Merkel: Az EU és Ankara közös érdeke a megegyezés

Merkel: a brüsszeli csúcs az első igazi esély a menekültválság megoldására
Döntő jelentőségű szakaszhoz érkezett az Európai Unió a menekültválság kezelésében, a csütörtökön kezdődő uniós csúcs az első igazi esély a válság megoldására - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag). Az Európai Tanács értekezletén derül ki, hogy el lehet-e érni olyan megállapodást, amely most először esélyt ad a menekültválság "összeurópai és fenntartható megoldásához" - mondta a kancellár a találkozón képviselendő német álláspontot ismertető beszédében. A török uniós csatlakozási tárgyalások továbbra is "nyílt végűek", vagyis nem feltétlenül vezetnek Törökország felvételéhez, és a török uniós tagság ügye nem is szerepel a csúcs napirendjén. De az igazságszolgáltatásról és a jogállamiságról szóló csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásáról szó lehet, ami ezeknek a területeknek a helyzetét tekintve kiváló alkalom egy "nagyon fontos párbeszéd" megkezdésére - tette hozzá Angela Merkel. Hangsúlyozta, hogy az EU nem engedhet értékeiből, világossá kell tennie, hogy ragaszkodik a sajtószabadsághoz és a kurd kisebbség jogainak tiszteletben tartásához. Az Égei-tengeren kezdett NATO-műveletről szólva kiemelte: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az észak-atlanti szövetség hajóinak az érintett régióban hozzáférést kell biztosítani a török felségvizek teljes területéhez, mert most ugyan a Leszbosz körüli vizeket megfigyelhetik a NATO hajói, és vissza is esett a szigetre érkező menekültek száma, Kósz szigetére viszont többen érkeznek. 
Az ellenzék szerint a kormány fordulatot hajtott végre, míg tavaly szeptemberben beengedte a Magyarországon rekedt menekülteket, most elzárkózik a Görögországban rekedt menekültek átvételétől. Volker Kauder, a CDU és a CSU közös frakciójának vezetője a bírálatokra válaszolva hangsúlyozta: "nem fair" a magyar és a görög helyzet összevetése.

A kancellár kiemelte, hogy Törökországnak is érdeke az EU-val együttműködve „rendezni és irányítani” a területére érkező menekülthullámot. A közös cél a „terhek méltányos megosztása”.

Az illegális migráció felszámolásához a török javaslatok megvalósítása mellett az is szükséges, hogy később uniós tagállamok önkéntes alapon befogadjanak menekültkontingenseket - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a tartós megoldáshoz hozzátartozik a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini rendszer átalakítása, mert „csak Dublin reformjával lehet hosszú távon fenntartani Schengent”, a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetet, és az európai megoldásnak az is része, hogy az övezet tagjai fokozatosan visszatérnek a belső határok nyitottságához, amely igen nagy gazdasági hasznot hajt Németországnak.

A kancellár leszögezte: csütörtökön kezdődő uniós csúcs az első igazi esély a menekültválság megoldására. Az EU és Törökország formálódó válságkezelési együttműködéséről szólva hangsúlyozta, hogy a török uniós csatlakozási tárgyalások továbbra is „nyílt végűek”, és a török uniós tagság ügye nem is szerepel a csúcs napirendjén.

Ugyanakkor az igazságszolgáltatásról és a jogállamiságról szóló csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásáról szó lehet, ez azonban kiváló alkalom egy „nagyon fontos párbeszéd” megkezdésére - tette hozzá Angela Merkel, hangsúlyozva, hogy az EU ezeken a területeken sem engedhet értékeiből, világossá kell tennie, hogy ragaszkodik a sajtószabadsághoz és a kurd kisebbség jogainak tiszteletben tartásához.

A német szociáldemokrata politikus a Berliner Morgenpost című újságban és a kiadóvállalat - a Funke Mediengruppe - többi lapjában közölt interjúban kiemelte, hogy valószínűleg nem sikerül „végleges áttörést” elérni a brüsszeli csúcstalálkozón, de elképzelhető, hogy „teszünk egy újabb fontos lépést a migrációs válság megoldása felé”.

