Külföld
Menekültellenes incidensek Németországban
Berlin a dublini szabályok betartására szólította fel Horvátországot és Szlovéniát
A Baden-Württemberg tartományi Wertheimben tűz ütött ki egy sportcsarnokban, amelyben éppen szerdán helyeztek el 330 ágyat menedékkérőknek. Az épület használhatatlanná vált a tűzben. A rendőrség betörésre utaló nyomokat rögzített.
Vasárnapi lapjelentések szerint a szintén baden-württembergi Riedlingenben horogkereszteket mázoltak egy befogadóállomás falára, a brandenburgi Neuhardenbergben pedig felgyújtottak két autót, amelyek tulajdonosai egy menekülteket támogató civil szervezet tagjai. A szászországi Bischofswerdában szombat este erősen ittas emberek és erőszakosan fellépő emberek tüntettek egy befogadóállomás előtt. Az intézmény megnyitása ellen már csütörtök este is volt tüntetés, és akkor is történt rendbontás.
A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kimutatása szerint az idén augusztus végéig 335 alkalommal történt menedékkérőket befogadó intézmények ellen irányuló, szélsőjobboldali motivációjú bűncselekmény. Ez kétszer annyi, mint tavaly egész évben. A menekülthullám fölerősödésével az ilyen típusú bűncselekmények száma is gyorsan emelkedik, ezt jelzi, hogy a 335 bűncselekmény közül 131-et a július-augusztusi időszakban követtek el.
Az osztrákok lezárták a nickelsdorfi határátkelőt
Az osztrák hatóságok biztonsági okokból lezárták a nickelsdorfi (miklóshalmai) határátkelőt vasárnap délután - közölte a rendőrség a honlapján. A közlemény szerint a rendőrség az M1-es autópálya 165. kilométerénél a gépjárműforgalmat az M15-ös autóút felé tereli. Felhívták a figyelmet, hogy aki Ausztriába szeretne eljutni, választhatja a soproni, kópházi, illetve a jánossomorjai határátkelőket. Az M1 aktuális csatorna beszámolója szerint a sztrádán több kilométeres kocsisor torlódott fel. Nickelsdorfban a tudósítás szerint csaknem 5000 migráns várakozik. Az APA osztrák hírügynökség a burgenlandi tartományi rendőrségre hivatkozva vasárnap reggel azt jelentette, hogy mintegy 4700 menekült tartózkodott Nickelsdorfban. Az APA jelentése szerint a hatóságok egyelőre nem tudják, hogy mikor, hogyan és mennyi menekültet fognak tudni elszállítani a Hegyeshalom közelében lévő településről. A rendőrség közlése szerint az sem világos, hogy pontosan hova is vinnék a menekülteket Miklóshalmáról.
Kerry a befogadott menekültek számának emelését ígérte Berlinben
Az Egyesült Államok jelentősen megemeli a befogadott menekültek számát a következő évtől - jelentette be John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap Berlinben Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. A német és az amerikai diplomácia vezetőjének közös sajtótájékoztatóján John Kerry elmondta, hogy az Egyesült Államok a kormány szándékai szerint 2016-ban az eddig tervezett 70 ezer helyett 85 ezer menekültet fogad be a világ minden részéről, 2017-ben pedig 100 ezret. Hangsúlyozta, hogy hazája segíteni akar a menekültválság kezelésében. Arról nem beszélt, hogy mennyi szíriai állampolgár lehet a befogadni tervezett menekültek között. Azt viszont kiemelte, hogy a kormány a törvényhozással együttműködve annak lehetőségeit vizsgálja majd, hogy miként lehet egyszerre emelni a menekültek számát, és megőrizni az ország biztonságát. Frank-Walter Steinmeier üdvözölte, hogy Washington kapcsolatba lépett Moszkvával a szíriai polgárháború ügyében. Kiemelte, hogy Törökországgal, Szaúd-Arábiával, Iránnal és Oroszországgal is egyetértésre kell jutni a konfliktus rendezéséhez.
Német belügyminiszter: Európa és Németország nem tud mindenkit befogadni
Európa és Németország nem zárkózhat be, de nem is tud mindenkit befogadni a háborús övezetekből, ezért egy új menekültügyi rendszert kell kidolgozni, amely biztosítja a menekültek legális belépését az EU-ba és nem terheli túl az unió közösségét - mondta a német belügyminiszter egy hétvégi lapinterjúban, amelyben kiemelte: a menekültek a Közel-Keleten uralkodó erőszak miatt áramlanak nagy számban Európába, és nem Angela Merkel német kancellár miatt.
Thomas de Maiziere a Der Spiegel című hírmagazinban megjelent interjúban kiemelte, hogy a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini rendszer ugyan "kiüresedett", de fenn kell tartani egészen addig, amíg bevezetnek helyette egy másik rendszert, mert az EU jogszabályokra épülő közösség.
