiszteletén - tette hozzá a német kancellár.
Hangsúlyozta: a kilencvenes évek elején lezajlott balkáni háborúk óta először megmutatkozott, hogy nem természetes, nem magától értetődő az európai békerend és a nemzetközi jog tisztelete, hiszen Oroszország megsértette a közös szabályokat Ukrajna területi épségének megsértésével, a Krím félsziget bekebelezésével és a kelet-ukrajnai válságban folytatott politikájával.
Oroszország tevékenysége "éles ellentétben" áll a nemzetközi kötelezettségeivel, köztük az 1994-es budapesti memorandummal, amelynek aláírásával garanciát vállalt Ukrajna területi egységének megőrzésére - fejtette ki Angela Merkel.
Biden: Putyin megfizet, ha nem változtat
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek meg kell értenie, hogy ha nem változtat az ukrán válságban követett politikáján, akkor továbbra is számolnia kell a Nyugat Oroszország számára költségeket okozó nyomásgyakorlásával - mondta az amerikai alelnök szombaton Münchenben.
Joe Biden a konferencián (MSC) elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin "túl sokszor ígért békét, és küldött helyette tankokat, csapatokat és fegyvereket" Ukrajnába, ezért az Egyesült Államok továbbra is folytatja Ukrajna "biztonsági támogatását", de nem azzal a szándékkal, hogy háborúra ösztönözze, hanem azért, hogy meg tudja védeni magát.
"Nem gondoljuk, hogy van katonai megoldás" az ukrán válságra, "de azt sem hisszük, hogy Oroszországnak joga van ahhoz, amit művel" - mondta Joe Biden.
Kiemelte, hogy az Egyesült Államok szerint "tisztességes békére" van szükség, az ukrán népet pedig megilleti az önvédelem joga.
Az Egyesült Államok "nem akarja tönkretenni az orosz gazdaságot" és támogatja a német kancellár és a francia elnök által elindított tárgyalási folyamatot, mert érdemes fáradozni, ha életeket lehet menteni. Az orosz elnöknek viszont a sok szó és ígéret után végre tettekkel kell bizonyítania, hogy a konfliktus békés rendezését pártolja - mondta Biden.
Lavrov: Van alapja a derűlátásnak
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a moszkvai hatszemközti találkozó kapcsán elmondta: a megbeszélés "jó alap egy bizonyos fokú derűlátáshoz". Oroszország a béke híve, és örömmel látná, ha a harcoló felek valamennyi nehézfegyvert eltávolítanának a kelet-ukrajnai válsággócból - tette hozzá, megjegyezve, hogy van lehetőség a súlyos katonai összeütközés elkerülésére.
Ugyanakkor a válság enyhítését célzó további munkát "ultimátumok és fenyegetések nélkül" kell végezni. Felgyorsítaná "Ukrajna tragédiáját", ha a Nyugat az országot "telerakja halált okozó fegyverekkel" - mondta az orosz diplomácia vezetője.
Szergej Lavrov szerint a válság gyökerét nem az utóbbi egy év folyamataiban kell keresni, hanem elsősorban abban, hogy az Egyesült Államok 25 éve "globális dominanciára" törekszik.
Ebbe a politikába illeszkedik a Washington európai fölényének biztosítását szolgáló rakéta-elhárító rendszer, amelynek megvalósításán "megszállottként" dolgoznak az amerikaiak, és nem veszik figyelembe Oroszország jogos biztonsági érdekeit. Ugyanez a mintázat mutatkozott meg a NATO keleti bővítésében is, ami kizárólag a Nyugat érdekeit szolgálta - mondta Lavrov.
Az orosz külügyminiszter szavait többször felhördüléssel, néha nevetéssel fogadta a közönség, amelynek soraiban több tucat állam- illetve kormányfő, védelmi miniszter és külügyminiszter foglalt helyet. "Örülök, hogy vannak, akik a jelenlegi helyzetben is jól érzik magukat" - jegyezte meg Lavrov egy alkalommal.Az ukrán válság fordulópontot jelent, a Nyugatnak el kell döntenie, hogy "Oroszországgal szemben, Oroszország nélkül vagy Oroszországgal együttműködve" alakítja tovább a nemzetközi biztonsági rendszert - mondta az orosz külügyminiszter.
