Magyarország a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt Ukrajnával

Klimkin: Kijev és Budapest konzultációk folytatásában állapodott meg a kétoldalú kapcsolatok helyreállításáról
Megállapodás született arról, hogy Magyarország és Ukrajna konkrét és átfogó konzultációkat fog folytatni a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről - jelentette be Pavlo Klimkin Szijjártóval folytatott egyeztetése után.
A miniszter - akinek szavait a Jevropravda ukrán hírportál idézte az ukrán EU-képviselet Facebook-oldalán megjelent közleményéből - kifejtette, hogy az első konzultáció a külügyminisztériumok konzuli főosztályainak vezetői szintjén lesz, ennek időpontja még egyeztetés alatt áll.
"Ez azért fontos, hogy amit eddig láttunk, ne ismétlődjön meg" - húzta alá Klimkin.
Kijev október 4-én nemkívánatos személlyé minősített és kiutasított Ukrajnából egy beregszászi magyar konzult, amire válaszul Budapest is még aznap kiutasított egy ukrán konzult Magyarországról.
"Nem háborúzunk Magyarországgal úgy, ahogy harcban állunk az Oroszországi Föderációval, amely fegyveres agressziót hajtott végre. Meg kell találnunk viszont a közös nyelvet Budapesttel" - hangsúlyozta az ukrán diplomácia vezetője.
A tárcavezető közölte: mostantól Magyarország semmit sem tehet Kárpátalja területén anélkül, hogy arról tájékoztatná az ukrán kormányt.
"Vagy együtt fogunk ott dolgozni, egyeztetve lépéseinket, vagy a magyarok ott nem fognak dolgozni" - szögezte le a miniszter. 
Klimkin tájékoztatott továbbá arról, hogy a magyar fél megegyezésük szerint napokon belül megváltoztatja a Kárpátalja fejlesztéséért felelős kormányzati biztosi tisztség Kijev által kifogásolt megnevezését.
Ukrajna a poszt megnevezését azért kifogásolja, mert szerinte ezáltal a magyar kormány már a belügyeibe avatkozik be.

A miniszter a Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel folytatott kétoldalú megbeszélését követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Ukrajnának semmilyen alapja nincs arra, hogy ne erőforrásként tekintsen kisebbségeire, vagy ennek az ellenkezőjét gondolja.
Magyarország mindig nyitott a konzultációra - tette hozzá Szijjártó Péter. 

Kiemelte, Magyarország azt várja, hogy Ukrajna ne csak szavakban, hanem tettekben is mutassa meg, hogy nem kiélezni, hanem megoldani akarja a kialakult helyeztet.

Kijelentette, Magyarország a gesztusok tekintetében megtette, amit lehetett, ugyanis 27,5 milliárd forintot meghaladó értékben támogatott ukrajnai gazdasági fejlesztési programokat az elmúlt négy évben. 
2600 olyan ukrán gyereknek biztosítottak nyaralást Magyarországon, akiknek a születi érintettek, vagy érintettek voltak a kelet-ukrajnai harcokban, valamit 36 ukrán katona gyógykezelését vállalta. Magyarország azonnal segítséget nyújtott, amikor Ukrajna azt kérte, hogy ne akadjon meg a tiszta ivóvíz ellátása Nyugat-Ukrajna területén, továbbá száz ösztöndíjat biztosít ukrán fiataloknak magyar egyetemeken úgy, hogy annak költségét teljes egészében a magyar állam biztosítja - közölte.

Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy Ukrajna is hoz olyan döntéseket, amelyek a megoldás felé mozdítják a kialakult helyeztet.

Mint elmondta, bizonyos tényezők azonban további aggodalomra adnak okot, ugyanis az ukrán oktatási törvény módosításának ügyében megígértekből Kijev semmit nem tartott be.

"Magyarország nem tudja a megoldás irányába tett lépésként értelmezni a nyelvtörvény első olvasatban történő elfogadását a kijevi parlamentben. Amennyiben a nyelvtörvényt ebben a formájában fogadják el, az lehetetlenné fogja tenni a magyar nyelv használatát a médiában és a kultúrában" - fogalmazott.

