Magyarország tiszteletben tartja a Brexit-döntést

Parlamenti jóváhagyáshoz kötné a brit törvényhozás felsőháza a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről London és az Európai Unió között létrejövő majdani megállapodást. A Lordok Háza a kedd esti döntéssel annak a kormányzati határozattervezetnek a felsőházi vitáját zárta le, amelynek parlamenti elfogadása szükséges a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához. A felső kamara 366:268 arányban megszavazott keddi döntése a brit kormány második veresége egy héten belül. A Lordok Háza a vita múlt heti szakaszában - szintén az 50. cikkely aktiválásának engedélyezéséről szóló határozattervezet módosításával - a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel Theresa May miniszterelnököt. A tervezet a jövő héten visszakerül az alsóház elé, amely mindkét felsőházi módosítást érvénytelenítheti. David Davis, a Brexit-folyamat irányítására létrehozott minisztérium vezetője a felsőház keddi esti szavazása után be is jelentette, hogy a kormány kezdeményezi a határozattervezet újabb alsóházi vitáján a Lordok Háza által megszavazott módosítások érvénytelenítését. Davis szerint "egyértelmű", hogy a Lordok Házának egyes tagjai "meg akarják zavarni" a Brexit-folyamatot, de a kormány eltökélten arra törekszik, hogy ez ne következzék be. Ha az alsóház érvényteleníti a felső kamara módosításait, a tervezet ismét a Lordok Háza elé kerül. Az előzetes nyilatkozatok alapján azonban az biztosra vehető, hogy a felső kamara nem fogja útját állni a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindításának, és nem is késlelteti jelentősen a felhatalmazásról szóló törvénytervezet elfogadását, így nagy valószínűséggel tartható lesz a kormány által a kilépési folyamat márciusi elkezdésére kidolgozott menetrend.

A külügyminiszter azt mondta: új világrend alakult ki, az egypólusú helyett többpólusú rendszer jött létre. A változások között említette a "minden eddiginél határozottabb patrióta" amerikai gazdaságpolitikát. Mi is patrióta gazdaságpolitikát folytatunk - tette hozzá. Azt mondta, "nem kellene meglepőnek lennie", hogy az új elnök az Egyesült Államokat tekinti elsőnek, és "vagy sírunk miatta", vagy olyan döntéseket hozunk, amelyekkel versenyképesek leszünk a változó körülmények között. Jó az is, hogy az új amerikai elnök kimondta: minden nemzetnek joga van önmagát tenni az első helyre - tette hozzá.

Szijjártó Péter újabb változásként nevezte meg az amerikai-orosz közeledés lehetőségét, és kijelentette: "Magyarország szurkol azért", hogy újra tudják építeni ezt a kapcsolatrendszert, mert korábban Kelet és Nyugat konfliktusainak Közép-Európa mindig a vesztese volt. Kitért az EU-orosz viszonyra is. Közölte: a szankciókról nem lehet nyílt diskurzust folytatni az unióban, pedig ez fontos kérdés, az intézkedések politikai és gazdasági szempontból is kudarcot vallottak.

A külügyminiszter az EU jövőjéről elmondta: a schengeni zóna túlélése nélkülözhetetlen az európai gazdaságnak. Fontos az is, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban aktívabbnak és rugalmasabbnak kell lennie az uniónak - közölte. 
Iain Lindsay, Nagy-Britannia budapesti nagykövete hangsúlyozta: bár Nagy-Britannia kilép az EU-ból, Európa "megbízható partnere, elkötelezett szövetségese és közeli barátja marad", hiszen sok közös érdek köti össze őket. Közölte: Nagy-Britanniának új viszonyt kell kialakítania az EU-val, hogy a Brexit sikeres legyen. A cél az, hogy mindenki nyertesnek érezze magát - mondta. A nagykövet kiemelte: a Brexit nem a brit-EU kapcsolatok végét, hanem egy új, izgalmas fejezet kezdetét jelenti. A diplomata egyúttal üdvözölte a magyar kormány konstruktív hozzáállását a kérdéshez.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: a Brexittel olyan feladat előtt áll az EU, amellyel eddig még nem szembesült. Az unión belül a legfontosabb kérdésekben egyetértés teremthető, abban például nincs vita, hogy a brit munkavállalóknak ugyanolyan jogokat kell élvezniük az EU-ban, mint az uniós polgároknak Nagy-Britanniában. A feleknek a lehető legszorosabb kapcsolatra kell törekedniük egymással, de "a labda az együttműködés mikéntjéről elsősorban Nagy-Britannia térfelén pattog" - mondta. Gulyás Gergely szerint az EU-nak önkritikusnak kell lennie; ha a migrációt másként kezelte volna, akkor az nem lett volna döntő faktor ennél a döntésnél.

Christoph Bergner (CDU), Szász-Anhalt tartomány volt miniszterelnöke, a német Bundestag külügyi bizottságának tagja arról beszélt, hogy tiszteletben kell tartani a britek demokratikus döntését. Alapvető hiba lenne csak Nagy-Britanniában keresni a Brexit okait, azokat az EU-nak magában is kell keresnie - mondta.

Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának néppárti tagja kijelentette: a Brexit a populizmus eredménye, sokan a külföldi munkavállalók ellen hangolták a brit szavazókat. A Brexit olyan, mint egy válóper, egy vagyonmegosztási per, sok kérdést kell tisztázni, de mindez Nagy-Britanniának nagyobb gond, mint az EU-nak - mondta.

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviselet-vezetője arról beszélt: Európa előtt megmaradnak a súlyos kihívások, amelyeket egyetlen tagállam sem képes egyedül megoldani, ezért össze kell fogniuk, szövetségesekként kell megvitatniuk, hogyan alakítsák az EU és Nagy-Britannia partneri kapcsolatát.

Schaller Ernő, a Polgári Magyarországért Alapítvány külügyi igazgatója hangsúlyozta: Magyarország és a vezető magyar politikusok meggyőződése mindvégig az volt, hogy bár az EU erősebb és hatékonyabb Nagy-Britanniával, el kell fogadni a britek döntését.