Megkezdték az ukrajnai fogolycserét

„Elég egy véletlen lövés is ahhoz, hogy a háború minden eddiginél kegyetlenebbül folytatódjon” – mondta lapunknak egy a minszki „béketárgyalások” eredményéről közvetlenül értesült brüsszeli diplomata, miután tegnap lapzártánkig sem folytatták a megbeszéléseket. Az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna, Oroszország és a délkelet-ukrajnai szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoport négyhavi szünet után szerdán ült össze újból Minszkben, és az egyeztetések csütörtökön is folytatódtak: az egyetlen siker a százötven ukrán és kétszázhuszonöt szakadár fogoly kicseréléséről elfogadott „elvi megállapodás” volt. Ennek értelmében az EBESZ-megfigyelők jelenlétében kell ma kicserélni a foglyokat „egy semleges ukrajnai területen”. Az arányok sem véletlenek, mert eddig Kijev „adott kevesebb embert”. A jelentések szerint a fogolycsere tegnap megkezdődött.

Mindezt leszámítva azonban úgy tűnik, hogy semmiféle olyan egyezséget nem sikerült kötni, aminek akár a minimális betartására, betartatására esély lenne. A donbaszi szakadárok képviselője, Gyenyisz Pusilin azt mondta, hogy az EBESZ-szel együtt előkészítették ugyan a tárgyalások újabb körét, Kijev azonban nem rea-gált. Mint megírtuk, a megbeszéléseket eleve azért tartották meg, mert Vlagyimir Putyin, Angela Merkel és Francois Hollande egy telefonkonferencián nyomást gyakorolt Petro Porosenkóra. A kijevi „hazafias pártokat” ugyan az államfő időlegesen megnyugtatta a NATO-csatlakozás parlamenti jóváhagyásával, azonban az ország semlegességének feladásával nyíltan feldühítette nemcsak Moszkvát, hanem Ukrajna eddigi európai uniós támogatóit is. Brüsszelben közölték, a további pénzügyi támogatás csak az ukrán költségvetés elfogadása, azaz „a segítség árának törvénybe foglalása” után folyósítható.

Washington közben folyamatosan támogatja – kijevi hírek szerint inkább célzott pénzügyi „ajándékokkal”, mint átfogó segítséggel – a jelenlegi ukrán vezetést. Mindennek eredményeként a délkelet-ukrajnai „front” mindkét oldalán annyi fegyvert halmoztak fel, hogy amennyiben valóban folytatódnának a harcok, azok a korábbiaknál sokkal hevesebbek lennének.

Az orosz–amerikai kapcsolatok szinte befagytak, Barack Obama évzáró fenyegető szavaira Vlagyimir Putyin már a Kreml új évi fogadása előtt válaszolt: aláírta az ország katonai doktrínájának módosításait, amelyekben egyértelműbben kimondja, hogy Moszkva kit tekint potenciális ellenségének. A NATO további keleti terjeszkedését a Kreml potenciális fenyegetésnek tekinti, amit nem hagyhat szó nélkül.