Ljubljana szerint nem horvát területen épül a határzár

Berlinnek szükség esetén egyedül kellene fizetnie Törökországnak
Németországnak szükség esetén egyedül ki kellene fizetnie Törökországnak a menekültek ellátására szánt uniós pénzügyi támogatást - mondta Sigmar Gabriel német alkancellár csütörtökön Berlinben.
A szociáldemokrata párt (SPD) elnöke szerint "falak helyett hidakat" kell építeni, vagyis biztosítani kell az uniós külső határokat, és az EU segítségére szoruló menekülteket rendezett, legális módon, kontingensek révén kell befogadni.
A politikus hangsúlyozta, hogy lassítani kell a Németországba irányuló emberáradatot, ezért Németországnak meg kell előlegeznie vagy egyedül ki kell fizetnie a tervezett uniós pénzügyi támogatást Törökországnak, ha nem haladnak megfelelő ütemben az EU és Törökország tárgyalásai a közös válságkezelési akciótervről.
A tervek szerint az EU 2016-2017-re 3 milliárd eurót ajánl fel Törökországnak a területén tartózkodó menekültek ellátására, helyeztük javítására, és mindenekelőtt a görög-török uniós külső határ biztosításához kér nagyobb együttműködést az ankarai vezetésről.
Az akciótervről várhatóan még novemberben tárgyalnak, a Brüsszelben megrendezni tervezett EU-Törökország csúcstalálkozón.

országokkal való viszonyát - ez volt a fő üzenete Kolinda Grabar-Kitrovic horvát és Borut Pahor szlovén államfő csütörtökön este megtartott zágrábi közös sajtótájékoztatójának.
Borut Pahor hivatalos látogatáson vett részt Zágrábba, hogy Kolinda Grabar-Kitrovic horvát államfővel tárgyaljon a Brdo-Brioni folyamat elnevezésű fórum csúcstalálkozójának előkészületeiről.
A találkozó egyik fő témája mindazonáltal a migrációs válság volt, annak nyomán, hogy Ljubljana szerdán megkezdte a kerítés építését Horvátországgal közös határán.
Egy nap sem kellett ahhoz, hogy Horvátország és Szlovénia között elmérgesedjen a viszony, miután a horvát hatóságok azzal vádolták meg Szlovéniát, hogy  a kerítés egy részét horvát területen húzta fel.
A szlovén államfő szerint a migránsok áradatát úgy kell szabályozni, hogy az ne veszélyeztesse a nemzetállamok és szomszédos országok biztonságát.
A horvát államfő hozzátette: Ljubljana és Zágráb egyetért abban, hogy nem szabad teret engedni olyan összetűzéseknek, amelyek ronthatnak a két ország viszonyán.
"Minden lépésről nyíltan kell beszélni, mindenekelőtt a kormányoknak és a minisztereknek" - hangsúlyozta. A két államfő nem kívánta kommentálni a két ország között húzódó drótkerítést, az újságírók pedig nem tehettek fel kérdéseket.

Ljubljana szerint szlovén területen épül a horvátok által vitatott határzár - mondta Vesna Györkös Znidar belügyminiszter, aki arra reagált, hogy Horvátország szerdán délután különleges rendőri egységeket