Az új rendszernek "nagyvonalúan" megállapított "kontingensekre" kellene épülnie, vagyis az EU-nak előre meg kellene határoznia, hogy egy adott időszakban mennyi menekültet tud befogadni, és gondoskodnia kellene arról, hogy ezek az emberek legálisan, biztonságosan el is jussanak területére. A tagországokban járó ellátás eltérő színvonalát, minőségét pedig közelíteni kellene egymáshoz, egy sávot, "korridort" kellene bevezetni, hogy a menekültekkel legalább "megközelítőleg" egyformán bánjanak mindenütt.
Azokat sem szabad cserben hagyni, akik már nem férnek bele az előre rögzített befogadási keretbe. Gondoskodni kell arról, hogy biztonságban élhessenek abban a régióban, amelyben a hazájuk van. "Ez is hozzátartozik Európa felelősségéhez" - mondta Thomas de Maiziere. "A kerítések nem jelentenek megoldást, de az EU-nak erős külső határokra van szüksége", azért is, hogy ne folytathassák tevékenységüket az embercsempészek - mondta az Angela Merkel vezette konzervatív CDU politikusa arra a felvetésre, hogy a javasolt új rendszer nem oldaná meg az illegális határátlépés problémáját.
Arra a kérdésre, mégis miként kellene biztosítani a külső határokat, és mit kellene kezdeni a Földközi-tengeren életük kockáztatásával az EU felé igyekvő emberekkel, Thomas de Maiziere kifejtette: az életmentés a legfontosabb, de a kimentett embereket Európán kívül kell biztonságba helyezni. "Máskülönben természetesen nem lenne sok értelme egy kontingenseken alapuló megoldásnak" - mutatott rá a német belügyminiszter.
Arra a kérdésre, hogy mindez azt jelenti, hogy a Földközi-tengerből kimentett embereket vissza kell vinni Afrikába, elmondta: nem egyszerűen Afriába, hanem "egy biztonságos helyre Afrikában, ahol segítséget nyújtunk nekik, és mindenkinek van esélye arra, hogy bekerüljön a kontingensbe, amelyet egy előre rögzített képlet alapján osztanak szét egymás között az (uniós) tagállamok". Mindezt csak a nemzeti szuverenitás egy részének közösségi szintre emelésével lehet megvalósítani, de más ügyekben is "gyakran volt már példa" erre - mondta Thomas de Maiziere.
A magyar műszaki határzárral és a Röszkénél történtekkel kapcsolatban azt mondta: nem szeretne olyan Európában élni, ahol ismét kerítések épülnek, és a magyar eljárást sok szempontból lehet bírálni. Ugyanakkor Magyarország más országokkal ellentétben az uniós jog előírásainak megfelelően regisztrálta a menekülteket, és foglalkozik uniós külső határa védelmével.
"Ami viszont a szerb határon végbement legutóbbi fejleményeket illeti, megítélésem nagyon világos: a magyar kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy mindenki emberhez méltó bánásmódban részesüljön, és ne alkalmazzanak erőszakot menekültekkel szemben". "Minden más elfogadhatatlan!" - jelentette ki a német belügyminiszter.
Az uniós menekültügyi rendszerrel kapcsolatban hasonló gondolatokat fogalmazott meg a CDU egy másik tekintélyes politikusa, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke is, aki a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak elmondta: nemcsak Olaszországban és Görögországban kellene kialakítani menedékkérő-regisztrációs központokat, hanem tranzitországokban is, köztük Egyiptomban, Libanonban, Jordániában, Törökországban és Szerbiában.
A menedékjogi kérelmeket már ezekben a központokban el kellene bírálni, és aztán a menekült státust megszerző kérelmezőket biztonságos körülmények között el kellene szállítani az EU-ba - mondta Elmar Brok. Hozzátette: ez a megoldás jelentősen enyhítené az EU-ra nehezedő terheket, és megkímélné a menekülteket az Eu-ba vezető veszélyes úttól.
A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke, SIgmar Gabriel alkancellár elutasította a belügyminiszter felvetését. A politikus az ARD közszolgálati televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában azt mondta: a kontingensekre épülő megoldás ellentétes a német alaptörvénnyel és "pontosan az ellentéte annak, ami teljes joggal emelt ki Angela Merkel: jelesül, hogy méltányos eljárásra van szüksége minden ember esetében, aki Németországba érkezik és menedéket kér".
