Külföld
Merkel Isztambulba látogatott
A török ellenzék tiltakozik

"Európa nem tudja egyedül megvédeni külső határait, amennyiben nem jutunk egyezségre Törökországgal is" - hangsúlyozta a német kancellár isztambuli látogatását megelőzően, válaszul az őt ért bírálatokra, amelyek szerint ezzel a vizittel két héttel a török parlamenti választások előtt javítja Recep Tayyip Erdogan török államfő és a részben általa alapított kormánypárt, a konzervatív iszlamista Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) megítélését.
Az ajánlat: a vízumkönnyítési tárgyalások gyorsítása
Támogatását ajánlotta fel a Törökországgal folyó vízumkönnyítési tárgyalások gyorsításához Angela Merkel, ha cserébe Törökország gyorsítja az illegális határátlépők visszafogadásáról szóló egyezmény életbe lépését.
A német kancellár Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel tartott találkozója után, kettejük közös sajtótájékoztatóján elmondta: felajánlotta, hogy támogatja "a gyorsított vízumkiadási folyamatot". Cserébe azt szeretné, ha Törökország gyorsítaná az Európai Unió területére illegálisan belépettek visszafogadását szabályozó egyezmény életbe léptetését.
Merkel támogatását fejezte ki amellett is, hogy a Törökország és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások újabb fejezetei nyílhassanak meg.
Eközben a legnagyobb török ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Merkel Isztambulban nem találkozik a tömörülés képviselőivel.
"Sajnálatos, hogy a kancellár nem kezdeményezte a CHP-val és egyáltalán a török ellenzékkel való találkozót" - mondta vasárnap a dpa német hírügynökségnek Erdal Aksünger, a CHP-t vezető Kemal Kilicdaroglu főtanácsadója. Mint rámutatott, Merkel dönti el, kivel találkozik, mindenesetre így azt a benyomást kelti, mintha részt venne a választási kampányban.
A kurdbarát ellenzéki Népi Demokratikus Párt (HDP) szerint Merkel "mocskos üzletet" köt Törökországgal. "Azt mondják: ne küldjetek hozzánk több menekültet, vessetek ennek véget, és cserébe fogadjatok el 3 milliárd eurót" - fogalmazott Nazmi Gür, a párt alelnöke az Ankarának a menekültek megsegítése céljából nyújtandó uniós támogatásra utalva.
Eközben Günther Oettinger, az Európai Unió digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa Angela Merkel törökországi látogatása kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy Ankarát sokkal jobban be kellene vonni az európai politikába.
A török állampolgárok jelenleg csak érvényes vízummal utazhatnak a schengeni térségbe. Az unió 2013-ban párbeszédet kezdett a török kormánnyal a vízumkiadás könnyítéséről. Törökország cserében visszafogadja az EU területére illegálisan belépetteket kitoloncolásuk esetén.
Ahmet Davutoglu reméli, hogy ismét "lökést kapnak" a csatlakozási tárgyalások. Davutoglu örömét fejezte ki az EU-nak a menekültügyhöz való "jobb hozzáállása" miatt. "Sajnálatos módon a nemzetközi közösség magára hagyta Törökországot ezzel a teherrel. Örülünk, hogy most jobb a hozzáállásuk. Ez (...) nagyon fontos előrelépés" - mondta a török kormányfő.
A hivatalos adatok szerint Törökország csak Szíriából és Irakból 2,5 millió menedékkérőt fogadott be eddig. A török kormány hárommilliárd euró pénzügyi segítségnyújtást kért ellátásukra, ez háromszor annyi, mint amennyit az EU eddig felajánlott."Két évvel ezelőtt nem gondoltam volna, egy évvel ezelőtt éppoly kevéssé, hogy a német kancellárnak kérelmezőként, konkrét ellenszolgáltatással a birtokában Ankarába kell utaznia" - mondta Oettinger vasárnap Hamburgban. A nagyobbik német kormánypárt, az Angela Merkel vezette CDU politikusa hangsúlyozta, hogy Törökország nélkül nem lehetséges nagyobb stabilitást teremteni a Pakisztán, Afganisztán, Irán, Irak és Szíria alkotta instabil régióban. "Ezért szükségünk van Törökországra" - szögezte le. Mint megjegyezte, ez nemcsak sok pénzbe kerül, hanem emellett a Törökországgal szembeni vízumkötelezettséget sem lehet már sokáig fenntartani, és az eurázsiai országot biztonságos származási állammá kell nyilvánítani. Szerinte Európának ezenfelül világossá kell tennie Törökországgal kapcsolatos álláspontját. "Vagy abba kell hagyni az (európai uniós) csatlakozási tárgyalásokat, vagy tárgyalni kell" - tette hozzá az uniós biztos.
Törökország 1999 decembere óta az EU tagjelöltje.
Görögország nem hajlandó határvédelmi együttműködésre Törökországgal
Görögország területi viták miatt semmi szín alatt nem hajlandó együttműködni Törökországgal az uniós külső határ védelmében az Égei-tenger keleti részén, ahol a legtöbb menekült átkel az EU területére. Erről Alekszisz Ciprasz görög kormányfő tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt a napokban a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap szerint.
A hetilap értesülése alapján Angela Merkel a héten telefonon egyeztetett görög kollegájával, aki elmondta, hogy a görög parti őrség semmiképpen nem működik együtt a török parti őrséggel az Égei-tenger keleti részén kialakult helyzet rendezésében.
A térségben az embercsempészek szinte háborítatlanul tevékenykednek. A görög fél azonban nemcsak arra nem hajlandó, hogy közösen járőrözzön a törökökkel, hanem arra sem, hogy összehangolják a járőrözési tevékenységet.
Alekszisz Ciprasz ezt azzal magyarázta, hogy Görögország nem kíván a határok közvetett elismeréseként értelmezhető jelzéseket, gesztusokat tenni.
A Welt am Sonntag értékelése szerint a görögök elzárkózása súlyos csapás Angela Merkel válságkezelő tervére, amelynek egyik központi eleme a görög-török uniós határ védelmének erősítése.
A fejlemény azt jelenti, hogy a kancellár már csak Recep Tayyip Erdogan török államfőre számíthat.
"Ha Erdogan intézkedik, a balkáni migrációs útvonal 5-6 nap alatt elnéptelenedik" - mondta a Welt am Sonntagnak Angela Merkel egy név nélkül nyilatkozó bizalmasa.
A lap szerint a kancellár normális körülmények között soha nem utazott volna két héttel egy parlamenti választás előtt Törökországba, hogy tárgyaljon az államfővel és a miniszterelnökkel.
Angela Merkel a vasárnapi isztambuli látogatásra azért vállalkozott, mert Erdogan ezt szabta meg a menekültválság kezelését célzó uniós akcióterv támogatásának egyik feltételéül - írta a Welt am Sonntag.
Görögországnak és Törökországnak évtizedek óta vannak területi vitái, és a két NATO-tagország viszonya hagyományosan feszült.