Magyarország jövőre is szinten tartja az afganisztáni misszió létszámát

Stoltenberg: az afganisztáni terrorista sejtek veszélyeztetik az ország stabilitását
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára elmondta: az Afganisztán területén tevékenykedő terrorista sejtek és szabadcsapatok továbbra is veszélyeztetik az ország stabilitását, ezért a NATO-bázisok fenntartása mellett érveltek a tanácskozáson részt vevő miniszterek. Az eredeti terv szerint az észak-atlanti szövetség 2016 végén vonná ki csatapatait Afganisztánból, de a NATO-tagállamok képviselői szerint a helyzet még nem érett meg erre. Reményét fejezte ki, hogy júliusban, a varsói NATO-csúcstalálkozón megállapodás születik arról, hogy továbbra is mintegy 12 ezer fős kontingens folytatja a helyi biztonsági erők kiképzését, mentorálását, és tanácsokkal szolgál az ország biztonságának megőrzéséért immár a fő felelősséget viselő afgán kormányerőknek. A támogatás megszavazása esetén a célok között szerepel az afgán biztonsági és védelmi erők létszámának 352 ezerre való növelése is - tette hozzá. A NATO szerepvállalásának sikere érdekében Afganisztán ígéretet tett arra, hogy folytatja reformintézkedéseit az átlátható kormányzás, a választási rendszer átalakítása, a nemek közötti egyenlőség és az emberi jogok, különösen a gyermekjogok tekintetében - közölte a főtitkár.

A HM közleménye szerint Vargha Tamás a találkozót sikeresnek értékelte: véleménye szerint ismét bebizonyosodott, hogy a NATO rugalmas, az új biztonsági kihívásokhoz és fenyegetésekhez alkalmazkodni képes szervezet. A NATO eddig hat új parancsnokságot hozott létre keleti tagállamaiban - idézte fel a HM közleménye, hozzátéve: az év második felében átadják a szlovákiai és a magyarországi, székesfehérvári parancsnokságot is.

A védelmi miniszterek döntést hoztak arról, hogy a szolidaritás jegyében katonailag megerősítik a három balti szövetséges és Lengyelország védelmét. E négy szövetséges biztonságához országonként egy-egy, a NATO többi tagállama által kiállított zászlóalj-harccsoport fog hozzájárulni.

Az államtitkár "stratégiai jelentőségű, hosszú távra kiható lépésként" értékelte, hogy a most meghozott döntés alapján a NATO ezentúl a kiberteret - a szárazföldhöz, a tengerekhez és a levegőhöz hasonlóan - külön műveleti területnek, potenciális hadszíntérnek tekinti. Vargha Tamás kiemelte azt is, hogy a migrációs válság kapcsán a NATO és az EU együttműködésének különös jelentősége van. A miniszterek azt is áttekintették, hogy miként járulhatna hozzá a NATO a terrorizmus-ellenes küzdelemhez az észak-afrikai és a közel-keleti térségben, foglalkoztak továbbá a NATO nukleáris politikájának időszerű kérdéseivel, s a tagországok védelmi költségvetésének alakulásával is. Utóbbi kapcsán Vargha Tamás a találkozón szólt arról, hogy Magyarország 2014-ben megkezdte védelmi költségvetésének tervszerű emelését, melyet azóta is következesen folytat. Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy a kormány épp a múlt héten határozott arról, hogy a következő tíz évben folytatja a honvédelmi költségvetés lépcsőzetes emelését, amely ezzel 2026-ra meg fogja közelíteni a 2 százalékos szintet.

Vargha Tamás jelezte azt is, hogy a NATO elkötelezetten kiáll Ukrajna függetlensége és területi épsége mellett, és továbbra is támogatja az ukrán védelmi reformokat - olvasható a HM közleményében.

Ukrajna további támogatását szolgáló, átfogó intézkedéscsomagról állapodtak meg a NATO-tagországok védelmi miniszterei kétnapos brüsszeli tanácskozásuk zárónapján, szerdán. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tájékoztatása szerint a - Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter részvételével lezajlott tárgyaláson - jóváhagyott intézkedések révén a NATO segítséget nyújt Ukrajnának a védelmi és biztonsági rendszerek hatékonyabbá és eredményesebbé tételében, valamint segít megerősíteni azok civil ellenőrzését is.

A főtitkár kiemelte: a szövetség a vezetési és irányítási, továbbá kibervédelmi területeken nyújt segítséget, de a sebesült katonák rehabilitációjában és az úgynevezett hibrid hadviselés elleni felkészülésben is támogatja Ukrajnát. (A hibrid hadviselés során a nyílt katonai agressziónál burkoltabb eszközök széles kelléktárát alkalmazzák: a gazdasági zsarolást, a megtévesztő propagandát, a kibernetikai rendszerek elleni támadásokat, a célterületre beszivárgó saját erők álcázását, helyi önkéntesként való feltüntetését, az azonosító jelzést nem viselő "zöld emberkék" zavarkeltő tevékenységét, a helyi szimpatizánsok szélsőségesség felé terelését, katonai kiképzését.) 

A NATO-főtitkár szerint aggodalomra ad okot Oroszország kelet-ukrajnai katonai tevékenysége, különösen a tűzszüneti megállapodás rendszeres megsértése miatt kiújuló harcok. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján a minszki megállapodások teljes körű végrehajtását is sürgette, kiemelve, hogy az a konfliktus tartós megoldásához vezető egyetlen út.

Hangsúlyozta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek határozott támogatását élvezi, és a tagországok kiállnak Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Hozzátette: Ukrajna elnökét meghívják a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozóra, ahol a kormányfők megerősítik majd ezt az álláspontjukat.