Svéd kormányfő: Fenntarthatatlan a schengeni övezet a tagállamok együttműködése nélkül
A belső határok nélküli schengeni övezet csak akkor maradhat fenn, ha az Európai Unió tagállamai együttműködnek - hangsúlyozta csütörtökön a máltai fővárosban a svéd miniszterelnök, akinek kormánya előző nap döntött a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról a migránsok folyamatos beáramlása miatt.  "Ez nem egy-két ország ügye, hanem az egész Európai Unióé" - szögezte le Stefan Löfven, aki az Európára nehezedő migrációs nyomással foglalkozó EU-Afrika csúcstalálkozón vett részt a földközi-tengeri szigeten. "Más rendszerre van szükségünk, ez nyilvánvaló" - tette hozzá.
A szociáldemokrata politikus újságíróknak elmondta: hazája azért döntött a határellenőrzés visszaállításáról, mert garantálnia kell határainak biztonságát egy olyan időszakban, amikor kiemelt jelentőségűvé vált az országba érkező minden egyes ember kilétének ellenőrzése.
"Ez nem kerítés, de tudnunk kell, ki jön hozzánk" - mondta. Hozzátette: megérti, hogy egyik uniós országnak sem könnyű, de - mint rámutatott - Svédország egy lakosra vetítve minden tagállamnál több menekültet fogadott be.
A svéd intézkedés helyi idő szerint csütörtök délben lép hatályba, és a korábban közölt tíz nap helyett húsz napig tart majd. A határellenőrzést elsősorban a Svédországot Dániával összekötő tengeri hídon és a térség kompkikötőiben vezetik be.
Löfven nagyon fontosnak nevezte, hogy az afrikai fiataloknak legyen jövőjük. A svéd kormány korábban jelezte, hogy támogatja a migrációt, ugyanakkor a nemzetközi szabályok betartásának szükségességére hívta fel a figyelmet, és egyúttal leszögezte azt is, hogy haza kell menniük azoknak, akiknek nincs joguk a menekültstátusra.
Szeptember óta 80 ezer menedékkérő utazott be Svédországba, és idén az év végéig összesen 190 ezer menekülttel számolnak, ami a kétszerese az 1990-es évek elején feljegyzett előző rekordnak.

küldött a harmicai horvát-szlovén határátkelőhöz, mert szerinte Szlovénia horvát területre építette fel a határzár egy szakaszát. Öt kisbusszal érkeztek a határhoz a horvát különleges rendőri alakulat tagjai, akik újságírók szerint azzal a szándékkal jöttek, hogy lebontsák a Rigonce közelében fekvő átkelőnél felhúzott szlovén drótkerítést.
Ranko Ostojic horvát belügyminiszter újságíróknak később úgy nyilatkozott: csak figyelmeztetni akarták a szlovén hatóságokat, hogy horvát területen húzták fel a határzárat, és le kell bontaniuk azt.
"Amennyiben nem teszik meg, tiltakozó jegyzéket küldünk a szlovén kormánynak, és magunk távolítjuk el a kerítést" - szögezte le a tárcavezető.
Vesna Györkös Znidar kijelentette, hogy a szlovén határzár szlovén területen épült. Ljubljana igyekszik kerülni a konfliktusokat, és reméli, Horvátország is ugyanazt teszi majd - hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy mit fog tenni Ljubljana abban az esetben, ha Horvátország mégis elkezdi eltávolítani a kerítést a horvát-szlovén határszakasz vitatott részén, azt válaszolta: meggyőződése, hogy Horvátország nem tesz olyat, amitől elmérgesedhet a két ország viszonya. Ugyanakkor Szlovénia a terepen uralkodó körülményektől függően reagál majd a helyzetre - tette hozzá.

Vesna Pusic horvát ügyvezető külügyminiszter csütörtökön a sajtónak megerősítette, hogy délelőtt átadták Szlovéniának a tiltakozó jegyzéket. Elmondta, hogy korábban Magyarországnak is adtak át jegyzéket, és a magyar hatóságok lebontották a vitatott kerítésszakaszt, majd távolabb húzták fel újra. 
"Ugyanezt várjuk Szlovéniától is" - mondta, majd hozzáfűzte, hogy szerinte "meg fogják tenni".
A horvát Nova TV helyszínen tartózkodó tudósítója arról számolt be, hogy a vitatott műszaki akadály a földadókönyv nyilvántartása szerint nem csak horvát területen, hanem horvát magántulajdonban is van.

Szlovéniában - a legfrissebb ljubljanai adatok szerint - október közepe óta 188 050 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. Szombaton 1716, vasárnap 4381, hétfőn 5341, kedden 7457, szerdán 7554, csütörtökön 6 óráig újabb 3430 migráns lépte át a horvát-szlovén határt. Ausztriába október 20. óta 170 018 Közel-Keletről érkező menekült távozott.

