Magyarország világkvótákat javasol az ENSZ-ben

A tárcavezető, aki szombaton szólal majd fel az ENSZ Közgyűlése 70. ülésszakának általános vitájában, rámutatott, hogy Európában a második világháború óta még sohasem fordult elő, hogy olyan sok és olyan súlyos kihívással kell egyszerre szembenézni, mint most. A migrációs kihívás talán a legfontosabb probléma, amely most a világ előtt áll - tette hozzá.

"A mi szemszögünkből, Európából ez úgy néz ki, hogy csak Európára hárul egy nagy bevándorlási nyomás, mert körülötte instabil régiók jöttek létre, aminek nyomán könnyen elképzelhető, hogy 30-35 millióan kopogtatnak majd Európa ajtóin" - mondta.

A miniszter kitért arra, hogy Irakban mintegy 8 millióan, Szíriában 12 és fél millióan élnek ma humanitárius segélyből, a szubszaharai régióban is több mint 12 millió belső menekültet tartanak számon, Törökországban már most van hivatalosan 2 millió, nem hivatalosan 4-5 millió szír menekült és akkor még nem történt említés Afganisztánról és Pakisztánról.

Szijjártó szerint nem lenne szabad, hogy csak Európa viselje a bevándorlási nyomás terheit, hiszen az instabil térségek olyan hibás világpolitikai döntések nyomán jöttek létre, amelyekben nemcsak Európa, hanem a világpolitika más szereplői is komoly részt vállaltak. 

"Ezért mi úgy gondoljuk, hogy az lenne korrekt, úgy lenne becsületes, ha a bevándorlási nyomás kezeléséből mindenki kivenné a részét. Tehát hogyha már kvótáról beszélünk a bevándorlás esetében, akkor világkvótáról, világkontingensekről kellene beszélni. Ezt fogjuk itt felvetni az ENSZ-ben ezen a héten" - nyilatkozott a külgazdasági és külügyminiszter.

"Reméljük, hogy minél többen fogják támogatni a javaslatunkat, hogy ne csak Európának kelljen viselni a bevándorlási nyomás terheit, hanem abból vegye ki részét a világpolitika minden nagy szereplője, akinek része volt azokban a döntésekben, amelyek nyomán instabil térségek jöttek létre Európa közvetlen közelében" - tette hozzá.

Szijjátó Péter a közgyűlési beszéde mellett több külföldi partnerével és üzletemberekkel is egyeztet majd, valamint egyesült államokbeli látogatása során újranyitja Magyarország chicagói főkonzulátusát is.

A külgazdasági és külügyminiszter kétoldalú megbeszélést folytat majd Jeffrey Feltman és Jan Eliasson ENSZ főtitkár-helyettesekkel, valamint Peter Boehm kanadai, Paul Richard Galagher szentszéki, Gilbert Saboya andorrai, Taíb Bakus tunéziai, Erlan Abdülajev kirgiz és Charles Koffi Diby elefántcsontparti külügyminiszterrel is, illetve New York korábbi kormányzójával, George Patakival is.

Az ENSZ programjának keretében üléseznek majd az Európai Unió 28 tagállamának külügyminiszterei is, illetve megrendezésre kerül az Iszlám Állammal és az erőszakos szélsőségekkel szembeni fellépésről szóló csúcstalálkozóra is, melyen Szijjártó Péter szintén részt vesz majd. A miniszter leköszönő társelnökként szólal majd föl az Atomcsend Egyezmény (CTBT) XIV. Cikkelyének konferenciáján is.

Politológusok: Európának mielőbb dönteni kell!
Európa vezetőinek mielőbb meg kell hozniuk az illegális migráció kezeléséhez szükséges döntéseket - hangsúlyozták az M1 aktuális csatorna hétfő esti Szemtől szemben című műsorában megkérdezett politológusok. Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója és Lánczi Tamás, a Politikai Elemezések Központjának igazgatója egyetértettek abban: a növekvő illegális migrációs nyomásnak az az oka, hogy Európa képtelen dönteni.
Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója azt mondta: az európai vezetők fejben már meghozták a döntést, csak egyelőre mást mondanak, mint amit akarnak. Kifejtette: az európai értékrendet humanitárius megfontolások is alakítják. A sajtóban bemutatott - különösen gyermekeket ábrázoló - képek szolidaritást váltanak ki. Jelenleg épp ezért minden európai vezető egy "sajátos csapdahelyzetben" van. A vezető politikusok nyilatkozataikban meg akarnak felelni egy elvárásnak, ugyanakkor amikor az egyes országok érintetté válnak, "szinte azonnal szembesülnek a helyzet komolyságával" - emelte ki a politológus.
Abban egyetértettek a szakértők, hogy Európa határain kívül kell kezelni a problémát. Novák Zoltán szerint viszont "nem biztos, hogy Európa erre alkalmas", mivel, mint megjegyezte, geopolitikai szempontból Európa "ma nem tényező". A szakértő szerint a föderalizáció során az elmúlt 25-30 évben több döntés vezetett ehhez a helyzethez. Köztük az is, amikor elvetették, hogy közös hadereje legyen az Európai Uniónak. A Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója kitért arra is, az Európai Uniónak nincs stratégiája arra, hogyan kezelje az afrikai, ázsiai térséget.
Lánczi Tamás, a Politikai Elemezések Központjának igazgatója ezzel nem értett egyet. Mint mondta: van európai elképzelés arra, hogy mit kezdjenek az emberekkel a Közel-Keleten. Továbbá arra is, hogy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezetet, az ISIS-t és a hozzá hasonló más terrorszervezetek "el kell takarítani" Európa területéről.
A politológus a határzár hatékonysága kapcsán úgy vélekedett: egy-két demonstratív akció mind az embercsempészek, mint a migránsok számára azt jelzi, hogy "nincs út Európába". Lánczi Tamás szerint az a probléma, hogy sok ország - köztük Ausztria - sokáig azt játszotta, hogy a migránsprobléma Magyarország problémája. Amikor kiderült, hogy ez nem így van, s az osztrákoknak nemhogy Európát, hanem saját országukat tekintve sincs megoldási javaslatuk, az a magyar miniszterelnöknek adott egy lehetőséget. Lánczi Tamás szerint "ügyes béketeremtő gesztusnak" nevezte Orbán Viktor a múlt heti osztrák tárgyalásán megfogalmazott javaslatait, s nyilatkozatát - melyben többek között azt mondta: Magyarország kész elfelejteni, hogy az osztrákok "lenáciztak bennünket". Ráadásul Lánczi Tamás szerint ezzel a magyar miniszterelnök "pragmatikusan is előre vitte az ügyeket".
A Politikai Elemzések Központjának igazgatója hangsúlyozta: Európa adós azzal, hogy kimondja: a "befogadás nem az egyetlen módja a segítésnek". A politológus kiemelte: az európai vezetők kezében van a döntés. A baj az, hogy egyelőre ideológiai és egyéb gátak miatt nem képesek megmondani, hogy Európa határait le kell zárni. Márpedig Lánczi Tamás szerint "Európa nem tudja inkorporálni ezt a nagyrészt muszlim vallású tömeget".