London újratárgyalja viszonyát az unióval

David Cameron brit miniszterelnök kedden, a Királyi Külügyi Intézet – londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House – hallgatósága előtt elmondott, több mint egyórás beszédben részletezte azokat a reformokat, amelyekre kormánya szerint szükség van ahhoz, hogy Nagy-Britannia a jövőben is az EU tagja maradhasson.

A miniszterelnök csaknem három éve jelentette be, hogyha a Konzervatív Párt az idei választások után kormányon marad, 2017 végéig népszavazást tartanak Nagy-Britannia EU-tagságáról. A Konzervatív Párt váratlan fölénnyel megnyerte a május 7-ei választást, és a brit EU-tagságról szóló népszavazás törvénytervezete be is került az új kormány idei törvényalkotási programjába. London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és a választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének a tervezett referendumon arról, hogy az unión belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Cameron hosszú ideje feszülten várt keddi beszéde London álláspontja szerint az újratárgyalási folyamat első hivatalos mozzanata volt. A Downing Street a beszéddel egy időben levelet küldött Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, részletesen is kifejtve a brit kormányfő beszédében megfogalmazott reformigényeket.

A miniszterelnök tegnap kijelentette: London szerint semmi nem indokolja, hogy az egységes valuta és az európai egységes piac földrajzi határai egybeessenek. Hangsúlyozta: a belső határellenőrzést lebontó schengeni mechanizmus és az egységes belső piac határai sem azonosak.

Elmondta azt is, hogy a brit kormány véleménye szerint az unión belüli szabad munkaerő-áramlást a tagállamok gazdasági fejlettségéhez kell kötni. Nagy-Britannia nem akarja felszámolni a szabad mozgás alapelvét, hiszen annak a más EU-tagállamokban élő és dolgozó több mint egymillió brit is haszonélvezője. London azonban soha nem vallotta, hogy a szabad mozgás feltételek nélküli jog – mondta Cameron.
Közölte: meggyőződése, hogy az általa részletezett reformtervek megvalósíthatók, és ha megvalósulnak, akkor ő azt szeretné, ha Nagy-Britannia a megreformált EU tagja maradna. Ha viszont nem sikerül reformokat elérnie, arra az esetre „semmit sem zárok ki” – fogalmazott. Felhívta ugyanakkor választói figyelmét, hogy a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazás végleges, megváltoztathatatlan döntés lesz.

Az Európai Bizottság „nagyon problémásnak” minősítette a brit reformjavaslatokat, szinte azonnal reagálva a Donald Tusknak küldött levélre. Margaritis Schinas, a testület szóvivője úgy fogalmazott, hogy Cameron javaslatai között vannak, amelyek megvalósíthatónak tűnnek – például módot lehet találni arra, hogy miként szélesíthető a nemzeti parlamentek szerepe –, vannak, melyek bonyolultak – így az euróövezeten kívüliség megőrzése mellett az uniós integráció mélyítése –, és akadnak, amelyek nagyon problémásak, mivel a belső piac alapvető szabadságát sértik.

Ugyanakkor Schinas közölte, hogy Jeane-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kész az együttműködésre. „A bizottság úgy tekint a brit miniszterelnök levelére, hogy az a tárgyalások kezdete, nem pedig vége. Juncker elnök pedig ismételten kijelentette, hogy készen állunk kidolgozni olyan megállapodást, amely tisztességes Nagy-Britanniával és tisztességes a többi huszonhét tagállam kormányaival” – mondta Schinas.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a levél kézhezvétele után bejelentette, hogy a jövő héten kétoldalú megbeszélések sorozatába fog a tagállamok kormá­nyaival.