A németek többsége támogatja a határellenőrzést
Németországban a lakosság többsége támogatja a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását egy vasárnap ismertetett felmérés szerint. A határellenőrzésért is felelős szövetségi rendőrség az utóbbi napokban kevesebb menedékkérőt vett nyilvántartásba, de azzal számol, hogy a következő napokban ismét többen érkeznek. A YouGov közvélemény-kutató intézet felmérése alapján a német lakosság 51 százaléka teljes mértékben egyetért azzal, hogy Németország és több más európai ország ideiglenesen visszaállította a határok ellenőrzését a beutazó menedékkérők nagy száma miatt. További 27 százalék inkább jó, mint rossz intézkedésnek tartja ezt. Teljesen rossz elgondolásnak a lakosság mindössze 11 százaléka tartja a határellenőrzés visszaállítását, és 5 százalék szerint inkább elhibázott, mintsem hasznos intézkedésről van szó. Ugyanakkor csupán 20 százalék vélekedik úgy, hogy a határellenőrzés alkalmas a Németországba érkező menedékkérők számának korlátozására, az ebben kevésbé, vagy egyáltalán nem bizakodók aránya pedig 39 százalék a 18 éven feletti német lakosságra nézve reprezentatív felmérés szerint, amelyben 1108 embert kérdeztek meg szeptember 14. és 18. között. Német hírportálok vasárnapi jelentései szerint a szövetségi rendőrség csütörtök óta egyre kevesebb menedékkérőt tartóztat fel és regisztrál a határokon. Míg csütörtökön 7000 embert, szombaton 2700 embert vettek nyilvántartásba és szállítottak befogadóállomásokra, de a következő napokban megint többen lehetnek. Hétfőtől naponta 5 különvonattal szállítanak menedékkérőket Ausztriából Németországba - közölte a szövetségi rendőrség egy szóvivője.
Módosulhat Berlin terve a menedékkérők visszaküldéséről
Még nem véglegesítették a német menekültügyi rendszer reformjáról szóló csomagnak azt az elemét, amely szerint nem kaphat szállást és ellátást Németországban olyan menedékkérő, akinek ügyében a dublini szabályok alapján nem Németország az illetékes - írta a Der Tagesspiegel című berlini lap hétvégi számában. A tervek szerint azon menedékkérők, akiknek ügyében Németország nem illetékes, csak arra kaphatnak támogatást, hogy visszautazzanak abba az uniós tagállamba, ahol regisztrálták őket. A javaslat komoly ellenállást váltott ki, így nem biztos, hogy az eredeti formában megvalósul. Név nélkül nyilatkozó források azt is elmondták, hogy a reform előkészítését irányító belügyminisztériumban sem arra gondolnak, hogy egyszerűen el kell küldeni mindenkit, akinek ügye nem Németországra tartozik. Például egy Magyarországon regisztrált menedékkérő esetében a német hatóságok a magyar partnerekkel egyeztetve irányítanák át az illetőt, juttatásait, ellátását pedig csak a visszafogadásra irányuló eljárás végeztével, a Magyarországra utazás elrendelésével szüntetnék meg. Segélyszervezetek élesen bírálták a kormány elképzelését. Például a rászorulókat segítő szervezetek országos szövetsége (PW) szerint "cinikus és embertelen" eljárás lenne, ha Németország pusztán az ország elhagyásának költségeit fedezné szükséghelyzetben lévő emberek esetében, és "tévút" olyan államokba kényszeríteni embereket a juttatások megvonásával, amelyekben nincs elfogadhatóan működő menekültügyi rendszer, és nincsenek perspektívák a menedékkérők előtt.
Europol-vezető: példátlan mérteket ölt a szervezett embercsempészet
Az Europol vezetője szerint "példátlan számban" telepedtek rá a szervezett embercsempész bandák az európai migrációs hullámra. Rob Wainwright, az EU-országok hágai székhelyű rendőri együttműködési szervezetének igazgatója - aki korábban a brit elhárításnál (MI5) a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni ügyosztályt vezette - a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak elmondta: olyan bűnözői csoportok is áttértek az embercsempészetre, amelyek korábban például kábítószer-kereskedelemmel foglalkoztak. Wainwright hozzátette: 30 fős külön ügyosztályt hozott létre az Europolon belül a migránsválság mögött meghúzódó szervezett bűnözői csoportok felderítésére, de az embercsempész tevékenység olyan méreteket öltött, hogy az új csoportot "elöntötte" a rázúduló ügyek puszta tömege. Az Europol becslése szerint az Európába irányuló embercsempészetben most már legalább 30 ezren vesznek részt, és egy-egy embercsempész banda hetente több százezer dollárt keres. A szervezők között vannak "viszonylagos újoncok", például britek, akik egyedül, saját kocsijukkal szedik össze a francia parton átkelésre váró migránsokat. "Ők a pitiáner szerencselovagok, de ugyanitt dolgoznak jól megszervezett brit és francia bűnözői szindikátusok is" - mondta a brit lapnak az Europol vezetője. Rob Wainwright szerint ugyanakkor eltúlzottak azok a félelmek, hogy a migránsok tömegében az Iszlám Állam nevű dzsihadista fegyveres szervezet terroristái is elvegyülhettek. Wainwright kijelentette: az elsődleges terrorveszélyt olyan európai állampolgárságú terroristák jelentik, akik Irakban vagy Szíriában csatlakoztak az Iszlám Államhoz, és onnan esetleg hazatérnek. Ők útlevéllel utaznak, és nincs szükségük arra, hogy az Európába tartó migránsokhoz csatlakozzanak, sőt így le is bukhatnak például egy ujjlenyomat-ellenőrzés során - mondta az Europol igazgatója.
