Megszületett a megállapodás a görög-macedón névvita rendezéséről

 A nevet azt követően kezdik el hivatalosan is alkalmazni, miután a macedón és a görög parlament is ratifikálja az erről szóló megállapodást, valamint az ősszel megtartandó népszavazáson is úgy szavaznak az állampolgárok, hogy egyetértenek a megállapodással. Ezt követően az alkotmányt is módosítani fogják, hogy abban már az ország új neve szerepeljen, a változások várhatóan még az idén megtörténnek.

"Innen már nincs visszaút, a megállapodás megszületett" - hangsúlyozta a macedón kormányfő, majd úgy folytatta: "itt az alkalom, amelyet bátran és merészen kell megragadni, csak ez a hazafias megoldás".

Mint mondta, a több mint két és fél évtizedes vita lezárása történelmi eredménynek számít, a kompromisszumos megoldásnak köszönhetően a macedónok megőrizhetik nemzeti és kulturális identitásukat, nem kell lemondaniuk a macedón elnevezésről. Az általuk beszélt nyelvet ezentúl is macedónnak fogják hívni, az állampolgárságnál pedig azt írja majd: macedón/Észak-Macedónia állampolgára. Az ország neve mellett sehol nem lesz lábjegyzet vagy zárójeles megjegyzés, minden ország a saját nyelvére fordítva használhatja majd az Észak-Macedónia, illetve az Észak-macedón Köztársaság nevet. Ezt a nevet pedig már minden szomszédos ország és a nemzetközi közösség is elismeri.

Zoran Zaev megfogalmazása szerint a két és fél évtizedes vita lezárása egyben azt is jelenti, hogy Szkopje többé nem lesz kirekesztett, nem lesz elvágva Európa többi részétől, mint ahogyan eddig volt. Kiemelte, hogy a megállapodással jelentős előrelépés történt az ország európai uniós és NATO-csatlakozása szempontjából is. Reményét fejezte ki, hogy az uniós állam- és kormányfők június végi brüsszeli találkozóján zöld jelzést adnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésének, és a NATO is hamarosan harmincadik tagjaként köszönheti az országot.

A kormányfő arra kérte az ellenzéket, támogassa a Görögországgal megszületett megállapodást, hiszen az országnak nincs vesztegetni való ideje, és csak összefogással lehet eredményeket elérni. Korábban a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) is egyet nem értését fejezte ki a névváltoztatás miatt, a párt szimpatizánsai utcára is vonultak, hogy így tiltakozzanak a szerintük alkotmány- és nemzetellenes lépés ellen.  A macedón sajtó értesülései szerint Gjorge Ivanov államfő nem ért egyet a névváltoztatással.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő elégedettségének adott hangot Macedónia új elnevezésével kapcsolatosan. Ez egyértelmű különbséget tesz Görögország Makedónia tartománya és északi szomszédunk között, és véget vet az irredentizmusnak, amelyet jelenlegi alkotmányos megnevezésük von maga után - mondta. Macedónia így a jövőben sem emlegethet semmiféle kapcsolatot Makedónia ókori görög civilizációjával - tette hozzá.

A görög miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy csakis abban az esetben támogatják a szomszédos ország NATO-csatlakozását és uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, ha Macedónia végigviszi az alkotmánymódosítást a névváltoztatással kapcsolatosan, ellenkező esetben Görögország kihátrál.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára történelmi jelentőségűnek nevezte a hosszú évek diplomáciai előkészítését követően létrejött megállapodást. Mint mondta, a megállapodás véglegesítése meghatározza Szkopjének a NATO-tagság felé vezető útját, amely szavatolja a szélesebb régió békéjének és stabilitásának megszilárdítását.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatában kijelentette: a megállapodás egyértelműen bizonyítja a többoldalú diplomácia, a párbeszéd, a tisztelet és a hajlandóság erejét. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Macedóniával, amely nemcsak az ország reformintézkedéseinek elismerése szempontjából fontos, hanem alapvetően hozzájárul a megállapodás teljes végrehajtásához mindkét ország, a régió és az egész unió érdekében.

