Külföld
Megkezdődött az 12. Ázsia-Európa találkozó
Szijjártó Péter: A kötelező kvóták kérdése lekerült a napirendről
Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, "nem lesznek, mert nem lehetnek kötelező kvóták".
Nem lehetnek, mert vannak olyanok uniós tagországok, amelyek nem akarnak betelepítést, amelyek nem akarnak bevándorlóországgá válni, és azért sem lehetnek, mert soha nem lesz egyetértés az Európai Unió országai között arról, hogy a betelepítési kvóták rendszerét elfogadják - közölte. "Magyarország véleménye szerint a jó megoldás továbbra is az, ha világos sorrendet állítunk fel, és annak első helyén az európai külső határok védelme szerepel" - fogalmazott Szijjártó Péter.
Mint elmondta, a "helyzet nem változott" lényegesen, továbbra is vannak olyan országok, amelyek migrációt akarnak, és vannak olyanok, amelyek nem akarnak migrációt.
Továbbra is vannak olyanok, akik menedzselni akarják a migrációs folyamatokat és vannak olyanok, akik megállítani akarják azt - közölte.
Ezt az ellentétet továbbra sem sikerült feloldani semmilyen formában - tette hozzá.
Kijelentette, a frontországok érdeke is az lenne, ha oda sem mehetnének illegális bevándorlók.
Ezért érdemes azon országok véleményét meghallgatni, amelyek világosan megálljt akarnak parancsolni az illegális bevándorlásnak. Magyarország támogatja azt az elképzelést, hogy az Európai Unió ne akarja meghívni az illegális bevándorlókat, hagyjon fel a kettős beszéddel, és mondja ki világosan: ha valaki felszáll az embercsempészek hajójára Észak-Afrikában, az nem jelen garanciát arra, hogy ki is szállhat Európában.
Ez tudná radikálisan csökkenteni az Európára háruló bevándorlási nyomást - hangsúlyozta.
"Még messze vagyunk attól, hogy az európai polgárok megnyugodhatnának, de végre olyan döntés született, ami a biztonságukat visszaadja" - tette hozzá Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter: Európa érdeke, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatai Ázsiával
Szijjártó Péter magyar újságíróknak adott nyilatkozatában aláhúzta, hogy a kibontakozó kereskedelmi és gazdasági háborút mindenáron el kell kerülni, mert az rendkívül negatív hatással lehet az európai gazdaságokra.
Magyarország nyitott gazdasággal rendelkező ország, ezért az az érdeke, hogy a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat a lehető legkevesebb jogi, vagy gazdasági akadály nehezítse - tette hozzá.
Kiemelte, hogy a világ új gazdasági korszakba lép, amelyet a digitális ipari forradalom határoz meg.
Új technológiák válnak mindennapi használatúvá, amelyek fejlesztésében és előállításában az ázsiai vállalatok kulcsszerepet játszanak. Ha Európa nem tudja szorosabbra fűzni gazdasági együttműködését Ázsiával, az további lemaradást okozhat az új világgazdasági versenyben - húzta alá.
Ezért Magyarország az európai és az ázsiai kontinens szorosabb együttműködését szorgalmazza több kulcsfontosságú területen. Ilyen a szabadkereskedelmi megállapodások területe, amelyek tárgyalását és elfogadását véleménye szerint fel kell gyorsítani.
A beruházások finanszírozása esetében az Európai Beruházási Bank, az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank és Nemzetközi Beruházási Bank között szorosabb együttműködésre kell törekedni annak érdekében, hogy minél több fejlesztési forrást lehessen generálni az Európát és Ázsiát összekötő infrastrukturális fejlesztések és beruházások végrehajtásához.
A miniszter az emberek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésének fontosságát hangsúlyozta, amellyel kapcsolatban az oktatást érintő, széleskörű magyar ösztöndíjprogramot említette. Tájékoztatása szerint az ASEM országai számra Magyarország 2055 államilag finanszírozott ösztöndíjas helyet tart fenn jelenleg. Népszerűségük miatt növelni kívánja a helyek számát.
Szijjártó Péter elmondta, Magyarország az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankban 100 millió dollár jegyzett tőkével rendelkezik, a Nemzetközi Beruházási Bank pedig decemberben hoz végleges döntést központjának Budapestre helyezéséről.