 Zágráb diplomáciai úton intézi a horvát-szlovén határszakasz vitatott részén felállított kerítés eltávolításának ügyét, amelyet minden kétséget kizárólag a szlovén hatóságok horvát területen húztak fel -jelentette ki Ranko Ostojic horvát ügyvivő belügyminiszter. "Nem ülünk fel a provokációknak és minden bizonnyal tudni fogjuk, hogyan védjük meg területünket" - fogalmazott. Az elmúlt 24 óra alatt 8524 migráns haladt át Horvátországon, amely szerinte annak a nagyobb menekülthullámnak az utolsó áradata, amely a görög komphajók legénységének sztrájkja miatt feltorlódott.  

Szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta Horvátországban 366 251 migránst vettek nyilvántartásba. Többségük illegálisan lépte át a szerb-horvát határt, és többnyire Bapska körzetében léptek horvát területre. A horvát hatóságok a múlt hét közepétől már vonattal szállítják a migránsokat a szerb határról Szlovéniába. 

A görög sztrájk után 20 ezer migráns érkezhet Szerbiába
Mintegy tízezer migráns érkezett szerdán a szerb-macedón határ melletti Presevóba, a csütörtökön kezdődött általános görög sztrájk után azonban akár húszezren is jöhetnek egy nap alatt - jelentette a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) csütörtökön.
Valon Arifi, a presevói ifjúságügyi iroda vezetője elmondta: a migránsok vonattal, autóbusszal, autóval és taxival érkeznek a szerb-macedón határ melletti miratováci táborból Presevóba, ahol nyilvántartásba veszik őket. Hozzátette, hogy az emberek nagyon sietnek, és kicsit idegesek is, mert értesültek arról, hogy Szlovénia kerítést épít Horvátországgal közös határán, és igyekeznek még a kerítés felállítása előtt eljutni Nyugat-Európába.
Valon Arifi emlékeztetett arra, hogy a görög komphajók legénységének néhány nappal ezelőtti sztrájkját követően egy nap alatt hivatalosan 10 ezer migránst regisztráltak, és ha a mostani sztrájk többnapos lesz, utána akár húszezer ember is jöhet 24 óra alatt.

Ranko Ostojic horvát ügyvivő belügyminiszter pénzkidobásnak nevezte a horvát-szlovén határszakaszon épülő drótkerítést. 
A miniszter a német belügyminisztérium azon kijelentésére is reagált, miszerint a dublini egyezmény szerint az október 21. után érkezett migránsokat visszaküldenék azokba az országokba, ahol először léptek be az Európai Unió területére. "Valakinek be kell bizonyítani, hogy Horvátország volt az az ország" - mondta, majd hozzátette: "most legalább mindenki számára világos, miért nem hoztuk nyilvánosságra a regisztráltak adatait".
Ostojic mindazonáltal úgy vélte: "először Magyarországra kellene visszaküldeni azt a félmillió migránst, aki még a határzár létrehozása előtt lépett be az országba". 
A zágrábi belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta Horvátországban 363 ezer migránst vettek nyilvántartásba. Többségük illegálisan lépte át a szerb-horvát határt, és többnyire Bapska körzetében léptek horvát területre. A horvát hatóságok a múlt hét közepétől már vonattal szállítják a migránsokat a szerb határról Szlovéniába. Szerdán több mint 7000 illegális bevándorlót lépte át a szerb-horvát határt.

Renzi: A kelet-európai országok "ne diktáljanak nekünk erkölcsöt"
A keleti országoknak nem kellene erkölcsöt diktálniuk nekünk címmel közölt interjút Matteo Renzi olasz kormányfővel csütörtökön a Die Welt című konzervatív német lap.