Bulgária egyike volt az első országoknak, amelyek elismerték Macedóniát, miután kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától. Szófia és Szkopje viszonya azonban feszült volt a nemzeti identitással, a nyelvvel és a történelemmel kapcsolatos kérdések miatt.

A két ország viszonyában áttörést hozott az általuk 2017-ben aláírt kétoldalú barátsági szerződés, amelyben kölcsönösen lemondtak az egymással szembeni területi követelésekről, és Bulgária elkötelezte magát amellett, hogy támogatja Macedónia csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

Macedónia és Görögország között azóta folyt vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök attól tartottak, hogy a macedónok területi követelésekkel állhatnak elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.

Szkopje és Athén keddi megegyezésével csaknem 27 éves vita végére kerülhet pont. A megállapodást még ratifikálnia kell a két ország parlamentjének, Macedóniában pedig népszavazást is terveznek róla. A nacionalisták és az ellenzéki pártok mindkét országban tiltakoznak Macedónia új neve ellen.

Gjorge Ivanov jobboldali macedón államfő felháborodott, a macedón ellenzéki pártok pedig tüntetésre hívták híveiket szerdán tiltakozásul amiatt, hogy a szkopjei kormány előző nap megállapodást kötött Görögországgal a jugoszláv utódállam nevének megváltoztatásáról.Zaevnek, Nikola Dimitrov külügyminiszternek és Gjorge Ivanov jobboldali államfőnek az ország új nevéről szerdán tartott megbeszélése azonban mindössze két percig tartott, az államfő ugyanis felháborodottan hagyta ott a megbeszélést. A macedón sajtó tájékoztatása szerint Ivanov az ország új nevével kapcsolatban csak annyit mondott, nem ért vele egyet, és közleményt fog kiadni ezzel kapcsolatban, majd felállt és távozott.

A miniszterelnöki hivatal közölte: az államfő elzárkózott "a történelmi megállapodás előnyeiről folyó beszélgetéstől". Zoran Zaev szerint a több mint két és fél évtizedes vita lezárása történelmi eredménynek számít, a kompromisszumos megoldásnak köszönhetően a macedónok megőrizhetik nemzeti és kulturális identitásukat, nem kell lemondaniuk a macedón elnevezésről. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) szerint viszont éppen ez történik, vagyis a névváltoztatással elveszik a nemzeti identitás, egy ilyen lépés pedig alkotmányellenes. A VMRO-DPMNE kapitulációnak nevezte, hogy a szociáldemokrata Zoran Zaev belement a névváltoztatásba, és közölte, hogy a parlamentben sem fogja támogatni a javaslatot. A jobboldali párt szerint a lépéssel a Zaev-kabinet "a mélységbe taszítja" az országot.

A macedón ellenzéki pártok utcára szólították szimpatizánsaikat, hogy tiltakozzanak a kormány döntése ellen. Macedónia és Görögország között azóta folyt vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.

Az ország új nevét azt követően kezdik el hivatalosan is alkalmazni, miután a macedón és a görög parlament is ratifikálja az erről szóló megállapodást, valamint az ősszel megtartandó népszavazáson is úgy szavaznak az állampolgárok, hogy egyetértenek a megállapodással. A kormány javaslata szerint a népszavazás eredménye nem lenne kötelező érvényű, csak véleménynyilvánító referendumot szándékoznak kiírni. Hrisztijan Mickoszki, a VMRO-DPMNE elnöke szerint viszont igenis ügydöntő jellegűnek kell lennie a népszavazásnak, szerinte ugyanis a lakosság nagy része nem támogatja az ország átnevezését. A kormány tervei szerint még az év végéig módosítanák az alkotmányt is, hogy abban már az ország új neve szerepeljen, de ehhez a kormányoldalnak nincs meg a szükséges kétharmados többsége a parlamentben.