Német lap: terrorizmus gyanújába került egy menedékkérő Németországban
Németországban nyomozás kezdődött egy szíriai menedékkérő ellen, mert felmerült, hogy harcolhatott az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet oldalán - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.
A szíriai férfi néhány hete arról beszélt lakótársainak egy Brandenburg tartományi befogadóállomáson, hogy az IÁ tagjaként részt vett fegyveres összecsapásokban. A lakótársak által titokban, mobiltelefonnal rögzített kijelentései szerint embert is ölt.
A nyomozást a felvétel alapján indította el a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) az ország belső és külső biztonságát különösen érintő ügyekben illetékes szövetségi ügyészség megbízásából - írta a Welt am Sonntag.
A lap biztonsági forrásokból úgy tudja, továbbra sincs arra utaló jel, hogy szervezetten terroristákat próbálnának bejuttatni Németországba a menedékkérők között. A hatóságok az utóbbi hónapokban számos értesülésnek utánajártak, de nem rögzítettek ilyesmire utaló tényt.
Egyebek között vizsgálat alá vették az állítólagos szíriai és iraki terroristákat bemutató fényképalbumokat, amelyek a közösségi médiában tűntek fel. Megállapították, hogy hamisított, emberek lejáratására szolgáló felvételekről, illetve olyan képekről van szó, amelyekhez téves információkat fűztek terjesztőik.
Az IÁ "helyben", a közel-keleti térségben igyekszik felépíteni államát, Németországban pedig "van elég híve, akik merényleteket követhetnek el", úgyhogy ebből a célból nem muszáj embereket becsempészni az országba - fogalmazott a lap egyik forrása.
Eddig egy feltételezett terroristák vettek őrizetbe menedékkérőket befogadó intézményekben. Az eset augusztus elején történt, az illető a gyanú szerint az IÁ híve és harcosokat akart toborozni a menedékkérők között. Ugyanakkor nem a balkáni vagy a Földközi-tengeri migrációs útvonalon érkezett Németországba, hanem Spanyolországból, és spanyol elfogatóparancs alapján vették őrizetbe.
Visszafordultak a menekültek a török miniszterelnök felhívására
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök felhívására menekültek százai - többségükben szírek - fordultak vissza a törökországi Edirne városból, ahol kedd óta próbáltak átkelni az előttük lezárt görög határon - jelentette vasárnap a Daily Sabah.
Egy 500 főből álló menekültcsoport, amely meglehetősen nehéz körülmények között a határhoz vezető autópálya mellett táborozott és amely az elmúlt napokban többször összecsapott a rendőrökkel, szombat este a hatóságok által biztosított egyik buszon elhagyta a helyszínt. A városban maradt ugyanakkor még mintegy 1500 ember, vannak, akik még csatlakozni akarnak hozzájuk, de a migránsok egy része visszatért Isztambulba.
A török miniszterelnök szombat este Ankarában a kialakult helyzet megoldása érdekében a migránsok hat képviselőjével találkozott. A megbeszélés után kormányfő Twitter-oldalán arra kérte a menekülteket, hogy ne menjenek a határhoz. "Szír testvéreink hangját az egész világ hallotta" - fogalmazott Davutoglu. Megígérte, hogy továbbra is minden tőle telhetőt megtesz a török földön tartózkodó több mint 2 millió szír menekültért. "Készek vagyunk akár repülővel is olyan országokba küldeni az embereket, amelyek kinyitják kapuikat, de sajnos egy ország sem reagált kedvezően" - fejezte ki sajnálatát a török miniszterelnök. "Nem akarjuk, hogy a szír menekültek az Égei-tengerbe fulladjanak" - tette hozzá.
Edirne az utolsó nagyobb török város a görög és a bolgár határ előtt. Az egykori oszmán főváros mindig is a menekültek kedvelt tranzitállomása volt az Európa felé vezető úton. A kormányfő kiemelte, Törökország megteszi a szükséges lépéseket, hogy az ENSZ napirendjére tűzze a menekültügyet. "Személyesen küldök levelet a világ vezetőinek az Önök problémáiról, és felkérem őket, hogy fogadják be Önöket" - biztosította Davutoglu a szíriai menekültek képviselőit.
