Külföld
Még tovább erősödhet a dán–magyar viszony
Hellebrandt László nagykövet szerint további komoly beruházások várhatók
Hellebrandt László, Magyarország dániai nagykövete átadja a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést Bent Hansennek, a Közép-Dánia régió elnökének (Fotó: Christian Klindt Sölbeck )
– Magyarország a Külgazdasági és Külügyminisztérium létrejöttével együttesen új külpolitikai stratégiát hirdetett meg. Hogyan valósul meg a dániai gyakorlatban a magyar gazdasági és nemzeti érdekek képviselete?
– A dán–magyar kapcsolatok egyedi jellegzetessége, hogy a több szálon futó gazdasági kötelékek intenzitásukat és irányukat tekintve is jelentős mértékben megelőzték a politikai szálakat, tehát a két ország közötti kapcsolat szerencsére olyan, amelyet a lehető legkönnyebb az új stratégia külgazdasági irányvonalára állítani. A Dánia szimbólumaiként ismert nagy iparvállalatok ugyanis az elmúlt két évtizedben komoly ipari tevékenységet folytattak hazánkban, amely elsősorban több korszerű gyár magyarországi átadásában valósult meg.
– Milyen beruházásokra gondol pontosan?
– Dánia egyik legikonikusabb iparóriása, a Lego-csoport egy új, mintegy 200 millió euró (60 milliárd forint) értékű beruházás eredményeként a legkorszerűbb technológiákkal felszerelt gyárat nyitott márciusban Nyíregyházán. Ezzel a fejlesztéssel a Lego 250 új munkahelyet is teremtett, így a cégóriás összesen 1500 munkavállalót foglalkoztat. Tavaly ősszel, a nagyköveti pozícióm elfoglalásával egy időben a dán tulajdonú Grundfos Magyarország Gyártó Kft. a negyedik gyárát adta át Székesfehérvárott, amely egy kutató-fejlesztő üzemmel egybekötve főként speciális megrendeléseket szolgál ki. Említésre méltó továbbá a gyógyászati segédeszközöket előállító és forgalmazó Coloplast, amely ötmilliárd forinttal fejlesztette a nyírbátori, valamint a tatabányai gyárát 2013-ban az Európai Unió támogatásával.
– A közeljövőben várhatók újabb dán fejlesztések Magyarországon?
– Dánia kis ország, ahol az iparvállalatok vezetői olyan szoros közösséget alkotnak, amelyen belül egymásnak ajánlják „a beruházásra érdemes országokat”. A mi feladatunk, hogy ezt a kapcsolatot erősítsük, valamint arra biztassuk már meglévő partnereinket, hogy „vigyék hírünket” Dánián belül. Magyarország egyértelmű érdeke, hogy minél több iparvállalat lásson benne potenciális lehetőséget. Tudomásom szerint már vannak olyan cégek, amelyek jelezték, hogy a közeljövőben Magyarországon kívánnak terjeszkedni, azonban a tárgyalások kezdeti stádiuma és bizalmas jellege miatt egyelőre a vállalatok nevét nem hozhatom nyilvánosságra. Annyi bizonyos, hogy az ilyesfajta beruházások sikerességéhez jelentősen hozzájárul az adott magyarországi település városvezetésének pozitív hozzáállása is. A külpolitikai stratégia új iránya azonban nemcsak a nagy beruházásokat támogatja, hanem igyekszik ösztönzést adni a kis- és középvállalatoknak is.
– A magyar kormányt előszeretettel vádolja az ellenzék az ország nyugati kapcsolatainak megromlásával, továbbá azzal, hogy az orosz–ukrán konfliktusban „rossz oldalon” áll. Mit tapasztal Koppenhágában a negatív attitűdből?
– Tapasztalataim szerint az észak-európai országok közül talán Dánia ért meg minket a legjobban, komoly kritika tehát nem érkezett Magyarország irányába, ami bizonyára nem független az északi ország hazánkkal való pozitív gazdasági tapasztalataitól sem. Az elmúlt hónapban például a Politiken, Dánia egyik vezető napilapja tárcájában állt ki Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszéde mellett. A koppenhágai magyar nagykövetség kitüntetett feladatának tekinti, hogy ezt a két ország között fennálló pozitív kapcsolatot még jobban elmélyítse, illetve tudatosítsa mindkét fél irányába. Az orosz–ukrán konfliktus Koppenhágában is komoly figyelmet élvez, ahogy Európán belül mindenütt. Dánia álláspontja alapvetően az, hogy egységes európai fellépéssel kell tompítani a kialakult helyzetet, ugyanakkor fenn kell tartani a párbeszéd lehetőségét. Magyarország esetleges negatív szerepvállalásáról a dán sajtóban egyáltalán nem esett szó.
– Személyesen adta át a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést Bent Hansennek, a Közép-Dánia régió elnökének.
– Bent Hansen a „vidék Dániájának” egyik legfontosabb politikusa, aki több mint húsz éve dolgozik a dán–magyar kapcsolatok fejlesztésén. Véleményem szerint az augusztus 20-i ünnepségen Áder János államfő által Bent Hansennek adományozott kitüntetés méltó szimbóluma a két ország közötti szoros kapcsolatnak.