Külföld
Magyarország új NATO-politika elindítását kezdeményezi Ukrajna esetében
Szijjártó Péter: A kárpátaljai magyarok biztonsága hazánk érdeke
A magyar kormány álláspontja szerint a fejlődés hiánya kulcsfontosságú reformterületeken, és az állam kisebbségi jogok elleni folyamatos támadásai veszélyes destabilizációhoz vezettek. A modernizációs programok bevezetésének elmulasztása azt jelenti, hogy a már így is törékeny ország egyre sebezhetőbbé válik a hazai és a külső nyomással szemben. Ezért Ukrajna biztonsági kihívást jelent szomszédai számára, beleértve Magyarországot is – teszik hozzá.
"Magyarország nagyra becsüli az amerikai segítséget az ukrán konfliktus rendezésében"
Magyarország nagyra becsüli az Egyesült Államok segítségét annak érdekében, hogy megoldódjon Ukrajnával az ottani kisebbségek jogait sértő jogszabályok elfogadása miatt kialakult konfliktus - mondta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten újságíróknak, miután Wess Mitchell amerikai külügyi helyettes államtitkárral tárgyalt. Szijjártó Péter - közlése szerint - megerősítette tárgyalópartnerének, hogy Magyarország "nem a balhéban" érdekelt, hanem a konfliktus megoldásában. Magyarország azt szeretné, hogy a 150 ezer kárpátaljai magyar ember biztonságban, jogbiztonságban élhessen, és az ukránok ne sértsék meg a nemzetközi és kétoldalú kötelezettségvállalásaikat - jelentette ki a miniszter.
Hozzátette, szeretnék, ha a júliusi NATO-csúcsig megoldódna ez a kérdés, ennek érdekében kedden találkozik Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel. Szijjártó Péter szólt arról is, hogy az amerikai külügyi államtitkárral megerősítették Magyarország és az Egyesült Államok stratégiai partnerségét és szövetségét. A két ország stratégiai érdekei egybevágnak, és elkötelezettek a közép-európai térség és az Egyesült Államok együttműködésének fejlesztése mellett, ennek egyik aspektusa az energiabiztonság. Magyarország arra számít, hogy az Egyesült Államok szerepet játszik majd a jövőben a közép-európai energiadiverzifikációban - mondta a miniszter. Szijjártó Péter beszámolója szerint megerősítették azt a szándékukat is, hogy megújítják a több mint 20 éve kötött védelmi együttműködési megállapodást, amely majd megfelelően reflektál az új kihívásokra. Szó volt a gazdasági együttműködésről is. Az Egyesült Államok a második legnagyobb befektető Magyarországon: 1700 amerikai vállalat 100 ezer embert foglalkoztat. Magyarország és az Egyesült Államok között szoros az együttműködés az ENSZ reformjával kapcsolatban is, egyetértenek ugyanis abban, hogy a világszervezet intézményeit modernizálni, eljárásait gyorsabbá és kiegyensúlyozottabbá kell tenni - emelte ki a miniszter. Megjegyezte, az Egyesült Államok viszonylag hamar kilépett a globális migrációs csomagról szóló tárgyalásokról, ami azt jelzi, hogy az amerikaiak sem teljesen elégedettek a folyamatokkal.
A magyar kormány memoranduma kiemeli, Ukrajnában több olyan jogszabályt is bevezettek az elmúlt időszakban, amelyek a kisebbségi jogok korlátozását célozzák. Ezek közül a legjelentősebb az oktatási törvény, amely sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, az Európa Tanács Keretegyezményét a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, az EU-Ukrajna társulási megállapodást és a NATO 2017-es Éves Nemzeti Programját.A reformok elmaradása miatt 2017 végén az Európai Bizottság megtagadta az EU makroszintű pénzügyi támogatásának harmadik részletét Kijevtől, az IMF és a Világbank pedig aggodalmát fejezte ki, amiért Ukrajna nem teljesítette a korrupció leküzdésére és az átalakítások végrehajtására irányuló együttműködési megállapodás feltételeit.
Magyarország következetesen jelezte aggodalmát az oktatási törvény kapcsán a kijevi vezetés felé, ám Ukrajna a mai napig nem folytatta le a szükséges konzultációkat a nemzetiségi kisebbségek képviselőivel, emellett a magyar kabinet megoldási javaslataira sem reagált konstruktívan. Az ígéretek ellenére az ukrán kormány azonnali hatállyal megkezdte a diszkriminatív szabályozás végrehajtását.
Emellett azok a figyelmeztetések is megalapozottnak bizonyultak, melyekkel a magyar kormány arra próbált rámutatni, hogy Kijev újabb, a kisebbségi jogokat csorbító intézkedéseket fogadhat el: A 2012-es nyelvtörvényt nemrég hatályon kívül helyezték, és e helyett hamarosan egy jóval korlátozóbb törvénytervezet elfogadására kerülhet sor.
A kisebbségek tagjai, tulajdonaik, illetve jelképeik ellen elkövetett atrocitások növekvő száma további bizonyítékként szolgál arra, hogy az ukrán állam képtelen, vagy vonakodik, megvédeni saját állampolgárait, és már az olyan legalapvetőbb feladatait sem tudja ellátni, mint a jogállamiság védelme, valamint a hatékony gazdasági, szociális és politikai kormányzás – áll a memorandumban.
A magyar kormány leszögezi, a NATO-integrációs folyamat fenntartása érdekében elengedhetetlen, hogy Ukrajna teljesítse az éves Nemzeti Programban vállalt kötelezettségeit, köztük a kisebbségi jogok védelmét, amit a dokumentum kifejezetten hangsúlyoz. A Kijev által elfogadott vagy jövőben elfogadandó törvények ellentétesek északkeleti szomszédunk NATO felé vállalt kötelezettségvállalásaival, emellett közvetlenül sértik a NATO-tagállamok Ukrajnában élő állampolgárainak és nemzeti kisebbségeinek jogait és érdekeit.
Magyarország ezért javasolja: az ukrán kormány biztosítsa, hogy a NATO-tagországok Ukrajnában élő nemzeti kisebbségei mentesüljenek a nemzeti kisebbségek jogait korlátozó törvények végrehajtása alól. Hozzáteszik, ez a gyakorlat ugyan nem felel meg a diszkrimináció-mentesség követelményének, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra, hogy Ukrajna a NATO-integráció útján maradjon. Máskülönben Ukrajna integrációs folyamatának hitelessége rendkívüli mértékben megkérdőjelezhetővé válik.