Tusk: A ciprusi békefolyamat török támogatásától is függ a migrációs egyezmény
A migrációs válság kezeléséről az Európai Unió és Törökország között körvonalazódó megállapodás sikere attól is függ, hogy Ankara támogatja-e a ciprusi béketárgyalásokat - figyelmeztetett szerdán Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
A tanács elnöke a tagállamok vezetőinek írt szerdai meghívólevelében kifejtette, hogy az uniós és török vezetők közötti tárgyalások a ciprusi helyzet rendezésére is lehetőséget nyújthatnak. "Csak akkor léphetünk itt előre, ha ez lehetséges" - szögezte le az egykori lengyel kormányfő, aki az utóbbi napokban Ankarába és Nicosiába is ellátogatott.
Az Európai Unió és Törökország közötti előző heti csúcsértekezleten elvi megállapodás született a megállapodástervezet főbb vonalairól, és az azóta eltelt időben Donald Tusk ennek alapján megpróbált előkészíteni egy olyan kompromisszumos tervezetet, amely elfogadható a huszonnyolc uniós tagállam és Ankara számára egyaránt. Mint Tusk írta, "halad a munka, de még sok tennivaló van hátra".
Levelében az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hosszú a listája a megoldásra váró kérdéseknek, a legfontosabb azonban annak a biztosítása, hogy az elfogadott döntések összhangban legyenek a nemzetközi és az uniós joggal.
Azt is meg kell vizsgálni, hogy az egyezmény megkötése esetén miként lehet elejét venni annak, hogy újabb tengeri vagy szárazföldi migrációs útvonalak jöjjenek létre Törökország és az Európai Unió országai között - olvasható a levélben. Tusk szerint fel kell gyorsítani a Törökországnak nyújtandó támogatás kifizetését és meg kell vitatni a menedékkérők önkéntes áthelyezésének lehetőségeit.

Arra a felvetésre, hogy az európai külső határ hatékony védelméről és a menekültek uniós tagországok közötti méltányos elosztásáról szóló megállapodásra lenne szükség, azt mondta, hogy pontosan ezt az eredményt kell elérni.

„De nézze: én húsz éve harcolok az EU külső határainak jobb védelméért, és mi történt? Szinte semmi” - fogalmazott.

Hasonlóan nehéz ügy a menekültek igazságos elosztásáról már meghozott döntés megvalósítása, mert „egyes országok elzárkóznak a befogadástól”. (Szijjártó Péter reakcióját itt olvashatják el)

Arra a kérdésre, hogy mekkora árat szabad fizetnie az EU-nak a Törökországgal kötendő egyezményért, kiemelte, hogy az EU alapértékei érinthetetlenek, vagyis Törökországnak tiszteletben kell tartania a sajtó szabadságát, és „meg kell értenie, hogy a kurd problémának nincs katonai megoldása". Más kérdésekben viszont lehet engedményeket tenni Ankarának, így lehet szó újabb fejezetek megnyitásáról az uniós csatlakozási tárgyalásokon. A vízumliberalizációhoz viszont fontos reformokat kell elvégeznie Törökországnak, egyebek között be kell vezetnie a biometrikus útlevelet. Mindezen kívül az EU-nak további hárommilliárd euró támogatást kell nyújtania Törökországnak ahhoz, hogy a menekültek a hazájuk térségében kaphassanak ellátást - fejtette ki Martin Schulz.

Arra a felvetésre, hogy legkevesebb egy tagország elzárkózik Ankara igényeinek teljesítése elől, azt mondta, hogy sok munka van még hátra a tagállamok meggyőzésének területén.

Hangsúlyozta, hogy egyes országok vagy országcsoportok egyoldalú intézkedései, illetve a befogadható menedékkérők számának tagállami szinten kijelölt felső határa nem vezet tartós megoldáshoz. A menekülésre késztető okok megszüntetésére összpontosító európai megoldás nélkül az EU széteshet - mondta az EP elnöke.

Matteo Renzi „helyesnek” nevezte a Törökországgal való megállapodást, de ahhoz kötötte, hogy Ankara tartsa tiszteletben az emberi jogokat és a sajtószabadságot. Az olasz kormányfő a római parlament alsóházában beszélt az EU állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács csütörtök-pénteki brüsszeli ülésének témáiról.

Egeresi Zoltán Törökország-szakértő szerint gyengítheti Törökország alkupozícióját a migránsok balkáni útvonalának lezárása, az Európai Uniónak azonban mindenképpen meg kell állapodnia az állammal. A szakértő az M1-nek azt mondta, hogy az uniónak célszerűbb a határain kívül, így például Törökországban tartani a migránsokat, mert így tudja hatékonyan megállítani a bevándorlási hullámot.

Renzi úgy fogalmazott: Olaszország mindig következetes volt Törökország európai uniós csatlakozásának kérdésében (azaz a csatlakozás támogatásában), függetlenül attól, hogy Rómában bal- vagy jobboldali kormány volt hatalmon. Megjegyezte, más tagállamok nem ezt a magatartást követték.

