Külföld

Magyar jogász védi Varsót

Hátrányos kettős mérce a Velencei Bizottságnál

Varga Zs. András magyar alkotmánybíró a Velencei Bizottság egyetlen tagjaként nem támogatta múlt héten azt a határozatot, amelyben az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó testülete kimondta, hogy aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások.

A jogászprofesszor a Nasz Dziennik lengyel katolikus lap megkeresésére elmondta, az alkotmánybíróságról szóló lengyel törvénymódosításról nem lehet beszélni anélkül, hogy figyelembe vennék a testület összetételét, valamint a jelenleg fennálló helyzetet okozó események időrendjét.

A tizenöt fős lengyel testületnek jelenleg tizenkét aktív tagja van, ebből tízet az előző, kettőt pedig a jelenlegi kormány idején iktattak be. Három bírói poszt betöltéséről, a hiányos összetételben kiadott ítéletek érvényességéről vita folyik a jelenlegi kormány, az ellenzék és az alkotmánybíróság között. A lengyel alkotmánybíróság, majd a Velencei Bizottság által megkérdőjelezett tavaly decemberi törvénymódosítást a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) az előző, a Polgári Platform vezette kormány által a választási ciklus legvégén végrehajtott személycserék ellensúlyozásául szánta. A magyar alkotmánybíró kifejtette: a PiS törvénymódosítását alkotmányellenesnek minősítve a lengyel alkotmánybíróság saját ügyében döntött, erre pedig nem lett volna jogosult. „Gondolom, ez ügyben önmagát korlátoznia, mérsékelnie kellene” – vélte.

Varga Zs. András az egyik legproblematikusabb kérdésnek azt minősítette, hogy melyik évtől tekintik az országokat demokráciának. A Velencei Bizottság az Európa Tanács létrejöttének évét, 1949-et tartja mérvadónak, és ennek alapján megkülönböztet „régi” és „új” európai demokráciákat. Ezt a hozzáállást a magyar alkotmánybíró „tisztességtelennek, szabálytalannak és logikátlannak” minősíti, mert azt sugallja, hogy korábban egyetlen európai ország sem volt demokrácia.