Lukasenka fölényesen győzött az elnökválasztáson

A nyugati sajtóban gyakran Európa utolsó diktátorának nevezett Aljakszandr Lukasenka ellen 2011 januárjában rendelt el szankciókat az Európai Unió a kelet-európai országban az azt megelőző évben rendezett választások meghamisított eredményére és az ellenzékiekkel szembeni durva fellépésre válaszul.

A választási részvétel 86,75 százalék volt. A választójoggal rendelkezők száma mintegy hétmillió.

A 21 éve van hatalmon lévő, az országot tekintélyelvű módszerekkel irányító Lukasenka rendszerét keményen bírálja az ellenzék.  

Az államfő, akit Európa utolsó diktátoraként is emlegetnek, 2001 szeptemberében nagy fölénnyel (75,7 százalék) újabb győzelmet aratott, majd miután a 2004. októberi referendum eltörölte az elnöki terminusok számának korlátozását, hasonlóan elsöprő választási eredményt könyvelhetett el a 2006-os (83 százalék) és a 2010-es (79,7 százalék) megméretéseken is.

Nem felelt meg a nemzetközi normáknak a vasárnap megtartott, Aljakszandr Lukasenka államfő fölényes győzelmével végződő fehéroroszországi elnökválasztás - közölte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ).
"Világos, hogy Fehéroroszország előtt még hosszú az út demokratikus vállalásainak teljesítéséhez" - hangsúlyozta hétfői közleményében Kent Harstedt, a bécsi székhelyű nemzetközi szervezet választási megfigyelő missziójának vezetője.
Tájékoztatása szerint a Fehéroroszországba küldött szakértők "fontos problémákat" észleltek a szavazatok összeszámlálása során. Az illetékes hozzátette, a fehérorosz hatóságok egyenlőtlen feltételeket teremtettek Lukasenka és az ellenzéki jelöltek számára.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy az Európai Unió megfontolhatja a Fehéroroszország ellen elrendelt szankciók enyhítését, miután az elnökválasztás komolyabb atrocitások nélkül zajlott le a kelet-európai országban. "Amennyire ezt Berlinből megfigyelhettük, nem volt akkora az elnyomás a választások körül, mint korábban" - mondta a tárcavezető.
Steinmeier szerint a volt szovjet tagköztársaságban rendezett elnökválasztás eredménye nem volt meglepetés, az ország azonban változóban van. "Elvégre a választások előtt politikai foglyokat engedtek szabadon" - emelte ki a külügyminiszter. "Ezért fogunk tárgyalni az időkeretről és a feltételekről, amelyek alapján módosíthatók vagy eltörölhetők a Fehéroroszország elleni szankciók" - tette hozzá.
Az előző héten európai uniós diplomáciai források arról számoltak be, hogy a tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácskozásán döntés születhet arról, hogy az EU függessze fel a Fehéroroszország ellen korábban bevezetett büntetőintézkedéseket.
A neve mellőzését kérő diplomata kifejtette, hogy a jogi és természetes személyek ellen korábban elrendelt vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat függesztik majd fel, beleértve a nyugati sajtóban sokszor csak Európa utolsó diktátorának nevezett Aljakszandr Lukasenka államfő ellenieket is.
Fehéroroszországban hat politikai fogoly szabadulhatott augusztus végén az elnök amnesztiarendelete értelmében. Elemzők értékelése szerint az államfő gesztust kívánt gyakorolni a politikai okokból bebörtönzötteknek adott amnesztiával annak reményében, hogy javulhatnak a kapcsolatok Minszk és a Nyugat között.