Októberben Isztambulban migrációs világkongresszust szerveznek, valamint az EU-val és az ENSZ-el közös munkacsoportokat alakítanak ki a témában - részletezte. Szombat délután a forró napsütés fokozta a feszültséget az autópályán várakozó menekültekben. Egy nagyjából 300 főből álló csoport a határtól mintegy 10 kilométerre fekvő területen át akart törni egy rendőrségi torlaszt, azt skandálva, hogy "Nyissátok ki az ajtót!". A rendőrök bottal védekeztek. A menekültek kedden érkeztek a környékre, miután a közösségi oldalakon egy felhívás azt tanácsolta nekik, hogy kerüljék el a veszélyes átkelést az Égei-tengeren a délnyugat-törökországi üdülőhelyek és a görög szigetek között.
Olaszország északkeleti határán migránsáradatra készülnek
Horvátország és Szlovénia irányából jelentős számú bevándorló érkezését várják az északkelet-olaszországi határtérség tartományaiban is, ahol megkezdődött felkészülés az esetleges emberáradat fogadására.
Angelino Alfano olasz belügyminiszter hétfőre sürgősséggel értekezletet hívott össze a határ menti térségek rendőrségi és más hatósági vezetőivel. Jelen lesznek az olasz-francia és az olasz-svájci határszakaszok idegenrendészeti képviselői éppúgy, mint a migrációtól jelenleg inkább érintett keletolasz határtérségeké.
Korábbi olasz hatósági nyilatkozatokból kiderült, a római kormány attól tart, hogy az európai uniós tagállamok egymás utáni határlezárásai után ismét Itália irányába tolódhat vissza a migráció útvonala, de a bevándorlók most már Olaszországból sem tudnak majd továbbmenni más európai országba.
Készültség lépett már életbe az Ausztriával és Szlovéniával határos Friuli-Venezia Giuliában, amelytől nincsen messze Horvátország sem. Az Il Sole24Ore olasz gazdasági napilap vasárnapi jelentése szerint az 1,2 millió lakosú Friuliban minden készen áll a bevándorlók befogadására. A tervek szerint nemcsak a befogadó állomásokra irányítják őket, hanem szükség esetén az eddigi gyakorlat szerint a tartomány területén szétosztva kaszárnyákban, szállodákban és üres lakásokban is elszállásolják őket.
Friuli rendőrsége júniustól a szlovén és osztrák határellenőrzési szervekkel aktívan együttműködik a közös határ felügyeletében. Ausztria szeptember 15-től ideiglenes határellenőrzést vezetett be újra az emberkereskedők kiszűrésére.
Berlin a dublini szabályok betartására szólította fel Horvátországot és Szlovéniát
Horvátországnak és Szlovéniának be kell tartania a menekültügyet közösségi szinten szabályozó dublini előírásokat - jelentette ki a német belügyminiszter vasárnap Berlinben.
Thomas de Maiziere a ZDF országos köztelevízióban arra a felvetésre, hogy a nyugat-balkáni uniós tagországokban kialakult állapotok is humanitárius válsághelyzetet jelentenek, amelyre hivatkozva a német kormány szeptember elején beengedte a Magyarországról elindult menedékkérőket, azt mondta: "Horvátország más, mint Magyarország", és Horvátországnak és Szlovéniának "ismét" alkalmaznia kell a dublini szabályokat.
Németország nem tudja átvállalni a terheket, Horvátország, Szlovénia és Ausztria pedig "nem teheti meg, hogy egyszerűen áthelyezi a problémát Németországba" - hangsúlyozta a belügyminiszter a ZDF Berlin Direkt című esti politikai magazinműsorában.
Hozzátette: nagyon fontos, hogy létrehozzák Olaszországban és Görögországban a közös, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokat (hot spotokat), és hogy "sürgősen beszéljünk Törökországgal" azzal a céllal, hogy "ne engedjék át az embereket Görögországba olyan mértékben, mint eddig".
Horvát ellenzék: a kormány megnyitotta határait a Balkánnak és lezárta az Európai Unió felé
A horvát kormány megnyitotta határait a Balkánnak és ugyanakkor lezárta azokat az Európai Unió felé - mondta Tomislav Karamarko, a legnagyobb horvát ellenzéki párt, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke vasárnap Tovarnikban. A HDZ vezetője látogatást tett a szerb határ mellett fekvő Tovarnikban, ahol a legtöbb migráns érkezik az országba és úgy ítélte meg, hogy helyzet katasztrofális és a hatóságok nincsenek felkészülve. Az itt élő emberek félnek, az élet teljesen megbénult, a gyerekek pedig nem tudnak iskolába járni - hangsúlyozta. Megsértettük a dublini egyezményt és számos uniós rendeletet - mondta. A migránsok ellenőrizetlenül és regisztrálás nélkül lépnek be az országba - tette hozzá. A pártelnök szerint az egyik gond, hogy a kormány nem egyeztetett a szomszédos országokkal. "Ez a szervezetlenség, ami itt tapasztalható, és amelyet a kormány okozott, csökkenti azt a humanizmust, amivel fogadtuk ezeket az embereket - mondta. Esik az eső és ezrek várnak arra, hogy tovább mehessenek - mutatott rá.
