Magyarország a kibernetikai védelemre koncentrál

Orbán Viktor: A nukleáris energia a következő évszázadban is velünk lesz
Orbán Viktor miniszterelnök megerősítette, hogy a magyar kormány komolyan veszi a terrorfenyegetést, és megtette a szükséges intézkedéseket. A kormányfő a közmédiának pénteken Washingtonban adott interjúban elégedetten nyugtázta, hogy Magyarországot nukleáris szempontból fejlettnek, biztonsági rendszerét pedig kiválónak tartják.
A nukleáris biztonságról szóló csúcsértekezleten napirenden lévő témákról szólva Orbán Viktor leszögezte: "nagyon fontos az a bizonyosság, amelyet itt kaptunk, s amely megerősít bennünket abban, hogy a nukleáris energia a következő évszázadban is velünk lesz, s a  legfejlettebb országok nem leépítik nukleáris kapacitásukat, hanem éppen hogy fejlesztik". A kormányfő nagy teljesítmények tartja, hogy Magyarország azon kevés ország közé tartozik, amelyet nukleáris szempontból fejlettnek, képzési rendszerét kiválónak, biztonsági rendszerét pedig kiemelkedőnek értékelik. Elmondta, hogy a konferencián sokan és sokat beszéltek arról, milyen nukleáris fejlesztéseket terveznek, s Magyarországnak is vannak tervei: Franciaországgal és a visegrádi együttműködés (V4) keretében. "De mindennek az előfeltétele az, hogy a biztonságot garantálni tudjuk, s nem is egyszerűen a technológiai biztonságról van szó, arról, hogy ne legyen baj az erőműveinkkel, hanem arról, hogy a világban megnövekedett terrorfenyegetettség miatt az atomerőműveket például a szokásosnál nagyobb veszély fenyegeti" - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: e veszélyek elhárításában is együtt kell működni, s a konferencián éppen ennek az együttműködésnek a technikáit és módszereit dolgozzák ki. 

A csúcs munkáját és a magyar részvételt összegezve a miniszter az MTI-nek elmondta: a szekcióüléseken a terrorfenyegetés összefüggéseiről és az ellene folytatott küzdelem részleteiről volt szó, köztük arról is, hogyan előzhető meg, hogy terroristák kezébe kerüljenek nukleáris fegyverek vagy hasadó anyagok, amelyekből úgynevezett "piszkos bombákat" készíthetnének.
Szijjártó Péter szerint a világnak ma a valaha volt legbrutálisabb terrorfenyegetéssel kell szembenéznie, hiszen az Iszlám Állam szervezete, az al-Kaida és az elsősorban Afrikában aktív Boko Haram globális terrorhálózatot hozott létre. Ezért alapvető kérdés a fokozott figyelem, az ellenőrzés és az azonnali cselekvés - fűzte hozzá a miniszter, aki szerint minden korábbinál éberebbnek kell lenni. 
Ugyanakkor Magyarország már eddig is sok mindent tett, ha úgy tetszik, sok feladatot elvégzett - fejtette ki. Felszámolta például a magas fokon dúsított uránból felhalmozott készletét, megerősítette a hasadóanyagok biztonságát, és az elmúlt években 36 sugárzásmérőt telepített a határokra, továbbá a magyar postát is felszerelte sugárzásmérő készülékekkel - sorolta. Megjegyezte, hogy ez utóbbi intézkedés a hasadóanyagok feketekereskedelmének visszaszorítását szolgálja.
Szijjártó Péter az eddigi eredmények mellett említette még, hogy Magyarország már jóval korábban létrehozta az úgynevezett nukleáris védettségi központot a Magyar Tudományos Akadémia energetikai kutatóközpontjában, amely koordináló szerepet lát el, nyilvántartja és kezeli valamennyi meglévő nukleáris anyag adatait és, természetesen, kapcsolódik a nemzetközi adatcseréhez is. "Magyarország nukleáris szempontból fejlett, biztonsági rendszere pedig kiváló" - foglalta össze a miniszter a Magyarországról kialakult képet és értékelést.
Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy a washingtoni atomcsúcson kontaktcsoport alakult, amely felügyeli és koordinálja a csúcstalálkozón vállaltak végrehajtását. Több atomcsúcs ugyanis nem lesz, ez volt a sorrendben negyedik és egyben az utolsó is.

