Külföld
Magyar jelentéstevő készített tervezetet a Régiók Bizottsága számára
Az uniós csatlakozásra váró államokat értékelték
Magyar Anna a készülő jelentést bemutatva újságíróknak elmondta, hogy a munkadokumentum az egyes országok uniós csatlakozásra való felkészültségének elemzésén túlmenően olyan aktuális kihívásokkal is foglalkozik, mint a migráció, a terrorizmus, vagy a fiatalok radikalizálódásának megakadályozása.
A most első ízben megvitatott jelentéstervezet - amelyet még bizottsági, majd plenáris szinten is jóvá kell hagyni - hét országot elemez. Az unióhoz csatlakozni vágyó Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Törökország, valamint a még csak potenciális tagjelöltek, mint Bosznia-Hercegovina és Koszovó, nagyon eltérő szinten állnak a folyamatban - emelte ki a jelentéstevő.
Magyar Anna hangsúlyozta: a jelentésben felhívja az egyes országok figyelmét arra, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a kiszolgáltatott vagy hátrányos helyzetű csoportok és kisebbségek kérdéskörére. A Régiók Bizottsága arra kéri az érintett országokat, hogy segítsék elő a különböző nemzeti kisebbségek megbékélését, és támogassák az etnikai csoportok, a vallási felekezetek és a kultúrák közötti párbeszédet.
Szerbia vonatkozásában a bizottság - a jelentés szerint - várakozással tekint a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cselekvési terv elé. Elismeri, hogy a Vajdaságban a nemzeti és etnikai kisebbségek nagyfokú védelmet élveznek, és arra kéri Szerbiát, hogy ezeket a jogokat helyi szinten is garantálják az oktatás, a médiához és a vallási szertartásokhoz való hozzáférés területén, továbbá a kisebbségi nyelvek használatának esetében is a közigazgatási és anyakönyvi eljárások terén.
A jelentéstervezet Törökországgal kapcsolatban tovább sürgeti a kurd kérdés rendezésére irányuló folyamat előmozdítását, valamint az EU és Törökország között kötött társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének végrehajtását Ciprus ügyében.
Albániának a helyhatósági reformot tekintve van szüksége további előrehaladásra, Montenegrónak és Macedóniának a jogállamiság és az alapvető emberi jogok területén kell eredményeket felmutatnia. Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban a jelentéstervezet azt említi meg, hogy tisztáznia kell az entitások, a kantonok és a települések jogköreit, valamint meg kell erősítenie pénzügyi autonómiájukat.
Koszovóval kapcsolatban a bizottság örömmel fogadta a vízumliberalizáció terén elért eredményeket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikai viták erőszak útján történő rendezése elfogadhatatlan.
Az unió számára kiemelten fontos migráció kérdésével kapcsolatban a szakbizottság méltányolta Törökország, Szerbia és Macedónia erőfeszítéseit humanitárius segélyek nyújtására és a válság kezelésére, és arra kérte a csatlakozni kívánó országokat, hogy hajtsák végre a válság megoldása érdekében ígért vállalásaikat.
A Régiók Bizottsága Magyar Annát a CIVEX szakbizottság szeptember 14-i ülésén nevezett ki raportőrré az Európai Bizottság 2015-2016-ra vonatkozó bővítési stratégiájával és ennek kihívásaival kapcsolatos jelentés elkészítésére. A szakbizottság pénteki ülésén tárgyalta első ízben a jelentés munkadokumentumát, melyről szavazni az április 19-i ülésén fognak, majd a Régiók Bizottságának június 15-16-i plenáris ülése dönt a jelentés végleges tartalmáról. A Régiók Bizottságának véleményét az adott témát érintő határozataikban az Európai Unió döntéshozó intézményei - a tagországok kormányait képviselő Tanács és az Európai Parlament - is figyelembe veszik.