Külföld
Megvan az osztrák elnökválasztás új időpontja
Október 2-án Ausztria is az urnákhoz járul
Az időpontra Wolfgang Sobotka belügyminiszter tett javaslatot, amelyet a kormányülésen elfogadtak. Formálisan azonban még a parlament illetékes bizottságának is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy véglegessé váljon.
Az FPÖ alelnöke cáfolta, hogy az unióból való osztrák kilépést sürgetné
Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alelnöke és a párt államfőjelöltje egy keddi interjúban azt hangoztatta, félreértették, amikor azt állították róla, hogy Ausztria unióból történő kilépését sürgeti.
Az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában Hofer leszögezte: reméli, hogy Ausztria kiválása az unióból nem következik be, ugyanis nem EU-tagként "rendkívül nehéz volna" országának.
Hofer ugyanakkor elismerte korábbi kijelentését, miszerint el tud képzelni egy Brexithez (az Egyesült Királyság uniós tagságáról szóló népszavazáshoz) hasonló osztrák referendumot. Hozzátette, a népszavazás csak végső megoldás volna.
Az osztrák államfőválasztás egyik esélyesének számító politikus egy június végén megjelent interjúban fejtette ki, hogy a szükséges reformok hiánya esetén Ausztria egy éven belül népszavazáson dönthetne az unióból való kilépésről.
Hofer azonban kedden leszögezte: bizonyos benne, hogy az EU megreformálja magát, ami pedig az osztrák népszavazást szükségtelenné teszi.
Az FPÖ alelnöke kifejtette azt is, hogy mi zavarja az EU jelenlegi működésében. "Az alapvető ötlet az volt, hogy egy gazdasági uniót teremtsünk meg, hogy a nemzetek (...) többé ne háborúzzanak egymással. Aztán megszületett a politikai unió ötlete, ami mindennél fontosabbá vált, és a valódi problémák ekkor kezdődtek el." Hozzátette, jelenleg Brüsszel olyan kérdésekre összpontosít, amelyeket "a tagállamok jobban meg tudnak oldani maguktól".
Az említett uniós reformokra kitérve Hofer Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének a távozását sürgette, valamint egy új brüsszeli vezetés felállását szorgalmazta.
Az osztrák elnöki tisztségre pályázó politikus emellett leszögezte: támogatja az unión belüli szabad mozgást és munkavállalást, de csak akkor, ha a tagállamok korlátozhatják a szociális juttatásokat a nem állampolgárok számára addig, amíg foglalkoztatási nyilvántartásba nem kerülnek.
A Brexitre visszatérve Hofer bírálta az uniós kilépés azon támogatóit, akik azóta lemondtak tisztségükből. Hozzátette: reméli, hogy a referendum kimenetele ébresztőt fúj Brüsszelnek, hogy el kell távolodnia a központosítástól.
Az FPÖ alelnöke mindazonáltal kijelentette: "lehet, hogy az Európai Unió új erőre kapva jön ki ebből a válságból".
A kormány arról is döntött, hogy a választójogi változtatásokról szóló javaslatokat a megismételt forduló után vitatják meg.
Az elnökválasztás "döntőjét" az alkotmánybíróság múlt heti határozata értelmében kell megismételni, mivel a bírák helybenhagyták a szavazatszámlálás érvényességét kétségbe vonó szabadságpárti beadványt.
Az osztrák közszolgálati média (ORF) beszámolója szerint a belügyminisztérium 11 hét alatt tudja előkészíteni a választást.
Nem támogatják a nemzetközi választási megfigyelők jelenlétét
Sobotka korábban kezdeményezte, hogy a megismételt választásnál legyenek jelen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői is. Christian Kern kancellár azonban - keddi közlése szerint - nem támogatja, hogy nemzetközi választási megfigyelőket hívjanak Ausztriába, és ez politikai elemzők szerint is rossz fényt vethetne az országra.
Reinhold Mitterlehner alkancellár a kormányülést követően különösen fontosnak nevezte, hogy a választási bizottságok betartsák a szabályokat, és többször ne forduljanak elő olyan "technikai" hibák, mint a május 22-i második választási fordulón.
A most megismétlendő választáson szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt nyert, a voksok 50,35 százalékát szerezve meg, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott. Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert.
Az alkotmánybíróság múlt heti döntése szerint a húsz megvizsgált körzetből 14-ben vétettek a választási törvény ellen, legtöbbször azzal, hogy az illetékes személy jelenléte nélkül bontották fel a szavazólapokat tartalmazó borítékokat. A bejelentés szerint nagyjából 78 ezer szavazólap esetében állapítottak meg olyan szabálytalanságot, amely "lehetőséget nyújthatott a visszaélésre".
A május 22-i választáson szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt nyert, a voksok 50,35 százalékát szerezve meg, az Osztrák Szabadságpárt jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott. Hofer mintegy 31 ezer szavazattal maradt alul.