Szijjártó: Az európai értékek csak az európai szabályok betartásával védhetők meg
Az olasz miniszterelnök által hangoztatott európai értékek megvédése csak akkor lehetséges, ha betartjuk közös európai szabályainkat - olvasható Szijjártó Péter közleményében.
Renzi szavaira reagálva Szijjártó kiemelte: Magyarország - ellentétben más tagállamokkal - komoly erőfeszítéseket tett a bevándorlással kapcsolatos közös szabályok betartása érdekében. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az európai értékek nem választhatók el a közös európai gazdasági érdekektől sem - írta.  "Európa a jövőben akkor lehet erős, ha érvényt szerzünk a közös szabályoknak, és ha érvényesítjük a közös érdekeket" - tette hozzá.

A baloldali Demokrata Párt (PD) politikusa arra a kérdésre, tart-e attól, hogy széteshet az Európai Unió a jobboldali demagógok miatt, mire kialakul a migrációs válság hosszú távú kezelésének stratégiája, elmondta, hogy különösen az "új tagállamok" magatartása bántja. 

Ezek az országok sokat köszönhetnek az EU-nak, és egyes nyugat-európai országokban pártok és politikusok választásokat és pozíciójukat vesztették el, hogy "megvédjék Európa eszményét" - mondta Matteo Renzi.
Franciaországban "népszavazás veszett el a lengyel vízvezeték-szerelőtől való félelem miatt" - tette hozzá.
"A nyugat-európaiak megfizették a keleti bővítés politikai árát", és "nincs rendben, hogy most ezek az országok diktálják az erkölcsöt nekünk"- mondta az olasz miniszterelnök, hozzátéve, hogy az EU-nak közösen kell megbirkóznia a kihívással.
Arra a kérdésre, hogy miként akarja erről meggyőzni az olyan embereket, mint Orbán Viktor, mielőtt késő lesz, azt mondta, hogy az ügy nem csak a magyar miniszterelnököt érinti, és nem jobboldali-baloldali megosztottságról van szó. Ezt mutatja, hogy a Csehországban és Szlovákiában a szocialisták ugyanazt az álláspontot képviselik, mint a magyar és a lengyel kormány.
Földrajzi, és nem politikai megosztottság mutatkozik, méghozzá azok között, akik "Európáról mint nagy ideálról gondolkodnak", és akik "mindenekelőtt a gazdasági hasznot látják benne" - mondta Matteo Renzi.
"Elkeserítő látni, hogy falakat emelnek, csapdát a szabadságnak" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, mit tehet Európa a menekültáradat megfékezéséért, azt mondta, hogy nézőpontot kell váltatni. Az EU-t csak keleti irányba bővítették, és "tragikus és történelmi hiba volt kihagyni a balkáni országokat". Albániának, Montenegrónak és Szerbiának "elsőbbséget" kell adni az EU-ban- mondta az olasz kormányfő.

Az EU Sophia elnevezésű katonai műveletében 5300 migránst mentettek ki a Földközi-tengeren
Az EU embercsempészek ellen indított, Sophia elnevezésű katonai műveletében 5300 migránst mentettek ki a Földközi-tengeren, és 40 csempészhajót süllyesztettek el november 8-ig - közölték európai tanácsi körökből csütörtökön Brüsszelben.
Október elején vette kezdetét a földközi-tengeri embercsempészettel szembeni, EuNavforMed - szeptember vége óta "Sophia" - nevet viselő európai katonai művelet második szakasza. Ennek a fázisnak a célja az embercsempészek hajóinak "üzemen kívül helyezése" és lefoglalása, az emberkereskedők által használt minden más eszközzel együtt, a műholdas navigációs rendszerektől az okostelefonokig.
Az első szakaszban - június és szeptember között - a Földközi-tengeren szolgáló európai hadihajók elsősorban felderítést és információgyűjtést végeztek az észak-afrikai és a dél-európai partok közötti emberkereskedelem útvonalainak feltérképezésére.
A katonai művelet október 18-tól ENSZ-mandátummal is rendelkezik, és egy német katonai hajón született csecsemő, Sophia után kapta új nevét. A csecsemő szomáliai származású szüleit a líbiai partoknál mentették ki augusztus 22-én.

