Külföld
„Magyarország az uniós átlagnál többet költött oktatásra 2016-ban”
Az EJEB elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt
Maruzsa Zoltán elmondta, az Európai Unió országainak teljesítményét összegző jelentésben megállapították, hogy Magyarországon vonzóbbá vált a pedagóguspálya, és 2017-ben tovább nőtt a jelentkezők száma a tanárképzésben, különösen az óvodapedagógusok és a gyógypedagógusok körében.
A gyógypedagógiai szakon a növekedéshez hozzájárult, hogy míg korábban csak Budapesten volt ilyen képzés, tavaly már hét helyre lehetett jelentkezni az országban, emellett pedig kiterjesztették a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat is erre a szakra - jegyezte meg Maruzsa Zoltán.
A kiadványban pozitívumként emelték ki továbbá a pedagógusok béremelését, valamint az óvodai nevelés terén elért eredményeket - tette hozzá a helyettes államtitkár.
Utóbbival kapcsolatban ismertette, Magyarországon a 4-6 éves gyerekek 95,7 százaléka jár óvodába, ez magasabb az uniós átlagnál. A roma gyerekek óvodai részvétele pedig közelít az országos átlaghoz, így EU-s szinten az egyik legmagasabbnak, a régió tagállamai között pedig a legmagasabbnak számít.
Közölte, a jelentésben pozitívan nyilatkoztak az érettségi feltételeként bevezetett közösségi szolgálatról, valamint környezettudatosságra épülő programokat megvalósító iskolák egyre növekvő számáról.
Maruzsa Zoltán elmondta: az Európai Bizottság felhívta rá a figyelmet, hogy 10 éven belül jelentős számú pedagógus vonul nyugdíjba. Ezt a minél vonzóbb életpálya kialakításával szeretnék orvosolni - emelte ki.
Beszámolója szerint javasolták azt is, hogy csökkenteni kellene az iskolák közötti teljesítménybeli különbségeket. Ezt a célt szolgálta egyebek mellett az iskolák átvétele az önkormányzatoktól állami fenntartásba - mondta a helyettes államtitkár.
Az EJEB elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt
A felperesek - a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt fordultak a törvényszékhez.
Az EJEB kimondta: az átalakítás tisztességtelen terheket rótt az érintett vállalatokra, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.
A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.
Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.
Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét, az esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni.
A verdikt egyelőre nem jogerős, még mindkét fél fellebbezhet.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az emberi jogok európai egyezménye előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek a részes államok számára.