Brenzovics: Vissza kell térni a normalitás talajára 
Vissza kell térni a normalitás talajára az ukrán-magyar kapcsolatokban, mert megdöbbentő, ami az utóbbi időben történik, mind retorikában, mind intézkedésekben - mondta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Brenzovics László az M1-nek Ungváron adott interjúban azt mondta: lehet vita egy nemzeti kisebbség és egy kormányzat között, de azt nem úgy kell rendezni, hogy megfélemlítik a kisebbséget.
Hangsúlyozta: tűrhetetlen, hogy a 21. században Ukrajnában a kárpátaljai magyarságnak félnie kell, hiszen "nem csitul a magyarellenes kampány a médiában".
Kiemelte: példátlan módon olyan petíció indult, amelyben azért gyűjtenek aláírásokat, hogy a kárpátaljai magyarokat, akik rendelkeznek magyar állampolgársággal is, kitoloncolhassák Ukrajnából.
Ha kellő számú aláírás összegyűlik, a parlamentnek ezt tárgyalnia kell - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra: ha Ukrajna komolyan gondolja, hogy közeledik Európához, akkor a szomszédos országokkal jó kapcsolatot kellene ápolnia, nem ellenségeskedést szítania.

A külgazdasági és külügyminiszter nyugtalanítónak nevezte továbbá, hogy a Mirotvorec nevű honlap magyar magánszemélyek adatait mindenki számára hozzáférhetővé tette. Mint elmondta, ezzel kapcsolatban arra kérte az ukrán külügyminisztert, lépjen fel az ügyben.
Szijjártó Péter közölte, aggodalomra ad okot az ukrán parlament honlapján található állampolgári petíciót is, amelynek célja, hogy deportálják a kárpátaljai magyarokat.
"Elfogadhatatlan, megengedhetetlen és visszataszító, hogy ma Európában ilyen javaslatra aláírásokat lehet gyűjteni" - húzta alá.

Mint elmondta, ukrán kollégájával egyetértettek abban, hogy ennek a jelenségnek véget kell vetni. 
Szijjártó Péter közölte: Pavlo Klimkinnel megállapodott egy-egy tiszteletbeli konzul működési engedélyének kölcsönös megadásáról a két országban. 

Emellett Magyarország megfontolja a kárpátaljai fejlesztési programjait koordináló kormánybiztosa elnevezésének - működési területének és funkciójának módosítása nélküli - megváltoztatását, ezzel egy időben pedig lehetővé válhat az új kijevi magyar nagykövet működési engedélye ügyének lezárása - tette hozzá.

Sem a határsértéshez, sem a célországok önkényes kiválasztásához nem fűződnek emberi jogok
Sem a határsértéshez, sem a célországok önkényes kiválasztásához nem fűződnek emberi jogok, ezért amikor az Európai Unió migrációs kérdésben lépéseket tesz, minden esetben a nemzetközi jog talajáról kell kiindulnia, amely világossá teszi, hogy a migráció nem emberi jog - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve: Magyarország világossá tette, hogy nem vesz részt az ENSZ globális migrációs  csomagja elfogadásának folyamatában, amely állásponthoz várhatóan más országok is csatlakozhatnak az év végéig - közölte.

Nem szabad elfogadni a migrációs csomagot, mert az veszélyt hoz a világra, és ellentétes Európa érdekeivel - húzta alá Szijjártó Péter.
"Szégyenteljes, ezért csalódottak vagyunk a tekintetben, ahogyan az Európai Unió képviselte, pontosabban nem képviselte Európa érdekeit az ENSZ migrációs csomagjának tárgyalásai során" - jelentette ki Szijjártó Péter.

Megalapozatlannak nevezte Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének kijelentését, amely szerint az unió számára gazdasági okokból és a demográfiai helyzet kezelése szempontjából helyes válasz lenne a migráció.
"Magyarország nem így gondolja. Sem a demográfiai, sem a munkaerőpiaci kihívásokat nem migrációval kívánja megoldani. Ezt pedig tiszteletben kell tartania mindenkinek, ezek ugyanis kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések" - fogalmazott.

Magyarország az oktatási vagy a családpolitika kérdésével sikeres válaszokat tud adni, és fenntartja magának a jogot arra, hogy ezeket a döntéseket önmaga hozza meg - húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter.