Külföld
Magyar indítvány a NATO bővítéséről
Képes biztosítani tagországainak és partnereinek a védelmét a katonai szövetség, üzente Budapestről az Észak-Atlanti Tanács
Már a harmadik alkalommal tartja a magyar fővárosban a NATO a parlamenti közgyűlésének háromnapos, tavaszi ülésszakát. A rendezvénynek szombat óta az Országház ad otthont. Az első napon a közgyűlés védelmi és biztonsági bizottságában a szakértők főként azt taglalták, hogy a NATO-tagállamoktól délre fekvő térségben több konfliktus alakult ki, humanitárius válsággal kell szembenéznie a tagországoknak, és a szélsőségek megerősödését is kezelniük kell.
A NATO komoly stratégiai előnyökkel rendelkezik, így beavatkozása döntő jelentőségű lehet, ugyanakkor az alapvető cél a konfliktusmegelőzés elrettentés révén – hangsúlyozta egy szakértő név nélkül a távirati irodának. Hozzátette: a NATO képes megvédeni a szövetség tagjait és partnereit.
Emlékeztetett: a NATO tavalyi walesi csúcstalálkozóján a szövetség tagjai úgy döntöttek, hogy az Oroszország által képviselt fenyegetésre és a déli irányból érkező kihívásokra válaszolni kell, a NATO-nak olyan lépéseket kell tennie, amelyekkel ellensúlyozhatja ezeket a fenyegetéseket.
Magyarországnak a transzatlanti szövetség tagjaként fontos célja a transzatlanti kötelék megerősítése – mondta Mikola István külügyi államtitkár a közgyűlés vasárnapi ülésén.
A tanácskozáson a magyar politikus kiemelte: rendszeresek a provokatív fejlemények a NATO határainál, és gyakori a minszki tűzszünet megsértése. Úgy tűnik, Oroszország nem adta fel a törekvéseit a térség destabilizálására, az ukrán válság eszkalálására – mondta az államtitkár.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hangsúlyozta: Magyarország az ukrán válság miatt közvetlenül tapasztalja, hogy megváltozott a biztonsági környezet. Jó a rosszban, hogy „a NATO visszatért”, azaz ismét szerepet vállal.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke vasárnap megbeszélést folytatott Michael Turnerrel, a NATO parlamenti közgyűlésének elnökével. A házelnök a találkozón Magyarország és a magyar Országgyűlés számára nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy 1995 és 2000 után immár harmadik alkalommal rendezheti meg a közgyűlés tavaszi ülésszakát. Kövér László a magyar külpolitika egyik prioritásának nevezte az euroatlanti integrációt. Magyarország mind a négy, a NATO-tagságra jelenleg pályázó ország – Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia és Grúzia – csatlakozását támogatja, mivel az Európai Unió és a NATO bővítése az európai stabilitást szolgálja – mondta a házelnök.
Balla Mihály (Fidesz) a közgyűlés magyar delegációjának vezetője egyéni képviselői indítványt nyújtott be a testület elnökségének; az előterjesztés szorgalmazza a bővítési folyamat napirenden tartását, a tagjelöltek további ösztönzését, valamint Montenegró meghívását a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, és azt mondta, a tervek szerint az integrációról hétfőn határozatot fogad el a közgyűlés.
A nyitott kapuk politikájának jegyében Michael Turner üdvözölte a magyar indítványt, és stratégiai jelentőségűnek nevezte Montenegró és a másik három ország csatlakozását.
Turner az esemény sajtótájékoztatón kiemelte: minden országnak jogában áll szabadon dönteni a saját jövőjéről félelem nélkül.
A NATO-nak alkalmazkodnia kell a megváltozott viszonyokhoz, reagálnia kell a keleti és déli biztonsági kihívásokra – jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter vasárnap, miután tárgyalt Alexander Vershbow-val, a NATO főtitkárhelyettesével.
Illúzió a boldog békeidők eljövetele – mondta a miniszter a tanácskozáson
Hende: Léteznek még új kihívások
A NATO Budapesten zajló parlamenti közgyűlésének védelmi és biztonsági bizottságában szombaton felszólalt Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter is, aki szerint tagadhatatlan, hogy tavaly jelentősen romlott Európa biztonsági környezete, de az új kihívásokra a NATO jól reagált, a transzatlanti szövetség erősebb lett. Előadásában Hende arról is beszélt, hogy a második világháború vége óta hetven év telt el, így a társadalmak veszélyérzete csökkent. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a boldog békeidők
21. századi eljövetele illúzió – mondta. A honvédelmi miniszter kiemelte továbbá, hogy a klímaváltozás nyomán is újabb biztonsági kihívásokkal kell szembenézni. A jemeni, illetve a szíriai konfliktushoz is nagyban hozzájárult, hogy a szélsőséges időjárás nyomán nőtt az aszály, csökkentek a termőterületek, krónikussá vált a vízhiány, és a növekvő nyomor még inkább kiélezte a társadalmi feszültségeket. Hende Csaba szerint a jövőben akár államok közötti konfliktus is kialakulhat például olyan ügyekben, mint egy gát a Níluson. Emellett az északi sarkvidék olvadásával újabb hajózási útvonalak jöttek létre, s korábban kiaknázatlan kőolaj- és földgázmezők válnak hozzáférhetővé. Mindezek miatt ezen térségek biztonságának romlására is fel kell készülni. Ennek elkerülése érdekében az érintett országok önmegtartóztatására és a nemzetközi jog betartására van szükség – mondta.
A miniszter hangsúlyozta: hazánk maradéktalanul végrehajtja a NATO-csúcson tett vállalásait. A múlt héten benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint jövőre mintegy ötvenmilliárd forinttal növekedhet a Honvédelmi Minisztérium költségvetése.
Hende Csaba előadása után több tagállam képviselője üdvözölte a magyar védelmi kiadások növeléséről szóló híreket, valamint a Magyar Honvédség hozzájárulását a NATO gyakorlataihoz, misszióihoz.