„Magyarország Európa biztonságát is védi”

  A tárcavezető Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa bírálatára reagált. A főbiztos az Emberi Jogi Tanácsnak tett éves beszámolójában úgy véli: "messze elmarad a nemzetközi normáktól" a magyar Országgyűlés által kedden elfogadott jogszabály.

Szijjártó Péter szerint az ENSZ emberi jogi főbiztosa "aljas és megalapozatlan vádakat fogalmaz meg" úgy, hogy arra sem vette a fáradságot, hogy a miniszterelnök beszédét elolvassa. Orbán Viktor arról beszélt, hogy "Magyarország etnikailag heterogén, de a sokszínűség etnikailag egy bizonyos sávon belül marad, tehát ez nevezhető egyfajta etnikai homogenitásnak, civilizációs hasonlóságnak" - idézte fel a külügyminiszter. Hozzátette: ennek megőrzését valóban kulcskérdésnek tekintjük. A tárcavezető szerint "amíg a főbiztos álmából felkeltve is csak a vészkorszakot tudja emlegetni, addig a magyar kormány érdemben cselekszik", megvédi a határait, és ezzel védi Európa biztonságát is. Még senki sem tudta megmondani, hogy "az illegális bevándorlók mi elől menekülnek Törökországban, Görögországban, Macedóniában vagy Szerbiában, ki vagy mi fenyegeti az életüket, miért kellene őket illegális úton beengedni Magyarország területére" - fogalmazott. Megjegyezte: az illegális határátlépés törvénytelen, ahogyan a dublini szabályok megszegése is.

Szijjártó Péter felvetette a kérdést: miért buzdít az emberi jogi főbiztos a törvények megszegésére?
A külügyminiszter hangsúlyozta: a magyar emberek demokratikus népszavazáson egyértelműen elutasították az illegális bevándorlást. A magyar kormány a magyar embereket képviseli, az ENSZ emberi jogi főbiztosa ezzel szemben "alaptalanul vagdalkozik" - áll a tárcavezető közleményében.

A migrációs válság kezelésével kapcsolatos magyar intézkedéseket és európai terveket is bírálta  Zeid Raad al-Husszein. A főbiztos szerint Lengyelországhoz hasonlóan a magyar kormány is folytatta a civil szféra és a bírák tevékenységének aláásását, és növelte a médiára gyakorolt befolyását.

Zeid Raad al-Husszein szerint "nem létezik homogén társadalom, a legkevésbé Közép-Európában, és az úgynevezett etnikai tisztaság mérgező képzete olyan időket idéz, mely sok embernek, köztük magyaroknak okozott szörnyű szenvedést". A főbiztos általában is bírálta azokat a terveket, melyek szerint az Európába igyekvő menedékkérőket a kontinensen kívül létrehozandó táborokban kellene elhelyezni, és olyan külső szereplőket vonnának be a válság kezelésébe, akik vajmi keveset törődnek az emberi jogokkal. Husszein úgy véli, hogy további erőszak áldozataivá válhatnak azok, akiket a líbiai parti őrség vagy más hasonló erő ment ki a tengerből.

"Ismét hangsúlyozom, hogy mennyire fontos tartani magunkat ahhoz az elvhez, hogy senkit sem szabad olyan országba visszaküldeni, ahol kínzás vagy üldöztetés áldozataivá válhatnak, vagy életük veszélyben lenne" - mondta az emberi jogi főbiztos. Hangsúlyozta: Európában sokan "hősies erőfeszítéssel" igyekeznek segíteni és életeket menteni, ugyanakkor egyre több politikai vezető "hűvös közönnyel" viseltetik a menedékkérők sorsa iránt. "Különösen nyugtalanít az a felháborító megközelítés, amely látszólag szándékosan igyekszik félelmet és pánikot kiváltani a közvélemény körében azáltal, hogy kiszolgáltatott embereket bűnözők megszálló hordájának állít be" - emelte ki az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Az Európa Tanács is negatívan nyilatkozott a magyar szabályozás szigorításáról

Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa "mély aggodalmát fejezte ki" szerdán a jogi határzárat szigorító magyar törvénymódosítás miatt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint hasonló ügyekben az őrizetbe vételnek a legutolsó lehetőségnek kell lennie, azonban minden esetben egyéni elbírálásra van szükség - emlékeztetett Muiznieks. "A menedékkérők mindegyikének automatikus őrizetbe vételével Magyarország megsértené az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt kötelezettségeket" - tette hozzá.Hangsúlyozta, hogy az intézkedés "valószínűleg tovább fogja súlyosbítani a menedékkérők már jelenleg is rendkívül problémás helyzetét Magyarországon". A lett emberi jogi biztos szerint Magyarországnak a fogva tartás "hatékony, elérhető alternatíváiba kellene inkább befektetnie", és különösen tartózkodnia kellene a gyerekek őrizetbe vételétől.

A törvénymódosítással kapcsolatban Tineke Strik, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jelentéstevője is aggodalmának adott hangot. A holland tisztségviselő közleményében azt írta, hogy "a menedékkérők automatikus őrizetbe vétele nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményével", illetve felszólította Áder János köztársasági elnököt, hogy küldje vissza a jogszabályt az Országgyűlésnek. "A menedékkérők nem bűnözők, tisztességes eljárást és emberséges bánásmódot érdemelnek" - fogalmazott Strik.

Doris Fiala, a páneurópai szervezet egy másik jelentéstevője pedig a menedékkérő gyermekek kötelező fogva tartását sérelmezte.