Macron nyerte az első fordulót

A választóknak elegük van a hagyományos politikából
A francia politikai berendezkedés földrengéseként értékelte hétfőn a francia sajtó a független Emmanuel Macron és a radikális jobboldali Marine Le Pen továbbjutását az elnökválasztás második fordulójába. A vezető gazdasági napilap, a Les Échos szerint a földrengés egyben ugrás az ismeretlenbe, a választóknak ugyanis elegük lett a hagyományos politikai pártokból, és a múltat teljesen fel akarták számolni. "A választók vasárnap új lapot akartak nyitni a francia politikai életben, ahhoz képest, amely alapján az az V. köztársaság kezdete óta (1958) strukturálódott" - hangsúlyozta a lap. A katolikus La Croix szerint "az eredmény földrengést jelent, amelynek utórengései tartósak lesznek". A liberális L'Opinion szerint teljesen új lapot nyitottak a francia választók az V. köztársaság történetében azzal, hogy április 23-án vasárnap, az elnökválasztáson kiejtették minden olyan politikai párt jelöltjét, amely az elmúlt évtizedekben kormányzott.

Csak Macron híve a kétsebességes föderatív Európának
A bal- és jobboldal közötti törésvonalra épülő politikai berendezkedés meghaladása a közös elem a francia elnökválasztás második fordulójába bejutott centrista Emmanuel Macron és a radikális jobboldali Marine Le Pen programjaiban. Ezenkívül azonban radikálisan eltérő elképzelésük van Franciaország jövőjéről. A legalapvetőbb ellentét az Európai Unióhoz való viszonyban mutatkozik meg. A 11 elnökjelölt közül egyedül Emmanuel Macron vallotta magáénak a föderatív Európa vízióját, de azt a nemzetek Európáját valló jobboldali Francois Fillonnal egyetemben kétsebességesként képzeli el. Marine Le Pen ezzel szemben az eurózónából és az Európai Unióból való kilépésre építette fel a kampányát. Megválasztását követően a radikális jobboldali jelölt referendumot kíván kiírni ez utóbbi kérdésről azért, hogy Franciaország visszaszerezze szuverenitását.

Juncker: Franciaország az EU egyik pillére
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azért gratulált Emmanuel Macronnak, mert ő az a jelölt, aki az európai értékeket képviseli és amelyek mentén a kampányát is vezette - jelentette ki Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) szóvivője kérdésre válaszolva a brüsszeli testület szokásos déli sajtótájékoztatóján hétfőn. Szkínász aláhúzta, az Európai Bizottság elnökének gratulációja alapvető választás volt; választás az Európát megtestesítő értékek védelme és Európa lerombolása között. Kifejtette, Franciaország az Európai Unió egyik alapítója, központi pillére, amely megtestesíti és szimbolizálja mindazokat az értékeket, amelyeken az európai integráció alapszik. Az Európai Bizottság nem vesz részt a francia elnökválasztási kampányban, de mindent megtesz az európai értékek megőrzéséért - tette hozzá. Jean-Claude Juncker vasárnap este gratulált a francia elnökválasztás első fordulójában elért eredményéhez Emmanuel Macron centrista jelöltnek. Az interneten közzétett rövid üzenetben Juncker minden jót kívánt Macronnak az elnökválasztás második, május 7-ei fordulójára, amelyben Marine Le Pennel, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltjével kell majd megmérkőznie.

Hollande Macronra szavaz a második fordulóban
Francois Hollande francia államfő hétfőn bejelentette, hogy Emmanuel Macronra szavaz az elnökválasztás második fordulójában szemben "azzal a kockázattal", amelyet "a szélsőjobboldal jelent Franciaország jövőjére". "A szélsőjobboldal bejutása ismét kockázattal jár hazánk számára. Egy ilyen kockázattal szemben mobilizáció szükséges és egyértelmű választás. Emmanuel Macronra szavazok" - mondta a francia elnök rövid televíziós beszédében. 

Tőlük leszakadva, de nem jelentősen, a harmadik helyen végzett a konzervatív Francois Fillon 19,91, míg Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali jelölt a voksok 19,64 százalékával a negyedik helyet szerezte meg.

Tüntetések Párizsban, a demonstrálók összecsaptak a rendőrökkel
Tüntetőkkel csaptak össze rendőrök vasárnap este Párizs központjában az elnökválasztás első fordulójának előzetes eredményeinek ismertetését követően. A BFM TV hírtelevízió beszámolója szerint ketten megsérültek. A République (Köztársaság) téren, néhány száz ember gyűlt össze, hogy tiltakozzon a választások ellen. A megmozdulás békésnek indult, de nem sokkal később a résztvevők összecsaptak a rendőrökkel. A hatóságok könnygáz gránátokat vetettek be és gumibotokkal igyekeztek rendet teremteni. A tiltakozók üres üvegekkel és füstgyertyákkal dobálták meg a rendfenntartókat. Több autót felgyújtottak.

Macron vasárnap este kijelentette, hogy a francia hazafiak elnöke akar lenni a nacionalisták fenyegetésével szemben. Hívei előtt Párizsban tartott beszédében nemzeti egységet sürgetett. Közölte, hogy a lehető legszélesebb körű támogatást akarja megszerezni a május 7-i második fordulóra, és azt ígérte, már hétfőn elkezd dolgozni azon, hogy többséget tudjon szerezni a törvényhozásban. Macron - aki egy éve indította el választási mozgalmát - méltatta kampánya támogatóit is, akik hozzájárultak ahhoz, hogy "megváltozzon az ország irányvonala".

Hangoztatta, hogy a mostani választások jelentős állomást jelentenek az ország történetében, hiszen a franciák elutasították azoknak a nagy pártoknak a jelöltjeit, akik az elmúlt harminc évben az országot kormányozták. Francois Hollande francia államfő már vasárnap este telefonon gratulált Macronnak.

A hírügynökségek kiemelték, jelentős eredményt könyvelhet el a Nemzeti Front és Marine Le Pen is, mert sem a párt, sem ő soha nem kapott ennyi (6,9 millió) szavazatot az elnökválasztások történetében. Marine Le Pen 2012-ben az első fordulóban 6,4 millió voksot gyűjtött össze, míg apja, Jean-Marie Le Pen 2002-ben az első fordulóban 4,8 milliót, míg a második fordulóban 5,5 milliót kapott.

Az elnökválasztás második fordulóját május hetedikén tartják.

Szijjártó: az eredmény nagy lehetőség Európának, hogy lendületet kapjanak az új típusú megoldások
 A franciaországi elnökválasztás első fordulójának eredménye nagy lehetőséget jelent Európának, az új típusú megoldásokról szóló gondolkodás ugyanis most új lendületet kaphat - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn.

A tárcavezető nyilatkozatában kifejtette: a franciaországi elnökválasztás első fordulójának eredménye nagyon komoly tanulságokat hordoz Európa számára: világossá vált, hogy a franciák elutasítják az eddigi európai politikai megközelítéseket. A két nagy francia párt, amelyek eddig meghatározták Franciaország, Európa politikáját, a szavazatoknak mintegy egynegyedét kapták összesen. Ez világosan mutatja, hogy a francia polgárok is új megoldásokat keresnek Európa jövőjére nézve - vélekedett.
Szijjártó Péter úgy látja, a franciák világos döntést hoztak arról, hogy az a politikai irányvonal, amely a nehézségekhez vezetett Európában, nem jelentheti a megoldást a kontinenst érő kihívásokra. A francia választópolgárok döntése egyértelmű: új európai politikai megközelítésekre van szükség az Európai Unió jövőjéről szóló vitákban - magyarázta.
A külügyminiszter szerint ez a választási eredmény, az a tény, hogy a franciák elutasították az eddigi európai politikai gondolkodást, nagy lehetőséget jelent Európa számára. Az új típusú megoldásokról szóló gondolkodás ugyanis most új lendületet kaphat - mutatott rá Szijjártó Péter.

A szavazók újrarajzolták a francia politika térképét
Új politikai korszak kezdetét jelenti a francia elnökválasztás első fordulója, amelynek során a szavazók újrarajzolták az ország politikai térképét, a jelöltek közötti vita középpontjába pedig az Európai Unióval való kapcsolat került - írta a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti-politikai lap hétfőn. A cikk szerint az Európai Unió, a szabadkereskedelem és a nyitott határok kérdése jelenti az új francia politikai rend meghatározó törésvonalát, amelynek ezúttal az egyik oldalán a mélyebb integráció pártján álló Macron, a másikon pedig a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje, az EU-t és a közös valutát bíráló Marine Le Pen áll.

Német közgazdászok megelégedéssel nyugtázták, hogy Emmanuel Macron független, centrista politikus került ki győztesen a francia elnökválasztás első fordulójából.

