Külföld

Merkel: Görögországnak be kell hoznia késlekedését a menekültek elhelyezésében

Bulgária a fegyveres testületek több mint négyszáz tagját vezényli a görög határhoz

Görögországnak villámgyorsan be kell hoznia a menekültek elhelyezését illető késlekedését, az Európai Uniónak pedig segítenie kell ebben - mondta Angela Merkel a Bild am Sonntag című lapban vasárnap megjelenő, de egyes részleteiben már szombaton nyilvánosságra hozott interjújában. Ugyanezen a napon az egyik görögországi régió kormányzója szükségállapot bevezetését sürgette kormányától az idomeni menekülttábornak otthont adó körzetben.

A német kancellár hangsúlyozta: Görögországnak "villámgyorsan" be kell hoznia késlekedését, mivel eredetileg azt ígérte, hogy 2015 végéig 50 ezer menekült számára biztosít tisztességes szállást. "Az Alekszisz Ciprasszal folytatott tárgyalásaim alapján tudom, hogy a görög miniszterelnöknek valóban szándékában áll ez (az említett vállalás teljesítése), de szüksége van a segítségünkre, az EU-nak ezért kell szolidaritást vállalnia" - hangsúlyozta Merkel.

A kancellár szerint Ausztriát és a balkáni országokat jelentős felelősség terheli azért, hogy a határellenőrzés egyoldalúan bevezetett szigorításával megváltozatták a görögországi helyzetet. A Bild szombati száma megszólaltatta Cipraszt is, aki maga is segítséget kért az európaiaktól. Hozzátette ugyanakkor, hogy Görögország nem kívánja "bezárni", azaz saját területén tartóztatni azokat a menedékkérőket, akik folytatni akarják útjukat Európa északnyugati része felé. 

Ugyanezen a napon a macedón-görög határnál lévő idomeni menekülttábornak otthont adó görögországi Közép-Makedónia régió kormányzója sürgette, hogy a görög kormány vezessen be szükségállapotot az általa irányított közigazgatási területen. Aposztolosz Cicikosztasz a táborban tartott látogatásán úgy fogalmazott: "súlyos humanitárius válság alakult ki, arra kértem a kormányt, hogy hirdessen szükségállapotot a térségben". "Ez így nem mehet tovább!" - szögezte le a kormányzó.

A menedékkérelmek gyorsított elbírálását vezetik be Szlovéniában

A szlovén parlament pénteken késő este elfogadta a menedékkérelmek gyorsított elbírálásáról szóló törvénytervezetet. Az eddigi szabályozás szerint Szlovéniában minden esetben hónapokig tartott annak megvizsgálása, hogy a kérelmezőt megilleti-e a nemzetközi védelem.

Vesna Gyorkos Znidar belügyminiszter azt mondta, az intézkedéssel a kormány a gyors és hatékony döntéshozatalt segíti elő a menedékkérelmek ügyében. "Egész Európa óriási (migrációs) nyomás alatt áll, pattanásig feszült a helyzet. Az Európai Uniónak jelenleg olyan döntéseket kell hoznia, amelyek megelőzik azt, hogy megismétlődjön a 2015-ös menekültválság" - hangsúlyozta a tárcavezető a parlamenti szavazás előtt.

A szlovén törvényhozás elutasította az ellenzék követelését arról, hogy határozzák meg az országban évente befogadható menekültek számának felső határát. Mióta Magyarország tavaly októberben lezárta horvátországi határát, a menekültek balkáni útvonala nyugatabbra, Szlovénia felé tevődött át. 

Azóta közel 500 ezer migráns lépett a kétmillió lakost számláló nyugat-balkáni ország területére, hogy továbbutazzon Ausztria és más nyugat-európai országok felé. Közülük mindössze 460-an adták be menedékkérelmüket Szlovéniában, és mintegy tízen kapták meg a menedékjogot.

Ennek ellenére az országban sokan attól tartanak, hogy a menedékkérelmek száma ugrásszerűen megemelkedhet a következő hónapokban annak hatására, hogy a nyugat-európai országok fokozatosan elkezdték lezárni határaikat a migránsok előtt. 

Egy február végi felmérés szerint a szlovének többsége támogatja a migránsáradat megfékezését célzó politikát, és úgy vélik, hogy a macedón-görög határt teljesen le kell zárni a menekültek előtt.

Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia rendőri vezetői február végén megállapodtak, hogy naponta 580 migránst engednek át a nyugat-balkáni országok területén. A szigorítások következtében jelenleg 12 ezren várakoznak a görög-macedón határon, hogy folytathassák útjukat Nyugat-Európa felé.

Humanitárius katasztrófától tartanak a görög-macedón határon

Humanitárius katasztrófától tartanak a görög-macedón határon, már csaknem 14 ezren vannak a görögországi Idomeninél - számolt be az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti Híradója. Hozzátették: a migránsokat nem lehet meggyőzni, arról hogy nem jutnak át a görög-macedón határon, a görögök mégsem merik őket visszavinni, mert félnek attól, hogy az ellenállás miatt "háborús helyzet" alakulna ki a rendőrség és a bevándorlók között.

Az M1 tudósítója a helyszínről arról számolt be, hogy péntek óta már azokat is visszaküldik a táborból, akik családegyesítés vagy tanulmányok folytatása céljából érkeznek Európába, illetve az unió valamelyik tagállamába, továbbá azokat a szíriai fiatalokat is, akik a sorozás elől menekülnek. Pénteken nyolcvan migráns léphetett át a macedón oldalra, Gyevgyelijába, miután átestek egy nagyjából félórás interjún, amelyet a rendőrség tolmácsok segítségével folytatott le - tette hozzá a tudósító.

Boriszov: a fegyveres testületek több mint négyszáz tagját vezénylik a görög határhoz

Bulgária a fegyveres testületek több mint négyszáz tagját készül a Görögországgal közös határára vezényelni, hogy útját állja a menekültek esetleges újabb tömeges hullámának - jelentette be szombaton az ország miniszterelnöke. Bojko Boriszov annak a gyakorlatnak a befejezése után jelezte ezt, amelyet a biztonsági szervek hajtottak végre páncélozott járművek és helikopterek bevetésével a kritikus - Görögországgal és Macedóniával közös - határszakaszon. Elmondta: a hadsereg, a rendőrség és a csendőrség több mint négyszáz emberét fogják a görög határhoz irányítani, hogy megelőzzék a bevándorlók további tömeges beáramlását. Hozzátette, az ország képes néhány óra alatt további mintegy ötszáz embert mozgósítani szükség esetén a határ védelmére. 

Bulgária eddig nem látta szükségét, hogy különleges intézkedésekkel óvja a Görögországgal közös, 470 kilométeres zöld határát, ahol főleg magas hegyek húzódnak, s ahol mintegy 150 kilométernyi szakasz nehezen átjárható. Bulgária kívül esik a migránsok által használt nyugat-balkáni útvonalon. Szófia most viszont attól tart, hogy nagyszámú migráns érkezhet, miután több mint tízezer menekült rekedt Görögországban, a görög-macedón határ mentén. Bulgária nem tagja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek, és hatóságai jelenleg azon fáradoznak, hogy meghosszabbítsák a 2014 közepén emelt, 30 kilométer hosszú kerítést a török határon. 

Babis: szükség van egy alternatív tervre a migráció megállítására

Törökország állandóan zsarolni fogja az Európai Uniót, ha annak nem lesz egy alternatív terve a migrációs hullám megállítására - vélekedett Andrej Babis cseh miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter abban az interjúban, amelyet a Právo című cseh baloldali napilap közölt szombaton. 

"Amennyiben pénzt adunk Törökországnak, akkor Törökországot rá is kell kényszerítenünk arra, hogy saját területén tartsa a menekülteket egészen addig, amíg nem lesz béke Szíriában" - jelentette ki Babis. "Ami a Törökországgal kötött megállapodást illeti, attól tartok, hogy ha nem lesz egy B-tervünk, akkor állandóan zsarolni fog minket. A B-terv azt jelenti, hogy egy rendes, kilencméteres kerítést építünk Görögország és Törökország, valamint Bulgária, Macedónia és Albánia között" - jelentette ki a kormányfőhelyettes, aki határozottan követeli a schengeni határok védelmét. 

Andrej Babis szerint ha Bulgária elutasítaná a kerítésépítést a görög határon, akkor "lesz egy C-terv, amely egy összefüggő határzár lesz a Balti-tengertől egészen az Adriáig" - fejtette ki. Mint mondta, egyre több ország zárja le határait a menekültek előtt, s bár személyesen nem hiszi, de nem kizárt, hogy Csehország is kerítésépítésre kényszerül. 

Babis elutasította azt a nézetet, hogy Csehországnak kötelessége segíteni a háború elől menekülő embereknek. "Miért lenne ez kötelességünk? A mi kötelességünk elsősorban az, hogy gondoskodjunk a cseh állampolgárok biztonságáról" - emelte ki. Hozzátette: Prága ugyanakkor hatékony segítséget nyújt a migrációs válság által sújtott országoknak (pénz, rendőrök, katonák). "Nem válthatjuk meg az egész világot" - fogalmazott Babis a Právóban megjelent interjúban.