Az olasz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az EU az utóbbi egy hónap alatt a harmadik csúcstalálkozóját tartja, mégsem sikerült előrelépni sem a migráció, sem más problémák terén.

„Valami nem jól működik a döntéshozatalban” - mondta Renzi, kijelentve, hogy az EU intézményeiben „új energiára és váltásra van szükség a munkaszervezésben”.

„Európa felmegy a Marsra, de megáll Idomeninél” - fogalmazott Matteo Renzi a görög-macedón határon levő Idomeni migránstáborában kialakult helyzetre utalva.  

EB: a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a menedékkérők áttelepítését

A menedékkérők tagállamok közötti áttelepítésének felgyorsítására szólította fel az Európai Unió országait szerdán az Európai Bizottság (EB). Az áthelyezési program végrehajtásáról közzétett friss bizottsági jelentés szerint a 160 ezer menekült áttelepítését célzó, tavaly szeptemberben elfogadott uniós mechanizmus keretében eddig mindössze 937 embert helyeztek át Görögországból és Olaszországból. A brüsszeli testület hangsúlyozta, hogy az áttelepítések nem haladnak a megfelelő ütemben, a folyamatot lassító legjelentősebb tényező pedig a politikai akarat hiánya a tagállamok részéről.

"Ez korlátozott számú áthelyezési vállaláshoz vagy hosszú válaszidőhöz vezetett, ami veszélybe sodorta annak lehetőségét, hogy a program a veszélyes és irreguláris útvonalak alternatívájává váljon" - írták a dokumentumban. "Ahogy a Görögországban uralkodó humanitárius helyzet napról napra súlyosabbá válik, a tagállamoknak sürgősen eleget kell tenniük vállalásaiknak, és meg kell előzniük a Görögországban tartózkodó menekültek helyzetének további romlását. Az elkövetkezendő napokban és hetekben jelentősen növelni kell az áthelyezések számát" - hangoztatta Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős uniós biztos.

Az Európai Bizottság kiemelte: a tagállamoknak az elismert menekültek harmadik országokból történő áttelepítése terén is többet kellene tenniük. Mint írták, a korábban elfogadott 20 ezerből eddig mindössze 4555 nemzetközi védelemre szoruló, lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt telepítettek át tizenegy európai országba. A résztvevő országok nagy része Jordániában, Libanonban és Törökországban tartózkodó szíriaiakat fogadott be.

Európába tartó embercsempész-hajót fogtak el a líbiai partoknál
Feltartóztatott a líbiai parti őrség az észak-afrikai ország partjainál egy embercsempész-hajót, amely 129 migránssal a fedélzetén Európába tartott - számolt be szerdán a líbiai haditengerészet szóvivője.
Ajúb Kászem tájékoztatása szerint az ország északkeleti részén fekvő Zuára városától tíz tengeri mérföldre tartóztatták fel a vízi járművet, amelynek fedélzetén szudáni, egyiptomi, szíriai, palesztin, marokkói, etiópiai, gambiai, nigériai, szenegáli és csádi állampolgárok voltak.
Az észak-afrikai országban Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és megölése után kaotikus állapotok alakultak ki, s ez kedvez az embercsempészek tevékenységének. Líbiában több fegyveres csoport küzd az ország ellenőrzéséért, és Líbia egy részén megvetette lábát az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet. Az országban jelenleg két kormány és két rivális parlament működik, Tripoliban és Tobrukban, melyek közül a nemzetközi közösség a tobrukit ismeri el.
A káoszt kihasználva az Olaszországtól mindössze háromszáz kilométerre lévő líbiai partokról már eddig is több ezren indultak útnak Európába.
Az olasz parti őrség szerdán közölte, kedd óta több mint 2400 embert mentettek ki 12 hajóról és három holttestre bukkantak. A hatóságok közlése szerint az elmúlt néhány héten a Földközi-tenger déli részén tapasztalt viszonylagos nyugalom után kedden 951 migránst mentettek ki a vízből, közülük 615-öt a német haditengerészet.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint idén - a tavalyi év azonos időszakához hasonlóan - mintegy 9500 menekült érkezett Olaszországba.

A német haditengerészet szerdán közölte, hogy hatszáztizenöt bajba került migránst mentett ki a hullámok közül kedden Líbia partjainál. A négy gumicsónakban nyomorgó embereket kedd fél 10 és este 7 között vette fel fedélzetére a földközi-tengeri embercsempészek elleni küzdelemben bevetett Frankfurt am Main nevű hajó alig száz kilométerre a partoktól. A migránsokat szerda délben a szicíliai Pozzallo kikötőjében adták át az olasz hatóságoknak.