Külföld

Magyarország egyetért az Iszlám Állam elleni fellépéssel

Szijjártó Péter: Amerika nagyobb ráfordítást és erőteljesebb fellépést vár el a NATO-tagoktól - A külügyminiszter a kárpátaljai magyarok helyzetéről is tárgyalt ukrán kollégájával

Magyarország támogatja azt az amerikai javaslatot, hogy a NATO formálisan is csatlakozzon az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni koalícióhoz - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli tanácskozásának szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva pénteken.

szijjártó klimkin
ész választ adni a terrorizmus kihívására, és ez nem elsősorban a katonai jelenlét növelését és a beavatkozás lehetőségét jelenti. A katonai szövetség a helyi biztonsági erők kiképzésének biztosításával tud a leghatékonyabban részt venni a terrorizmus által érintett országok stabilitásának megteremtésében - mondta.

NATO támogatja Ukrajna önállóságát, de párbeszédre törekszik Moszkvával

Stoltenberg elmondta, hogy a nyugat-balkáni régió stabilitásához nagymértékben hozzájárul az, ha Montenegró NATO-csatlakozását valamennyi tagállam ratifikálja. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy erre a nyár elején sor kerülhet

Jens Stoltenberg újságírói kérdésre ismét kinyilvánította, hogy a katonai szövetség támogatja Ukrajna önállóságát és területi integritását. A NATO sem most, sem a jövőben nem fogja elismerni a kelet-ukrajnai területek feletti orosz igényt, és elítéli a Krím jogellenes és törvénytelen bekebelezését - húzta alá. Kijelentette, hogy a NATO és Oroszország közötti feszült viszony enyhítése és a kölcsönös bizalom helyreállítása érdekében a NATO minden körülmények között folytatni kívánja a párbeszédet Moszkvával, és diplomáciai eredményeket kíván elérni a konfliktusok elkerülése érdekében. A jó viszony és a párbeszéd megteremtéséért az észak-atlanti szövetség folytatja vállalt kötelezettségeinek végrehajtását, és biztosítja katonai műveleteinek átláthatóságát - hangoztatta.

Igazságosabb tehermegosztásra lenne szükség

A brit védelmi miniszter szerint a NATO tagállamainak a jelenleginél igazságosabban kell osztozniuk a közös védelem anyagi terhein.

Sir Michael Fallon, aki James Mattis amerikai védelmi miniszterrel tárgyalt pénteken Londonban, a megbeszélés utáni közös sajtóértekezletükön kijelentette: jelenleg mindössze öt NATO-tagállam teljesíti a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott minimális védelmi költségvetési célt, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Hozzátette: az európai NATO-szövetségesek közül London fordítja a legtöbbet védelmi kiadásokra.
Fallon közölte: az amerikai védelmi miniszterrel tartott megbeszélésén egyetértés volt arról, hogy a többi tagállamnak is "össze kell szednie magát", és azoknak a NATO-országoknak, amelyek egyelőre nem teljesítik a 2 százalékos célt, legalább arra kötelezettséget kellene vállalniuk, hogy reálértéken évről évre növelik védelmi kiadásaikat.
A brit védelmi miniszter a sajtótájékoztató után, a BBC rádiónak külön nyilatkozva ugyanerről a kérdésről - nevek említése nélkül - elmondta: a NATO-tagországok közül ötnek a védelmi költségvetése a hazai össztermék 1 százalékát sem éri el, és ez a magatartás "a továbbiakban nem fogadható el".
Michael Fallon közölte: azt javasolja, hogy a NATO évente tegyen közzé egy táblázatot azokról a tagországokról, amelyek haladást értek el a 2 százalékos GDP-arányos kiadási cél elérése felé. Fallon reményei szerint ennek hatására "szégyenükben a többiek is növelnék védelmi költségvetésüket".
Az amerikai védelmi miniszterrel tartott sajtótájékoztatón a brit védelmi tárca vezetője elmondta: Nagy-Britannia vezető szerepet tölt be az "orosz agresszió árnyékában" élő közép- és kelet-európai NATO-szövetségesek védelmében. A jövő hétig nyolcszáz brit katona érkezik Észtországba, és 150 fős brit felderítőegység teljesít szolgálatot amerikai alakulatok oldalán Lengyelországban. 
Májusban a brit királyi légierő (RAF) négy Typhoon típusú harci repülőgépet telepít Romániába a NATO fekete-tengeri légtérvédelmi programja keretében.
Fallon szerint a NATO a hidegháború vége óta nem telepített olyan katonai erőt Kelet-Európába, mint most.
James Mattis a pénteki londoni sajtótájékoztatón elmondta: ma már hivatalosnak tekinthető tény, hogy Oroszország nemzetközi jogokat sértett például a Krímben történtekkel. Arra a felvetésre, hogy amerikai katonai források szerint Oroszország fegyvereket szállíthat az afganisztáni tálib lázadóknak, az amerikai védelmi miniszter kitérően válaszolt, mondván: az Egyesült Államok "érzékelt orosz tevékenységet a tálibokkal kapcsolatban", de ő azt egyelőre nem kívánja egyértelműen kijelenteni, hogy ez fegyverszállításokban is megnyilvánult-e. Mattis szerint azonban mindenképpen aggasztó, hogy "Oroszország miben mesterkedik a térségben".
A Pentagon vezetője kijelentette: az Egyesült Államok együttműködésre törekszik Oroszországgal politikai és diplomáciai területeken, de Moszkva inkább úgy döntött, hogy stratégiai versengésbe kezd, és ebben a helyzetben Washington úgy találja, hogy "csak nagyon szerény reményeket táplálhat" az Oroszországgal folytatható együttműködés iránt.