A válság eddigi alakulását tekintve nem úgy tűnik, hogy a Nyugat az együttműködést választja, hiszen a nemzetközi jog előírásain átlépve minden lehetőséget megragadott arra, hogy tovább mélyítse a konfliktust, így például közreműködött a Viktor Janukovics korábbi elnök elleni "puccs" megszervezésében és végrehajtásában - fejtette ki Szergej Lavrov, aki szerint a Nyugat támogatásával Kijevben "nemzetiszocialista" erők kerültek hatalomra, és országszerte "etnikai tisztogatásokat" folytatnak.
Az előadás után a hallgatóság kérdéseire válaszolva Lavrov elmondta: Kijev továbbra is lábbal tiporja a demokratikus elveket és a kisebbségi jogokat. Nem biztosítja például a gyülekezés jogát, és a magyar kisebbség hiába kérte a kormányt a választókerületi határok módosításárak, hogy a nemzetiségnek legalább egy képviselője lehessen a törvényhozásban - mondta az orosz külügyminiszter aki szerint Ukrajna azért nem tud túljutni a válságon, mert nem kezeli megfelelő módon az ilyen problémákat.
Porosenko: Megoldani kell a konfliktust, nem befagyasztani
A kelet-ukrajnai konfliktust nem befagyasztani kell, hanem megoldani - jelentette ki Petro Porosenko, aki szerint azonban ez a válság mindaddig megoldatlan marad, amíg Európából és a tengerentúlról országa nem kap ehhez politikai, gazdasági és katonai támogatást.
Porosenko rövid sajtóértekezletén jelezte: bármelyik pillanatban kész lenne parancsot adni a tűzszünetre, hogy megállítsák a halálos áldozatok számának növekedését a polgári lakosság körében. Mint mondta, ebben a szándékában élvezi Angela Merkel és Francois Hollande teljes támogatását. Az ukrán elnök kifejezte meggyőződését, hogy az Ukrajna föderalizációjának, illetve az egyes ukrán régiók autonómiájának a kérdéséről országos szintű népszavazáson lehet csak dönteni.
Az ukrán elnök ezzel a kijelentésével határozottan jelezte, hogy szerinte a viszály megoldását nem szabad halasztgatni. "A béke helyreállítása a mi alapvető célunk, ennek érdekében egyesíteni kell erőfeszítéseinket" - mondta. "Mi saját függetlenségünkért és szuverenitásunkért harcolunk, de egyben Európa szabadsága és a világ biztonsága is kockán forog" - tette hozzá.
Porosenko nem rejtette véka alá, hogy szüksége van katonai támogatásra, országának "joga van" halált nem okozó fegyverekhez, mert éppen a fegyverek hiánya miatt húzódik el a konfliktus. Porosenko úgy látja: tartós megoldásra van szükség, a válság befagyasztása nem vezet a békéhez.
Az ukrán elnök szenvedélyes hangú beszéde közben orosz katonák és tisztek ukrán területen talált útleveleit, egyéb személyi okmányait emelte a magasba, mintegy bizonyítékként arra, hogy orosz csapatok valóban jelen vannak az országban.
Háromoldalú találkozót tartott Merkel, Porosenko és Biden
Az ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata a háromoldalú találkozóról csak annyit közölt, hogy a résztvevők megvitatták a Donyec-medencében kialakult helyzet rendezésével kapcsolatos tárgyalási folyamat menetét. Azokról a javaslatokról van szó, amelyeket Merkel és Hollande terjesztett elő a Porosenkóval Kijevben folytatott megbeszéléseinek idején.
A háromoldalú találkozó résztvevői ezen kívül "egyezették a további lépéseket, azonnali tűzszünetet sürgettek, és szorgalmazták a párbeszéd folytatását annak érdekében, hogy a minszki megállapodását minden egyes pontját valóra váltsák.