Kovács Zoltán a Sky Newsnak: Magyarország az előírásokat teljesíti
Magyarország a vonatkozó előírásoknak igyekszik érvényt szerezni a határain alkalmazott intézkedésekkel - mondta Kovács Zoltán vasárnap a Sky News brit hírtelevíziónak. A kormányszóvivő kijelentette: Magyarország megpróbálja fenntartani a fegyelmet és betartani az előírásokat, és ennek jegyében szeretné legalább azt elérni, hogy a migránsok regisztráltassák magukat, de ez a jelenlegi körülmények közepette és különösen a mostani hangulatban rendkívül nehéz. Hozzátette: Horvátországban az állami hatóságok szervezik a migránsok eljuttatását a magyar határhoz. Horvátország nemcsak Magyarországot, de az Európai Uniót is cserben hagyja ezzel - mondta Kovács Zoltán. "A törvényességet és a rendet próbáljuk helyreállítani határainkon (...) Ahogy a szerb határon is látható volt, ennek a rendnek vannak korlátai" - fogalmazott a Sky News vasárnapi politikai magazinműsorában a magyar kormányszóvivő. Magyarország a nemzetközi szabályoknak próbál eleget tenni, és biztosítani szeretné, hogy csak azok léphessék át a határt, akik erre jogosultak - tette hozzá.
Horvát lap: új terve van a horvát kormánynak, ha Magyarország lezárja határait
Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy lezárja a határait, a migránsok felügyelet nélkül, szervezetlenül érkeznek majd Magyarországra a horvát kormány "C-terve" szerint - írta a Vecernji List című horvát napilap vasárnap. Az újság megjegyezte, hogy a magyarok egyelőre átveszik ugyan azokat a migránsokat, akiket a horvát hatóságok busszal a határra szállítanak, de ez nem tart majd örökké. A lap meg nem nevezett forrásból úgy tudja, hogy ebben az esetben életbe lép a kormány "C-terve", amely szerint a hatóságok többé nem szállítják a migránsokat szervezetten, csoportokban a magyar határra, hanem arra ösztökélik őket, hogy saját maguk tegyék meg az utat. A lap szerint az illegális bevándorlók így kaotikusan, felügyelet nélkül érkeznek a magyar határra, és sokkal nehezebb lesz a magyar hatóságoknak ellenőrizni őket.
A kormányfő még pénteken rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az ország lehetőségei korlátozottak, ezért átérnek a "B-tervre", és a magyar határhoz irányítják az menekülteket, amely tervet szombaton már úgy ítélt meg, hogy jól működik. Davor Ivankovic, a Vecernji List kommentátora egy külön írásban úgy vélte, túl korai Zoran Milanovic horvát kormányfő győzelmi öröme, miszerint megoldotta a migránsválságot az országban. Az újságíró szerint a jövőben még nagyobb kihívások érik majd Horvátországot és ezért józan ésszel kell gondolkodnia. "Uniós szomszédjainkkal közösen kell tervet kidolgozni a gond megoldására, nem pedig balkáni módra kitolni velük" - írta. Lehet, hogy a horvát kormányban már leszűrték, hogy az Európai Unió úgyis szétesett, és ezért Horvátország nyugodtan viselkedhet úgy, mint Szerbia? - tette fel a kérdést.
A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a horvátok 34 százaléka egyetért azzal, hogy a bevándorlókat be kell fogadni az országba, és tovább kell engedni őket Magyarországra és Szlovéniába. A Nova TV kereskedelmi tévécsatorna 600 fő megkérdezésével készült felmérése szerint 42 százalékuk csak annyi menekültet fogadna be, amennyit az ország elbír. A megkérdezettek mindössze 13 százaléka gondolja azt, hogy a kormány a helyzet magaslatán állt, amikor megpróbálta kezelni a migránsválságot, 33 százalék szerint egyáltalán nem volt felkészülve, 44 százalék szerint csak félig-meddig készült fel.
