Külföld

Marad a külpolitikánk iránya

„Határozottan fogunk reagálni a támadásokra”

A külügyminisztert a sikeres külgazdaságról és a pragmatikus diplomáciáról, a magyar uniós biztost pedig a Törökországgal való kapcsolatról és oktatási kérdésekről is faggatták tegnap a parlament illetékes bizottságai.

„A külpolitika orientációja a jövőben is változatlan marad, és a Magyarországot érő támadásokra ugyanolyan határozottan reagálunk, mint eddig” - mondta Szijjártó Péter. Magyarországot elsősorban a bevándorlási válság miatt érték támadások, de ebben a kérdésben az álláspontja változatlan, a bevándorlás nem válasz az Európai Uniót érő kihívásokra. Míg korábban többen Magyarország elszigetelődésétől tartottak, az idén kilencven külügyminiszterrel folyt megbeszélés, és az ország pozíciót nyert az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában - közölte. A külgazdaságról beszélve elmondta: 2015-ben minden külgazdasági mutatószám tekintetében rekordot értek el, és az idei év első kilenc havi számai alapján újra megdőlhetnek a rekordok. Az export hetvenkilenc százaléka az Európai Unió, tizenhárom százaléka a keleti nyitás országaiba irányul - közölte. Kiemelte: azt is sikerült bebizonyítani, hogy nem kell választani a fizetések emelése és az ország versenyképességének javítása között, nem egyszerű, de nem lehetetlen a vállalati adóterhek folyamatos csökkentésével teremteni lehetőséget a fizetések növelésére.

A magyar-orosz kapcsolatokról feltett kérdésekre válaszolva Szijjártó közölte, hogy a két ország között átlátható az együttműködés, a politikai párbeszéd fenntartását számon kérni pedig „dilettáns felvetés”, hiszen közép-európai országként hazánk nem engedheti meg magának, hogy máshogy tegyen. Hozzátette: nyugati elköteleződésünket senki sem kérdőjelezi meg, de fontos a keleti gazdasági kapcsolatok ápolása.

Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős uniós biztost tegnap az Országgyűlés európai ügyek bizottsága hallgatta meg. „Az Európai Unió alapvető érdeke, hogy megmaradjon az együttműködés Törökországgal, de a török együttműködési készség gyengülni látszik” – mondta az Európai Bizottság magyar tagja. Navracsics szerint, ha Ankara felhagy „az együttműködő magatartásával”, annak kárát elsősorban a migrációs politikában látják majd, és főként a délkelet-európai országokat érinti majd. Hörcsik Richárd fideszes bizottsági elnök kérdésére beszélt az Erasmus+ európai ösztöndíjprogramról is, amelynek költségvetése a jövő évtől dinamikusan nő. Az Európai Bizottság jövő évi munkaprogramjának főbb kezdeményezéseiről szólva elmondta: a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások élénkítése érdekében javaslatot tesznek egy ifjúsági kezdeményezésre, a körforgásos gazdaság végrehajtására vonatkozó cselekvési tervre, valamint az új, többéves pénzügyi keretre.