"Merénylet Lengyeloszág ellen"

"Merénylet az állam ellen" - így minősítette címlapján a Wprost hírmagazin a kínos közéleti botrányt. Donald Tusk miniszterelnök első állásfoglalásában hasonló véleményének adott hangot: "Ez az első kísérlet 1989 óta, hogy illegális módszerekkel megbuktassák a kormányt." 

A PSL elnöke azt is jelezte: az előre hozott választások ügyében akár már a hétvégén is tárgyalhat a kormányfővel, "amennyiben új szempontok merülnek fel". 

A következő választásra a hivatalos menetrend szerint a jövő év végén kerülne sor Lengyelországban. Választást előre hozni akkor lehet, ha azt a parlament kétharmados többséggel megszavazza.

Egy frissen kiadott közvélemény-kutatás szerint - amely már a lehallgatási botrány kezdete után készült - jelenleg legnagyobb szavazói támogatással (32 százaléknyival) az ellenzéki Jog és Igazságosság párt bír. A kormányfő Polgári Platformjának népszerűsége májushoz képes 3 százalékponttal, 25 százalékra esett.

Az egész kormány lemondását követeli a jobboldali ellenzék

A jobboldali ellenzék a botrány kipattanása után azonnal követelte a belügyminiszter, az egész kormány és a jegybankelnök lemondását. Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki erő, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) elnöke levélben szólította fel Bronislaw Komorowski államfőt, hogy "teljesítse kötelességét, és követelje a kormány lemondását". Kaczynski lépése érthető, hiszen friss közvélemény-kutatások szerint a PiS támogatottsága a botrány nyomán 32 százalékra nőtt, míg a kormánypárté, a Polgári Platformé (PO) 25 százalékra csökkent.