A kapcsolatok szorosabbra fűzésének fontosságát az is jelzi, hogy a japán, a kínai, az indiai és a koreai beruházások nagymértékben járulnak hozzá a magyar gazdasági növekedés 4 százalék fölött tartásához - tette hozzá.
Tájékoztatása szerint megindult az egyeztetés a Fülöp-szigetekkel hét újabb magyar élelmiszeripari cég exportengedélyének megadására húsáru szállítására. Továbbá a két ország megerősítette együttműködését a keresztény közösségek megvédésében.
Mint elmondta, Laosszal Magyarország megindította a harmadik kötöttsegély-hitel programját, amelynek keretében 160 millió dollár értékben hajtanak végre magyar vállalatok beruházásokat elektronikai, vízgazdálkodási és mezőgazdasági területeken.
Thaiföld vonatkozásában Magyarország támogatja és ösztönzi az EU és a távol-keleti ország közötti szabadkereskedelmi tárgyalások mielőbbi felújítását, Szingapúrba pedig 15 magyar húsipari cég exportál - közölte.
Európa érdeke tehát, hogy a világ leggyorsabban fejlődő térségeivel szoros együttműködést folytasson - tette hozzá Szijjártó Péter.
Megkezdődött a 12. Ázsia-Európa találkozó
Az 51 európai és ázsiai ország állam-, illetve kormányfője részvételével zajló találkozón a vezetők áttekintik az Ázsia és Európa stratégiai összekapcsolásának új lehetőségeit, amelyek fenntartható, átfogó, szabályokon alapuló módon ösztönzik a beruházásokat és a kereskedelmet.
Az Ázsia-Európa Gazdasági Fórum megbeszélésének középpontjában a monetáris és a lakhatási politika, a globális éghajlatváltozás, a nemzetközi kereskedelem fog állni.
Az ASEM Üzleti Fórum keretében egy asztalhoz ülnek majd az ázsiai és európai üzleti élet vezető képviselői, hogy megvitassák, miként lehetne erősíteni a két kontinens közötti üzleti és beruházási kapcsolatokat.
Az ASEM csúcstalálkozója után, pénteken tartják az EU-Korea csúcstalálkozót, valamint az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) vezetőinek találkozóját.
A vezetők ez alkalomból áttekintik a kétoldalú kapcsolatokat, így a 2011 óta hatályban lévő EU-Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását is.
Több más kül- és biztonságpolitikai kérdés mellett a napirend egyik kiemelten fontos pontja lesz a Koreai-félsziget nukleáris leszerelése. A vezetők mindemellett megvitatják, miként lehetne lendületet adni az EU és Dél-Korea közötti együttműködésnek az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a kutatás és a fejlesztés, valamint más globális kérdések terén.
Az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) az Európa és Ázsia közötti párbeszéd és együttműködés fórumaként jött létre 1996-ban. Célja a két kontinens közötti kapcsolatok erősítése. Az ASEM 53 partnere között van az Európai Unió, 30 európai ország - 28 EU-tagállam, Norvégia és Svájc - 21 ázsiai ország és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) Titkársága.
A kétévente rendezett ASEM-csúcstalálkozó célja a partnerség prioritásainak meghatározása. Ezeknek a csúcstalálkozóknak Ázsia, illetve Európa felváltva ad otthont.
Mogherini: a csúcstalálkozó megerősítette az Európa és Ázsia közötti globális partnerséget
Mogherini, az Ázsia-Európa találkozót (ASEM) követően tartott sajtóértekezletén elmondta, a két kontinens a nemzetközi biztonsági helyzet tekintetében a globális fejleményeket úgy értékelte, hogy a védelemre is nagy hangsúlyt kell helyezni, ezért elő kell mozdítani a szabályokon alapuló nemzetközi rendet nem csak a kereskedelem, hanem a biztonság vonatkozásában is.
Tájékoztatása szerin a résztvevők támogatásukról biztosították a stabil és nukleáris fegyverektől mentes koreai félsziget érdekében zajló diplomáciai folyamatot. A felek emellett elkötelezték magukat a szabadkereskedelem fenntartása és erősítése, valamint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszerének reformja érdekében végzett munka mellett.