"Az eredmény jó jel Németország és Európa számára is. A reálgazdaság és a pénzpiacok is egyaránt fellélegezhetnek" - kommentálta az első választási forduló eredményét Marcel Fratzscher, a DIW Berlin (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) gazdaságkutató intézet elnöke. "Emmanuel Macron a gazdasági reformok és az erős Európa jelöltje. Minden esélye meg is van rá, hogy megnyerje a második fordulót, bár még nem lehet lefújni a fenyegető gazdasági összeomlás és az euró vége miatt a riadót. Európa egy újabb buktatón jutott túl a pénzügyi és gazdasági válságból kivezető úton" - fogalmazott.

Hozzátette: a pénzpiacok és az euró minden bizonnyal kedvezően reagálnak majd az első forduló eredményére. Ugyanakkor fokozódnak is majd az elvárások a német kormánnyal szemben, hogy a második forduló után az új francia elnökkel mihamarabb megkezdje a tárgyalásokat az Európai Unió megreformálását célzó konkrét tervekről és a gazdasági válság leküzdéséről. A kormánynak addig is az európai reformokra kell összpontosítania a figyelmét. Macron személyében a német kormány egy nagyon fontos pro-európai partnerre lelhet.

A francia elnökválasztás első körének eredménye a Bremer Landesbank vezető közgazdásza Folker Hellmeyer szerint is "nagyon pozitív fejlemény Európa, a reálgazdaság és a pénzpiacok számára". Három héttel ezelőtt még fel sem merülhetett, hogy Macron ilyen jó eredményt érjen el, két hét múlva pedig nagy előnnyel legyőzheti ellenfelét - mutatott rá. Az eurót gyengítő és a tőke Európából való kivonásához vezető politikai bizonytalanság teljes mértékben még nem hárult el ugyan, de azért 90 százalékban már igen.  

Az Európai Uniónak EU-párti Franciaországra van szüksége, amely az uniót megváltoztatni és nem szétrombolni akarja - mondta a francia elnökválasztás első fordulójának eredményére reagálva Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az Ö1 közszolgálati rádiónak nyilatkozva hétfőn.

Úgy vélte, hogy az igazi vesztesek a jelenleg fennálló pártok, és amennyiben nem változtatnak gazdaság- és biztonságpolitikájukon, akkor az emberek leváltják őket. Mint mondta, Franciaországban csak kevés embernek "volt kedve" ahhoz, hogy támogassa az eddigi politikát. "Ez nemcsak osztrák, hanem egy általános jelenség" - mondta Kurz utalva a tavalyi ausztriai államfőválasztásra, amikor a két nagy kormánypárt jelöltjei nem kerültek be a második fordulóba.

Christian Kern osztrák kancellár üdvözölte az első forduló eredményét. Úgy vélte, hogy a sikeres Európához erős Európa-párti Franciaországra van szükség, amelyet Macron képvisel. Az osztrák közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott, hogy szerinte Marine Le Pen Európa belső bomlasztása mellett állt ki.

Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője a Facebook közösségi oldalon gratulált Le Pennek, "politikai partnerének" és arról beszélt, hogy a fennálló pártok, amelyek szerinte évek óta rombolják Európát, egyre inkább "elvesznek a jelentéktelenségükben". "Egyre többeknek van elege a jelenlegi katasztrófáért felelős politikusokból" - olvasható Strache bejegyzésében.

Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnökjelöltje éles támadást indított riválisa, a centrista Emmanuel Macron ellen hétfőn, és azzal vádolta ellenfelét, hogy nincs kidolgozott politikája az iszlamista veszély elhárítására.

"Azért találkozom a francia emberekkel, hogy felhívjam a figyelmüket az olyan fontos dolgokra, mint például az iszlamista terrorizmus, amelynek témájában Macron úr elég gyenge - és akkor még enyhén fogalmaztam" - mondta riportereknek Le Pen.
"Nincsenek tervei arra vonatkozóan, hogy miként védi meg a francia népet az iszlamista veszélytől" - tette hozzá.
Le Pen úgy véli, hogy a mindent eldöntő második forduló egyben népszavazás is lesz a "féktelen globalizációról".

Eközben Macron szóvivője azzal élcelődött, hogy Le Pen populista gazdasági ígéretei miatt "az elmúlt hetek Mikulása" volt. Mint mondta: Le Pen rengeteg "adóajándékot" ígért, de arra nem ad magyarázatot, honnan teremti elő az ehhez szükséges fedezetet, ami "végtelen felelőtlenség".
Griveaux egyúttal kiemelte a radikális jobboldali Nemzeti Front elleni küzdelem fontosságát.
"Azt akarjuk, hogy a nyugati demokráciák számára a francia nép legyen a remény, amely véget vet a populizmus térhódításának" - tette hozzá.