Szakadatlan a migránsok érkezése Horvátországba
A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint 25 ezer migráns érkezett Horvátországba szerda reggel óta - közölte a Jutarnji List című horvát napilap internetes oldalán vasárnap. A legnagyobb nyomás továbbra is a szerb határ melletti tovarniki körzetre nehezedig, ahol jelenleg 4900 migráns tartózkodik, akiket a nap folyamán buszokkal és vonattal szállítanak majd a horvát hatóságok a magyar határra. Horvátország a nyolc horvát-szerb határátkelő közül hetet lezárt, csak a bajakovói átkelő maradt nyitva, amely a Belgrád-Zágráb autópályán van. Ennek ellenére folyamatosan érkeznek a zöldhatáron az illegális bevándorlók. Jelentések szerint Tovarnikban ötezer fő befogadására alkalmas sátortábort építenek a horvát hatóságok az esős idő miatt, hogy ideiglenesen ott tudják elszállásolni a migránsokat. A munkálatok még folynak. A horvát-szlovén bregami és harmicai határátkelőknél hétszáz menedékkérő vár arra, hogy beengedjék őket Szlovéniába. A krízishelyzet kezelése érdekében a szlovén hatóságok a teherforgalom előtt lezárták a bregami határátkelőt, ami miatt kilométeres sorokban torlódtak fel a kamionok. A legfrissebb adatok szerint több mint kétezer migráns lépte át eddig a horvát-szlovén határt.
A rédicsi határátkelőnél nyitottak a szlovénok befogadóállomást
Közvetlenül a 86-os főút magyar-szlovén határátkelője mellett nyitották meg a szlovén hatóságok az ideiglenes befogadóállomást a migránsoknak, öt busszal érkezett oda az illegális bevándorlók első csoportja vasárnap.
A Muravidéki Magyar Rádió közlése szerint szombaton 17 óra után öt autóbusszal mintegy 250 migránst szállítottak a szlovén hatóságok a Rédics-Hosszúfalu (Dolga vas) átkelőhelynél, pár lépésre a magyar határtól kialakított ideiglenes befogadóállomásra. A buszok a horvát-szlovén határról, a Zágrábtól északra lévő átkelőhelyekről vitték az embereket a magyar-szlovén határra, a külföldiek innen Ausztria felé akarták folytatni útjukat.
A szlovén hatóságok éjszaka még további 250 ember fogadására készültek, ezért a közeli Lendván, egy régi iparterületen is kialakítottak egy másik befogadóhelyet. Mindkét ponton polgári védelmi egységek és karitatív szervezetek segítségével sátrakat állítottak fel, illetve ételt, italt és tisztálkodási lehetőséget biztosítottak a migránsoknak.
Az MTI a helyszínről vasárnap úgy értesült: éjszaka kiürült a határ melletti gyűjtőpont, Lendván pedig délelőtt mintegy százan tartózkodtak.
Sátortábort építettek a Romániába érkező migránsoknak
Sátortábort építettek a román hatóságok a Romániába érkező migránsoknak a Temes megyei Kunszőlős (Lunga) falu határában - közölte vasárnap a Digi 24 hírtelevízió.
A Nagykomlós (Comlosu Mare) községhez tartozó Kunszőlős a román-szerb államhatár szomszédságában fekszik, mintegy húsz kilométerre a magyar-román-szerb hármashatártól. A hírtelevízió által bemutatott képsorokon mintegy ötven kék színű katonai sátor látható, amelyeket a csendőrség és a határrendészet egységei őriznek. A hírtelevízió kommentárja szerint a sátortábor felépítésével a román hatóságok arra az esetre készülnek, ha a bevándorlók Románia felé próbálnák megkerülni a kerítéssel védett magyar-szerb határt. A televízió tudósítója megállapította, hogy Románia megerősítette határai védelmét a térségben.
A televízió helyi lakosoktól arról értesült, hogy a román határőrség az elmúlt napokban több határsértőt is elfogott, akik között menekültek is vannak. Valamennyiüket visszaküldték Szerbiába. Hivatalosan a hatóságok sem a sátortábor építését, sem a határsértőkről szóló értesüléseket nem erősítették meg.
A román belügyminisztérium szombaton azt közölte, hogy Temes megyében egy gyakorlat keretében ellenőrzik a román hatóságok műveleti válaszadási képességét, tekintettel a szomszédos országokban tapasztalt bevándorlási hullámra.
A román belügyminisztérium vasárnap elemezte a térség biztonságpolitkai helyzetét, és a szombaton kezdődött gyakorlat eredményeit. A tárca vasárnapi közleménye szerint a Temes megyei Alsósztamora (Stamora) és Temesmóra (Moravita) térségében még egy sátortábor épül. A hármashatártól mintegy száz kilométerre délkeletre fekvő Temesmóránál lépi át a román-szerb államhatárt a Temesvárt Belgráddal összekötő E70-es európai út.
A minisztérium közlése szerint a táborokban ellenőrzik a külföldiek átvizsgálásának, regisztrálásának, azonosításának, ujjlenyomatvételnek és egyéb sajátos eljárásoknak a képességét. Ezzel párhuzamosan a határőrség, a csendőrség és a rendőrség, valamint a bevándorlásügyi állami szervek képviselői más sajátos feladatokat is végeznek, hogy átfogó választ adhassanak a jelenlegi kihívásokra.
"Ha Romániára nem is nehezedik jelenleg migrációs nyomás, ezekre a műveletekre szükség van, hogy ellenőrizzük a reakcióképességünket a térségben" - idézte a közlemény a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő Gabriel Oprea belügyminisztert.