 Norvégia elutasítja a migránsok befogadására vonatkozó svéd kérést
A norvég miniszterelnök csütörtökön bejelentette, országa nem tesz eleget Svédország kérésének, hogy fogadja be az odaérkező menekültek egy részét.
"A mi válaszunk: nem. Nálunk is több menekült van a kelleténél. Más országoknak kell segítséget nyújtaniuk a menedékkérők elosztásában és szétköltöztetésében. Svédország kimerítette lehetőségeit, ezt a svéd politikusok is elismerik. Nekem személyesen úgy tűnik, túl későn ismerték fel, hogy túl sok menedékkérőt fogadnak be" - mondta Erna Solberg a Dagens Nerigsliv című gazdasági lapban megjelent interjújában.
A norvég kormányfő szerint a svédországi helyzet odáig fajulhat, hogy megnő a Norvégiába igyekvő migránsok száma, miközben országa éppen a menekültügyi törvény szigorítására készül.
A svéd vezetők azzal a kéréssel fordultak a szomszédos országokhoz, hogy fogadják be az odaérkező menekültek egy részét.
A 9,8 milliós Svédország befogadóképességének határához ért. Év végéig 190 ezer menekülttel számolnak, ami a kétszerese az 1990-es évek elején feljegyzett előző rekordnak, és egy lakosra vetítve több, mint bármely más uniós tagországban. A svéd migrációs hivatal az idén és jövőre összesen 360 ezer migráns érkezésével számol.
Az 5,3 milliós Norvégiába az idén eddig 25 ezernél valamivel több menekült érkezett, és számuk az év végére 40 ezerre nőhet. A norvég migrációs hivatal becslése szerint jövőre további 35-60 ezer menedékkérőre lehet számítani.
Erna Solberg szerint a svéd menekültválság a svéd hatóságok és a tömegtájékoztatás túl szívélyes retorikájának lehet a következménye. Felhívta a figyelmet arra, hogy amikor önkormányzati miniszterként foglalkozott menekültüggyel, megértette azoknak az üzeneteknek a jelentőségét, amelyeket a politikai vezetők küldenek.
"A szívek kitárására vonatkozó üzeneteknek váratlan következményei lehetnek" - figyelmeztetett Solberg, és hozzátette, a norvég kormányilletékeseknek is oda kell figyelniük arra, hogy mit mondanak, nehogy félreértsék őket.

Lavinához hasonlít a menekülthullám a német pénzügyminiszter szerint
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a menekülthullám olyan, mint egy lavina, és meglehet, hogy még csak most indult el.
A konzervatív CDU politikusa német hírportálok csütörtöki beszámolói szerint előző este egy berlini tanácskozáson elmondott beszédében kiemelte, hogy lavinát akár egy "kissé óvatlan síző" is elindíthat azzal, hogy "a lejtő tetején megmozgat egy kis havat".
Nem tudni, hogy a lavina már lezúdult a völgybe vagy a lejtő felső részén van. Amennyiben még csak most indul meg lefelé, "a kihívás elég nagy", és Németország egyedül nem tud megbirkózni vele, még az uniós belső határt képező határainak ellenőrzésével sem.
A migrációs nyomás problémáját az európai országok csak közösen tudják megoldani, és ha ez nem sikerül, akkor "nagyon rossz lesz mindannyiunknak" - mondta a miniszter.
Hangsúlyozta: Németországnak földrajzi fekvéséből és történelméből adódóan kötelessége dolgozni azért, hogy "mindenáron sikerüljön az európai egyesülés". Korábban már többször kifejtett gondolatát megismételve kifejtette, hogy a menekülthullám a globalizáció megnyilvánulási formája, a menedékkérők tömeges beáramlása Németországba "társadalmunk randevúja a globalizációval".