A tárgyalók az iráni nukleáris fegyverkezés megfékezését célzó, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is támogatott megállapodás tiszteletben tartása mellett érveltek, az ugyanis minden részt vevő fél számára szükséges biztosítékokat nyújt a nemzetközi biztonság, a béke és a stabilitás megtartásához - közölte.
A főképviselő bejelentette, a találkozó alkalmával az Európai Unió és Szingapúr kereskedelmi, beruházásvédelmi, valamint a partnerségi és együttműködési keretmegállapodást írt alá.
A részleteket ismertetve elmondta, a kereskedelmi megállapodás bizonyos uniós termékek esetében szinte az összes fennmaradó vámot el fogja törölni, egyszerűsíteni fogja a vámeljárásokat, és magas szintű normákat és szabályokat határoz meg. A megállapodás egyszerűsíti az elektronikai áruk, az élelmiszertermékek és a gyógyszerek kereskedelmét, miközben ösztönzi a zöld növekedést. Megnyitja a piacot az olyan szolgáltatások előtt, mint a távközlési, a környezetvédelmi és a mérnöki szolgáltatások.
A beruházásvédelmi megállapodás egyebek mellett védi az EU és Szingapúr szabályozáshoz való és arra vonatkozó jogát, hogy olyan legitim politikai célkitűzéseket kövessen, mint például a közegészség, a biztonság és a környezet védelme.
A partnerségi és együttműködési keretmegállapodás pedig lehetővé fogja tenni az EU és Szingapúr számára a politikai, gazdasági és ágazati együttműködés megerősítését számos olyan területen, mint a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy, az oktatás és kultúra, a foglalkoztatás és a szociális ügyek, a tudomány és technológia, a közlekedés, a terrorizmus elleni küzdelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem.
Mogherini elmondta, az Európai Bizottság a találkozó alkalmával olyan portált indított, amely adatokat szolgáltat a két kontinens közötti politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatokról, az azokban rejlő lehetőségek jobb kihasználása érdekében.
Mindazok, amelyekről a kétnapos találkozón megegyezés született, nem pusztán a két kontinens ügye, hanem az egész világ számra fontos, ugyanis együttesen a globális kereskedelem 55 százalékát, a Föld népességének 60 százalékát, a globális gazdaság 65 százalékát és a turizmus 75 százalékát adják - tette hozzá a főképviselő.
Információk szerint anélkül, hogy a rohingja kisebbség névét megemlítenék volna, a vezetők hangsúlyozták annak szükségességét, hogy megnyissák az utat a menekülni kényszerült, védtelen emberek biztonságos, önkéntes, méltóságteljes és fenntartható visszatérése előtt a Mianmar Bangladessel határos Arakán szövetségi államába.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nyilatkozatában aláhúzta, az Európa és Ázsia közötti együttműködés megerősítéséről folytatott tanácskozás résztvevői azt szeretnék, ha a két kontinens egyre több szálon kapcsolódna össze. Azt, hogy az ázsiaiak és az európaiak többet kereskedjenek egymással, gyakrabban látogassanak egymáshoz, együtt dolgozzanak a bolygó megmentésén, és megerősítsék a nemzetközi biztonságot a jelenlegi bizonytalan időkben.
Mint közölte, a tárgyaló felek kitértek "a migráció jelentette kihívásokra és lehetőségekre" is, és egyetértettek abban, hogy együtt kell működniük a hatékony és átfogó válaszok kialakításában. Tájékoztatása szerint a biztonsági kihívásokat illetően a nemzetközi jog megszilárdításának szükségességét hangsúlyozták és a terrorizmus elleni küzdelem szükségességét.
"Miközben az áruk, a befektetések, az információk, az ötletek és az emberek szabad áramlása hozzájárul a globális növekedéshez, határozottan hiszem, hogy a régiók közötti valódi összeköttetésben rejlő lehetőségeket az oktatás és a csereprogramok, a közös kutatási ösztöndíjak és az idegenforgalom révén több emberi kapcsolat által aknázhatjuk ki legjobban" - fogalmazott a tanácsi elnök.