Külföld
Meghiúsult a „kétállami” megoldás
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában is győzedelmeskedett Izrael akarata, elbukott a palesztin állam létrehozásáról szóló tervezet
A tizenöt államot tömörítő ENSZ BT kedden elutasította azt a palesztin állam létrehozásáról szóló határozattervezetet, amely előírta volna, hogy Izrael 2017 végéig vonuljon ki az általa 1967-ben megszállt palesztin területekről. A Jordánia által benyújtott tervezetet a BT nyolc tagja támogatta. Az Izrael legszorosabb szövetségesének számító Egyesült Államok állandó tagként a határozat ellen szavazott, és hasonlóan tett a nem állandó tag Ausztrália is. Öt állam tartózkodott, köztük az állandó tag Nagy-Britannia. A további állandó tagok - Kína, Oroszország és Franciaország - támogatták a tervezetet. A tervezet elfogadásához kilenc ország támogatására lett volna szükség, de ha meglett volna a kilenc voks, akkor az Egyesült Államok vétójogával élve akadályozta volna meg a döntést. Izraelben diplomáciai sikerként könyvelik el, hogy nem volt szükség a megígért amerikai vétóra, miután Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek az utolsó pillanatban sikerült meggyőznie a tartózkodásról Nigéria képviselőjét. Kudarcnak tekintik ugyanakkor, hogy Franciaország – a várakozásokkal szemben - támogatta a palesztinok kérését.
Mahmúd Abbász palesztin elnök – a határozat elutasítását követően – élő televíziós közvetítésben aláírta a palesztin területek csatlakozási kérelmét a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), valamint további húsz nemzetközi egyezményt, köztük a háborús bűncselekményekről és az emberiesség elleni bűncselekményekről szólókat. Netanjahu a statútum aláírására reagálva elmondta, hogy nem Izraelnek, hanem magának a Palesztin Hatóságnak van félnivalója az ICC-től. Abbász a Hamásszal alakított egységkormányt, egy „terrorszervezettel”, amely „akárcsak az Iszlám Állam, háborús bűncselekményeket követ el” - mondta az izraeli miniszterelnök.
A jeruzsálemi közszolgálati rádió palesztin forrásokból úgy értesült, hogy a palesztinok emellett várhatóan ismét az ENSZ BT-hez fordulnak a jövő hónapban, miután kicserélődik a testület öt ideiglenes tagja.
A benyújtott dokumentum szerint a palesztinok az Izrael által az 1967-es háborúban elfoglalt területeken - Ciszjordániában, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben - szeretnék megalakítani saját államukat, a főváros pedig Kelet-Jeruzsálem kell, hogy legyen. A tervezet tartalmazta továbbá, hogy tizenkét hónapon belül „igazságos, tartós, átfogó és békés megoldást” kell találni a több mint fél évszázados konfliktusra, illetve konkrét vitás kérdésekre, így például az izraeli börtönökben raboskodó palesztinok sorsát, valamint a terület vízellátását is rendezni kell.
Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy a tervezet csak az egyik fél érdekeit tartotta szem előtt. Kijelentette ugyanakkor, hogy a keddi szavazás „nem tekinthető a fenntarthatatlan status quo győzelmének”, és Washington mindkét fél részéről elítéli a békét aláásó lépéseket. Saeb Erekat, a palesztinok főtárgyalója a BT döntésére úgy reagált: aki nem támogatta a palesztin javaslatot, az Izrael telepespolitikájának folytatására és a nemzetközi jogok megsértésére szavazott.
Jordánia képviselője úgy vélekedett, a tervezet leszavazása gátolja, hogy a nemzetközi közösség hatékony szerepet vállaljon a konfliktus megoldásában, holott a BT-nak ez mind erkölcsi, mind jogi felelőssége lenne.
Újraválasztották Netanjahut pártelnöknek
Ismét Benjamin Netanjahu nyert a kormányzó Likud párt elnöki tisztségéért folyó csatában a szerdán tartott előválasztáson. Netanjahu a szavazatok hatvan százalékának összeszámlálása alapján a voksok nyolcvan százalékát, míg kihívója, Dani Danon volt védelmi miniszterhelyettes húsz százalékát kapta, miközben a voksolók hat százaléka tartózkodott – írja az Aljazeera hírportál. Az előzetes eredményben mutatkozó hatalmas különbség miatt bizonyosnak mondható Netanjahu győzelme. A Likud tagsága a március tizenhetedikén esedékes országos választás pártlistájáról is döntött. Első helyre Gilád Erdán belügyminisztert helyezte, akit Juli Edelstein, a Kneszet elnöke és Jiszráel Katz közlekedési miniszter szoros versenyben követ. A márciusban esedékes választás tétje miatt fokozott a belharc Tel-Avivban. Felmerült többek között a vád Netanjahu ellen, hogy megpróbálja elhallgattatni a „balosnak” és igen kritikusnak számító 10-es tévécsatornát, ezért megakadályozza a kereskedelmi adó működési engedélyének féléves meghosszabbítását. Jehuda Weinstein izraeli államügyész azonban elrendelte a csatorna engedélyének meghosszabbítását egy nappal annak lejárta előtt. Az államügyész döntése szerint csak fél év múlva,
a választások és az új kormány megalakulása után dönthet a kereskedelmi televíziókat felügyelő hatóság a csatorna működési engedélyének ügyében. (MH)