A Digi 24 hírtelevízió által megszólaltatott Miroslav Tascu Stavre, a nemzetközi kapcsolatok szakértője nem tartotta szerencsésnek, hogy folytatódnak a diplomáciai pengeváltások Románia és Magyarország között. Hozzátette, ha Romániába is eljutnak a Nyugat-Európába tartó bevándorlók, ők csak Magyarországon át távozhatnak az országból. Ehhez pedig a román és a magyar hatóságok közötti együttműködésre lenne szükség.
Vöröskereszt: szombaton 12-13 ezer migráns érkezett Ausztriába
Tizenkét-tizenháromezer migráns érkezett szombaton Magyarország felől Ausztriába az osztrák vöröskereszt becslése szerint. A rendőrség - amely még napközben úgy ítélte meg: mintegy 10 ezren érkeznek szombaton - nem erősítette meg ezt az információt. Gerry Foitik, a vöröskereszt vezetője az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a szombaton érkezettek közül kétezren már tovább is mentek Németországba a zöldhatáron át, a többiek különböző ausztriai fogadóközpontokban töltik az éjszakát. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter közölte szombaton, hogy Ausztria tartja magát a dublini egyezményhez, és minden migráns esetében megindítja az eljárást az illető Horvátországba vagy Szlovéniába való visszaküldése céljából. "Senki nem tudja nekem elmagyarázni, hogy Horvátországban és Szlovéniában miért nem nyújtanak be menedékkérelmet, ezek az országok miért ne lennének biztonságosak" - mondta.
Mégis beutazhatott Ausztriába mintegy 100, a határon megállított menekült
Beutazhatott Ausztriába vasárnap délelőtt az a mintegy száz, Szlovénia felől érkező menekült, akiknek belépését korábban megtagadták az osztrák hatóságok - közölte a Caritas segélyszervezet vasárnap. A menekülteket a stájerországi Spielfeld település befogadóállomásán látták el, itt a Vöröskereszt csaknem tíz sátrat állított fel. A migránsok, akik menedékjogi kérelmet nem akartak benyújtani és utazási dokumentumokkal sem rendelkeztek, Spielfeldnél akarták első alkalommal is átlépni a határt vasárnap hajnalban. Az osztrák belügyminiszter szombati közlése szerint Ausztria tartja magát a dublini egyezményhez, és természetesen minden egyes esetben megindítja az eljárást azért, hogy Horvátországba vagy Szlovéniába visszaküldhesse a menekülteket. Ugyanakkor az osztrák-magyar határszakaszon továbbra is tart a menekültek áradata. A belügyminisztérium adatai szerint szombaton összesen 11 ezren lépték át a határt Burgenlandnál és Stájerországnál.
Közel ötezer menekült van Nickelsdorfban
Mintegy 4700 menekült tartózkodott vasárnap reggel az osztrák-magyar határon fekvő burgenlandi Nickelsdorfban (Miklóshalma) - közölte a burgenlandi tartományi rendőrség az APA osztrák hírügynökséggel.
Az APA jelentése szerint a hatóságok egyelőre nem tudják, hogy mikor, hogyan és mennyi menekültet fognak tudni elszállítani a Hegyeshalom közelében lévő településről. A rendőrség közlése szerint az sem világos, hogy pontosan hova is vinnék a menekülteket Miklóshalmáról.
A dél-burgenlandi Rábakeresztúrnál (Heiligenkreuz) további 250 menekült tartózkodik a burgenlandi hatóságok közlése szerint.
Kanada felgyorsítja a vállalt 10 ezer szíriai menekült fogadását
A kanadai kormány bejelentette szombaton, hogy felgyorsítja annak a 10 ezer szíriai menekültnek a fogadását, akinek letelepítését az év elején vállalta. Már 2016 szeptemberére - 15 hónappal az eddig tervezett határidő előtt - be akarják fejezni az esetükben a menedékkérelmi eljárást. Ezt úgy tudja megtenni a kanadai bevándorlási hatóság, hogy nem várja meg, amíg az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) menekültnek nyilvánítja a kérelmezőket. Kanada mindig büszke volt arra, hogy nagy számban fogad be menekülteket, de Stephen Harper konzervatív miniszterelnök csaknem 10 évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta jelentősen csökkent a befogadott menekültek száma, 2014 januárja óta csupán 2500 embert fogadott be az észak-amerikai ország, és emiatt a kormány sok bírálatot kapott. A menekültek befogadása fontos témája lett az október 19-i parlamenti választások kampányának. A választásokon Harper ismét indul, immár negyedszer. A kormány januárban jelentette be, hogy az ország három év alatt befogad 10 ezer menekültet, augusztusban pedig azt, hogy négy év alatt további 10 ezret.