Obama az Észak-Korea jelentette veszélyről, Oroszország és Irán szerepéről
A világ konkrét lépéseket tett az atomterrorizmus megakadályozására, de még mindig fennáll az esélye, hogy terroristák nukleáris támadást hajtanak végre - figyelmeztetett Barack Obama amerikai elnök pénteken a washingtoni atomcsúcs záróbeszédében, amelyben kitért az észak-koreai nukleáris törekvések jelentette fenyegetésre, a nukleáris leszerelésnek az orosz fegyverkezési törekvések miatt lelassult folyamatára és az Iránnal kötött nukleáris megállapodással kapcsolatos további teendőkre is.
Obama emlékeztetett arra, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet régóta nukleáris anyagok beszerzésére törekszik, és "a párizsi és a brüsszeli merényletekben érintett személyek filmre vették egy nukleáris létesítmény tisztségviselőjét". Az amerikai elnök szerint kétségtelen az is, hogy ha az Iszlám Állam "őrültjei" nukleáris fegyverhez jutnának, felhasználnák arra, hogy a lehető legtöbb emberrel végezzenek.
Záró sajtóértekezletén az elnök kitért a Japánban felhalmozott hatalmas mennyiségű nukleáris anyag kezelésével kapcsolatos amerikai programra, leszögezte ugyanakkor, hogy Észak-Korea törekvései "jelentik a legközvetlenebb aggodalmakat mindannyiunk számára". Az indiai szubkontinensen és a Koreai-félszigeten még bőven van tennivaló az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására - hívta fel a figyelmet. "Első vagyok annak elismerésében, hogy még mennyi tennivaló van, de legalább belefogtunk" - hangoztatta.
Ezzel összefüggésben élesen bírálta Donald Trumpot, az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltségéért folytatott verseny esélyesét, amiért a napokban azzal állt elő, hogy elnökké megválasztása esetén nem utasítaná el, hogy Japán és Dél-Korea önmaga védelmére atomfegyvereket fejlesszen ki. "Az, aki ezt a nyilatkozatot tette, nem sokat tud a kül- vagy a nukleáris politikáról, a Koreai-félszigetről és a világról egyáltalán" - jegyezte meg.
Obama az újságírók előtt arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei további lépéseket tesznek, hogy Irán gazdasági előnyökre válthassa az általa tavaly aláírt, nukleáris programjának korlátozását előíró megállapodást. Oroszországot illetően pedig megjegyezte: Vlagyimir Putyin elnöknek az az igyekezete, hogy a hadsereget tovább fejlessze, akár a gazdaság visszaesése árán is, visszavetette a nukleáris leszerelés következő szakaszát. "Én támogatnám, hogy csökkentsük tovább nukleáris arzenálunkat" - mondta.
A nukleáris biztonságról szóló nemzetközi csúcsértekezlet záró délutánján a résztvevők közös nyilatkozatban kötelezték el magukat ismét az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása mellett. A csúcson összegyűlt több mint ötven állam- és kormányfő az elfogadott záródokumentumban ugyanakkor bejelentette, hogy az idei volt az utolsó atomcsúcs.
A mostani volt a negyedik ilyen konferencia, a kétévenként sorra került csúcsértekezletek ötletét még 2009-ben Barack Obama vetette fel, abban a bevallott reményben, hogy elnökségének egyik "öröksége" az atomfegyverektől mentesebb világ lesz.
A pénteken zárult washingtoni rendezvény csaknem valamennyi előadása, találkozója és tárgyalása a terrorizmus - és a nukleáris terrorizmus - veszélyére összpontosított. Az ezzel kapcsolatos aggodalmak kivált az elmúlt hetek belgiumi és pakisztáni terrortámadásai után erősödtek fel ismét. A csúcstalálkozó egy részét maga az amerikai elnök is az erről folytatott tárgyalásoknak szentelte: a japán miniszterelnökkel, a dél-koreai elnökkel, a kínai államfővel tartott megbeszélésein egyaránt a nukleáris terrorizmus veszélyéről volt szó.

Szijjártó Péter megállapodásokat kötött brazil és nigériai kollégájával
Kétoldalú tárgyalásokat folytatott és gazdasági együttműködési megállapodásokat kötött brazil és nigériai kollégájával pénteken a washingtoni atomcsúcson részt vevő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.