Magyarországot is beperli az Európai Bizottság a magas légszennyezettség miatt

Sajtóértekezletén Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztos bejelentette, hogy az évek óta húzódó kötelezettségszegési eljárásokat harmadik szakaszba léptetve az Európai Bíróság elé utalják az ügyben az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot, Olaszországot és Romániát.

A brüsszeli testület januárban tíz napot adott arra az érintett kilenc államnak, hogy bemutassák, miként tervezik mielőbb orvosolni a problémát. Ennek mindegyik eleget is tett, a kérdés csak az volt, hogy kielégítőnek találja-e a bizottság a tervezett intézkedéseket.

A bizottság szakemberei arra jutottak, hogy Csehország, Spanyolország és Szlovákia tervezett lépései megfelelő végrehajtás mellett alkalmasak lehetnek a feltárt hiányosságok kezelésére. A többi hat tagország azonban nem mutatott be olyan hiteles, eredményes és időben meghozott intézkedéseket, amelyek az elfogadott határidőn belül csökkentenék a szennyezést, és ezzel indokolja a brüsszeli testület a jogi lépések megtételét.

Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország esetében a nitrogén-dioxidra (NO2) vonatkozó határértékek túllépését kifogásolják, Magyarország, Olaszország és Románia ellen azonban a szálló por (PM10) tartósan magas szintje miatt indul bírósági eljárás. Előbbi elsősorban a közúti közlekedésből és az ipari kibocsátásokból származik, utóbbi pedig az ipari, lakossági fűtési, közlekedési és mezőgazdasági eredetű kibocsátásokból.

A levegőminőségre vonatkozó uniós szabályozásban meghatározott határértékeket 2010-ig, illetve 2005-ig kellett volna teljesíteni. "A ma bíróság elé idézett tagországok az elmúlt évtizedben elég utolsó lehetőséget kaptak már a helyzet javítására. Meggyőződésem, hogy a mai döntés nyomán az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben fognak bekövetkezni a polgárok számára kedvező változások" - nyilatkozott Karmenu Vella.

Európában évente 400 ezren halnak meg a szennyezett levegő miatt, és még többen szenvednek emiatt légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben. A rossz levegő évente több mint 20 milliárd euró kárt okoz az európai gazdaságnak.

Az uniós bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint uniós jogba ütközik, hogy például a pálinkára, valamint bizonyos növényi eredetű italokra - amelyeknél a nemzeti termelés jelentős - Magyarország mentességet biztosít a népegészségügyi termékadó alól.

Megjegyezték: más hasonló áruk, például a vodka, a whisky, a gin vagy a brandy esetében azonban nincs ilyen mentesség, tehát az ezekre az italokra kivetett adók magasabbak. Ez sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó cikkét.

Amennyiben Magyarország a következő két hónapban nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Az Európai Bizottság két évvel ezelőtt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a 2011 szeptemberében bizonyos élelmiszerekre vonatkozó új termékadó bevezetetése miatt. Az adót 2015. január elsején más, alkoholtartalmú italokra is kiterjesztették, kivéve a házi gyümölcspárlatokra és a növényi alapú gyomorkeserűre. Azaz a pálinka és a Zwack Unicum nem került a szabályozás alá.

Az Európai Bizottság felszólító levelet küldött csütörtökön Magyarország mellett 19 másik uniós tagországnak, mivel nem ültették át megfelelően nemzeti jogrendjükbe a kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló uniós irányelv egyes követelményeit.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a kötelezettségszegésekkel kapcsolatos határozatait tartalmazó csomag keretében jogi lépéseket tett Ausztria, Csehország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia és az Egyesült Királyság ellen az Euratom nevű tanácsi irányelv nemzeti jogrendbe való átültetésének hiánya miatt.

Az indoklás arra épül, hogy a nukleáris hulladékkezelés uniós irányelvének mellőzése hátráltatja a szabályozás célját, ami egy közösségi keretrendszer létrehozása lenne a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelésére annak érdekében, hogy a jövő nemzedékeire ne háruljanak indokolatlan terhek.

A bizottság emellett felszólította Belgiumot, Bulgáriát, a Csehországot, Dániát, Észtországot, Németországot, Görögországot, Írországot, Litvániát, Máltát, Hollandiát, Lengyelországot, Romániát, Szlovéniát, Spanyolországot és az Egyesült Királyságot, hogy fogadjanak el nemzeti programokat a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó politika területén.

Az érintett tagállamoknak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljanak a megfogalmazott érvekre. Ha ez nem történik meg, az Európai Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat