Külföld
London lemondott a soros elnökségről
Észtország veheti át Nagy-Britannia feladatát
Theresa May miniszterelnök a döntésről hivatalosan értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét. A miniszterelnöki hivatal szóvivőjének bejelentése szerint Theresa May közölte Tuskkal, hogy a brit EU-tagságról rendezett népszavazás nyomán – amelyen a választók többsége a kilépésre voksolt – azt tartja helyénvalónak, hogy Nagy-Britannia ne vállalja a soros uniós elnökséget. A szóvivő szerint May azzal érvelt, hogy a brit kormányra abban az időszakban várhatóan már igen sok feladatot ró a kilépésről szóló tárgyalássorozat.
Észtország veheti át a 2017 második félévében esedékes soros uniós elnökséget a kilépni készülő Egyesült Királyságtól, miután a londoni kormány úgy döntött, hogy lemond az elnökségről - közölték uniós források szerdán.
A név nélkül nyilatkozó EU-s tisztségviselő szerint a tagországok uniós nagykövetei abban állapodtak meg szerdán, hogy a 2017 első felében esedékes máltai elnökséget követően egyből Észtország következne, amely az Egyesült Királyság után, 2018 első felében töltötte volna be a soros elnöki tisztséget.
Bennfentes források arról számoltak be, hogy az ülésen széles körű egyetértés volt a résztvevők között, egyedül Ausztria élt fenntartással, amelynek a tervezett módosítások értelmében 2018 második felében kellene ellátnia az EU elnökségét, amikor az országban választásokat tartanak. A probléma megoldása érdekében elképzelhető, hogy Ausztria cserélni fog az utána következő Romániával.
Hivatalosan még a tagállamok minisztereiből álló tanácsnak is jóvá kell hagynia a megállapodást, amely gyakorlatilag fél évvel előre hozná azt a már megállapított sorrendet, hogy melyik ország mikor tölti be a tanács soros elnöki tisztét.
Az észt kormány már jelezte, hogy szükség esetén készen áll az elnökség előbbre hozására.
Az utóbbi napokban a belga és a magyar kormány is bejelentette, hogy kész vállalni az Európai Unió soros elnökségét 2017 második fél évében.
Ez az első utalás a brit kormány részéről arra, hogy jövőre megkezdődhetnek a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről. Theresa May eddig csak annyit közölt több nyilatkozatában is, hogy véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A miniszterelnök nem titkolta azt sem, hogy London az 50. cikkelyt az idei év vége előtt nem kívánja aktiválni.
Brüsszel és az uniós társállamok ugyanakkor a kilépési folyamat mielőbbi elkezdésére ösztökélik a brit kormányt, azzal az érvvel, hogy a halogatás a bizonytalan időszak elhúzódását jelenti. Várhatóan ez a kérdés is napirendre kerül Theresa May és Angela Merkel német kancellár, valamint Francois Hollande francia elnök e héten esedékes tárgyalásain. A brit kormányfő szerdán este kereste fel Berlinben Merkelt, akivel munkavacsorát költ el, csütörtökön pedig Párizsban fogadja őt Hollande.
Merkel fogadja Mayt
Az Egyesült Királyság távozik ugyan az Európai Unióból, de nem fordul el európai barátaitól - mondta Theresa May berlini bemutatkozó látogatásán.
May a német kancellárral, Angela Merkellel folytatott megbeszélése szünetében tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Nagy-Britannia "rendezett" távozásra törekszik, ezért majd csak akkor kezdeményezi az uniós tagság megszüntetésére irányuló eljárás elindítását, amikor végzett az EU-hoz fűződő kapcsolatok újrarendezésével elérendő célok meghatározásával.
Ez 2016 vége előtt nem történik meg - húzta alá.
Angela Merkel hangsúlyozta, hogy senki nem érdekelt egy "függő játszmában", de teljesen érthető, hogy Londonnak időre van szüksége, és mindenki abban érdekelt, hogy jól előkészítsék az ország kilépését az EU-ból.
Ez Theresa May első külföldi látogatása azóta, hogy a múlt héten átvette a miniszterelnöki tisztséget.