Külföld
Magyarország jövőre is szinten tartja az afganisztáni misszió létszámát
Ukrajnát támogató intézkedéscsomagban állapodott meg a NATO
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a katonai szövetség védelmi minisztereinek szerdai brüsszeli tanácskozását követően jelentette be, hogy Afganisztán stabilitása érdekében arról egyeztek meg a NATO-tagországok védelmi miniszterei, hogy meg kell hosszabbítani a katonai szövetség missziójának működését 2020-ig, amelyről a varsói csúcstalálkozón születhet megállapodás.
A HM szerda délután az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: az afgán hadseregnek és rendőrségnek még szüksége van a NATO és a nemzetközi közösség támogatására. A brüsszeli találkozón Vargha Tamás "közvetlen magyar érdeknek nevezte", hogy az ország biztonsági helyzete stabil maradjon, illetve tovább javuljon, mivel ezzel is csökkenthető az Afganisztánból Európa felé útnak induló migránsok száma.
Stoltenberg: az afganisztáni terrorista sejtek veszélyeztetik az ország stabilitását A HM közleménye szerint Vargha Tamás a találkozót sikeresnek értékelte: véleménye szerint ismét bebizonyosodott, hogy a NATO rugalmas, az új biztonsági kihívásokhoz és fenyegetésekhez alkalmazkodni képes szervezet. A NATO eddig hat új parancsnokságot hozott létre keleti tagállamaiban - idézte fel a HM közleménye, hozzátéve: az év második felében átadják a szlovákiai és a magyarországi, székesfehérvári parancsnokságot is. A védelmi miniszterek döntést hoztak arról, hogy a szolidaritás jegyében katonailag megerősítik a három balti szövetséges és Lengyelország védelmét. E négy szövetséges biztonságához országonként egy-egy, a NATO többi tagállama által kiállított zászlóalj-harccsoport fog hozzájárulni. Az államtitkár "stratégiai jelentőségű, hosszú távra kiható lépésként" értékelte, hogy a most meghozott döntés alapján a NATO ezentúl a kiberteret - a szárazföldhöz, a tengerekhez és a levegőhöz hasonlóan - külön műveleti területnek, potenciális hadszíntérnek tekinti. Vargha Tamás kiemelte azt is, hogy a migrációs válság kapcsán a NATO és az EU együttműködésének különös jelentősége van. A miniszterek azt is áttekintették, hogy miként járulhatna hozzá a NATO a terrorizmus-ellenes küzdelemhez az észak-afrikai és a közel-keleti térségben, foglalkoztak továbbá a NATO nukleáris politikájának időszerű kérdéseivel, s a tagországok védelmi költségvetésének alakulásával is. Utóbbi kapcsán Vargha Tamás a találkozón szólt arról, hogy Magyarország 2014-ben megkezdte védelmi költségvetésének tervszerű emelését, melyet azóta is következesen folytat. Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy a kormány épp a múlt héten határozott arról, hogy a következő tíz évben folytatja a honvédelmi költségvetés lépcsőzetes emelését, amely ezzel 2026-ra meg fogja közelíteni a 2 százalékos szintet. Vargha Tamás jelezte azt is, hogy a NATO elkötelezetten kiáll Ukrajna függetlensége és területi épsége mellett, és továbbra is támogatja az ukrán védelmi reformokat - olvasható a HM közleményében. Ukrajnát támogató intézkedéscsomagban állapodotak meg a miniszterek Ukrajna további támogatását szolgáló, átfogó intézkedéscsomagról állapodtak meg a NATO-tagországok védelmi miniszterei kétnapos brüsszeli tanácskozásuk zárónapján, szerdán. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tájékoztatása szerint a - Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter részvételével lezajlott tárgyaláson - jóváhagyott intézkedések révén a NATO segítséget nyújt Ukrajnának a védelmi és biztonsági rendszerek hatékonyabbá és eredményesebbé tételében, valamint segít megerősíteni azok civil ellenőrzését is. A főtitkár kiemelte: a szövetség a vezetési és irányítási, továbbá kibervédelmi területeken nyújt segítséget, de a sebesült katonák rehabilitációjában és az úgynevezett hibrid hadviselés elleni felkészülésben is támogatja Ukrajnát. (A hibrid hadviselés során a nyílt katonai agressziónál burkoltabb eszközök széles kelléktárát alkalmazzák: a gazdasági zsarolást, a megtévesztő propagandát, a kibernetikai rendszerek elleni támadásokat, a célterületre beszivárgó saját erők álcázását, helyi önkéntesként való feltüntetését, az azonosító jelzést nem viselő "zöld emberkék" zavarkeltő tevékenységét, a helyi szimpatizánsok szélsőségesség felé terelését, katonai kiképzését.) A NATO-főtitkár szerint aggodalomra ad okot Oroszország kelet-ukrajnai katonai tevékenysége, különösen a tűzszüneti megállapodás rendszeres megsértése miatt kiújuló harcok. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján a minszki megállapodások teljes körű végrehajtását is sürgette, kiemelve, hogy az a konfliktus tartós megoldásához vezető egyetlen út. Hangsúlyozta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek határozott támogatását élvezi, és a tagországok kiállnak Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Hozzátette: Ukrajna elnökét meghívják a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozóra, ahol a kormányfők megerősítik majd ezt az álláspontjukat.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára elmondta: az Afganisztán területén tevékenykedő terrorista sejtek és szabadcsapatok továbbra is veszélyeztetik az ország stabilitását, ezért a NATO-bázisok fenntartása mellett érveltek a tanácskozáson részt vevő miniszterek. Az eredeti terv szerint az észak-atlanti szövetség 2016 végén vonná ki csatapatait Afganisztánból, de a NATO-tagállamok képviselői szerint a helyzet még nem érett meg erre. Reményét fejezte ki, hogy júliusban, a varsói NATO-csúcstalálkozón megállapodás születik arról, hogy továbbra is mintegy 12 ezer fős kontingens folytatja a helyi biztonsági erők kiképzését, mentorálását, és tanácsokkal szolgál az ország biztonságának megőrzéséért immár a fő felelősséget viselő afgán kormányerőknek. A támogatás megszavazása esetén a célok között szerepel az afgán biztonsági és védelmi erők létszámának 352 ezerre való növelése is - tette hozzá. A NATO szerepvállalásának sikere érdekében Afganisztán ígéretet tett arra, hogy folytatja reformintézkedéseit az átlátható kormányzás, a választási rendszer átalakítása, a nemek közötti egyenlőség és az emberi jogok, különösen a gyermekjogok tekintetében - közölte a főtitkár.