Külföld

Megkezdődtek a parlamenti választások Nagy-Britanniában

Fej-fej mellett a két nagy párt támogatottsága

Megkezdődtek csütörtök reggel a parlamenti választások Nagy-Britanniában. A választások előtti utolsó közvélemény-kutatások is azt támasztják alá, hogy az elmúlt évtizedek legmegjósolhatatlanabb kimenetelű választása várható, a két nagy párt fej-fej mellett áll és bármelyikük nyer, koalícióra kényszerülhet.  

A győztes mindent visz
A 650 választókerület ugyanennyi egyéni képviselőt küld a londoni parlament alsóházába. A brit választási rendszerben csak egyéni jelöltekre lehet szavazni, és mindegyik választókerületben az a jelölt győz, aki a legtöbb voksot kapja.

A felmérések a 2010 óta kormányzó Konzervatív Pártnak és a legnagyobb ellenzéki erőnek, a Munkáspártnak egyaránt 33-35 százalék közötti támogatottságot jeleznek. 

A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov által a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap megbízásából elvégzett, rendkívül széles, több mint tízezer fős mintára alapuló felmérés szerint a Konzervatív Párt és a Munkáspárt egyaránt a voksok 34 százalékára számíthat.

Ha ez a szavazatmegoszlás tükröződik a csütörtöki választásokon, akkor a két párt közül egyiknek sem lesz meg az önálló, stabil kormány-alakításhoz szükséges alsóházi többsége, így a következő brit kormány várhatóan vagy formális koalíció, vagy külső támogatásra alapozott kisebbségi kormány formáját ölti majd.

A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre. Az esti zárás pillanatában a BBC a tervek szerint exit poll becslést közöl az eredményről; a véglegesnek tekinthető eredmények a szavazatok összeszámlálása alapján péntek délutánig várhatók.

Az előző, 2010-es brit parlamenti választásokon 65 százalékos volt a részvételi arány.

Az előzetes becslések szerint a 650 tagú alsóház személyi összetételének több mint az egyharmada megújul. Az alsóházi képviselők dologi kiadásait ellenőrző felügyeleti szerv várakozása alapján 235 új képviselő jut mandátumhoz a következő parlamentben, egyrészt számos eddigi képviselő visszavonulása, másrészt a választói preferenciák jelentős átrendeződése miatt.

A legutóbbi felmérések arra vallanak, hogy például a Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői hely akár mindegyikét elnyerheti. Az SNP-nek az eddigi parlamentben hat alsóházi képviselője volt.

A brit belpolitika utóbbi évtizedeinek prominens nevei közül nem indul az idei választásokon Gordon Brown volt munkáspárti miniszterelnök, William Hague egykori konzervatív párti külügyminiszter, Sir Menzies Campbell, a Liberális Demokraták volt vezetője, Jack Straw, a Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veteránja, egykori belügy- és külügyminiszter, Alistair Darling, Brown kormányának volt pénzügyminisztere, David Blunkett volt munkáspárti belügyminiszter, és Sir Malcolm Rifkind, a Konzervatív Párt tekintélyes képviselője, aki a korábbi tory kormányokban védelmi és külügyminiszter is volt.

David Cameron eddigi konzervatív párti kormányfő nemrégiben közölte, hogy már csak egy miniszterelnöki időszakot vállal, és ha a csütörtöki választások után is ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, a következő öt évre szóló mandátumát kitölti, de utána távozik a Downing Streetről.