Külföld
Lezárult a migráció balkáni útvonala
Bulgária attól tart, hogy a feltartóztatott több tízezer menekült arrafelé próbál továbbjutni, de mindent megtesznek ellene
Macedónia és Horvátország is újabb szigorításokat jelentett be tegnap, ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy lezárult a nyugat-balkáni migránsútvonal, a bevándorlóknak ugyanis általában nincsenek dokumentumaik, de ha esetleg egyeseknél lenne is útlevél, érvényes vízumot nem tudnak szerezni, emellett pedig – az utóbbi fél év tapasztalatai alapján – menedéket sem kérnének Szerbiában, Horvátországban vagy Szlovéniában. Szkopje tegnap „teljesen” lezárta a határt az illegális bevándorlók előtt, a macedón belügyminisztérium szerint már kedden egyetlen migráns sem lépett be az országba Görögország felől. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint Macedóniában mintegy ezerötszáz migráns van még, aki az új tiltások miatt az országban rekedhet.
Horvátország – noha nem tartozik a schengeni övezethez – Szlovéniához és Szerbiához hasonlóan kedd éjféltől csak érvényes dokumentumokkal és vízummal engedi be területére a migránsokat. Vlaho Orepic belügyminiszter még kedd este a RTL kereskedelmi televízió Direktno című műsorában arról beszélt, hogy a szlovén intézkedések tükrében éjféltől Horvátországba is csak érvényes dokumentumokkal és vízummal lehet belépni. Orepic kiemelte: Horvátország felkészült minden eshetőségre, és a tényleges helyzet alapján fog intézkedni. Kedd hajnal óta egyetlen migráns sem lépett be Szerbiába, és Szerbiából sem lépett át Horvátországba, valamint Macedóniából is hétfőn indult el az utolsó vonat Szerbia felé 437 bevándorlóval – számolt be róla a térség sajtója szerdán.
A schengeni övezethez nem tartozó Bulgária attól tart, hogy a görög–macedón határnál feltartóztatott, több tízezer menekült arrafelé próbálkozik továbbjutni, miután a balkáni országok sorra lezárták a határaikat. Rumjana Bacsvarova miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter tegnap közölte: „felismertük ezt a kockázatot, és mindent megteszünk ellene”. Mint mondta, a balkáni útvonal lezárása után Bulgáriában nem változott a helyzet: továbbra is naponta tartóztatnak fel migránsokat, akik Bulgárián keresztül próbálnak Szerbiába jutni.
A görög–macedón határon található idomeni táborban továbbra is tizenötezren várakoznak arra, hogy mégis folytathassák útjukat az Európai Unió felé. Az M1 aktuális csatorna helyszíni tudósítója a távirati irodának arról számolt be, hogy a migránsok egyre fásultabbak, fáradtabbak és csalódottabbak.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke tegnap üdvözölte, hogy véget ért a migránsáradat a nyugat-balkáni útvonalon, majd hangsúlyozta: ez nem az egyoldalú tagállami lépéseknek, hanem a közös uniós intézkedéseknek köszönhető. A volt lengyel miniszterelnök emellett köszönetet mondott a nyugat-balkáni országoknak, amiért végrehajtották a migrációs válság kezelését célzó, átfogó uniós stratégia rájuk eső részét.
A török külügyminiszter az Európai Unió és Törökország között körvonalazódó megállapodással kapcsolatban elmondta: Ankarának nem áll szándékában konfliktusövezetbe visszaküldeni menekülteket. Mevlüt Cavusoglu, miután Didier Reynders belga külügyminiszterrel folytatott megbeszélést, elmondta: az országban jelenleg mintegy 700 ezer olyan szíriai menekült van, akinek oktatásban kellene részesülnie. Törökország közülük 300 ezer személy képzését tudja finanszírozni, de a többieket sem kényszerítheti arra, hogy visszamenjenek Szíriába. A miniszter nyomatékosította, hogy az EU Törökországot érintő kritikái jogtalanok, Ankara ugyanis nem kéreget.
Rövid időre elfoglalta mintegy ötven aktivista tegnap az Európai Bizottság képviseletét Athénban, hogy az unió és Törökország között a migrációs válság kezelését célzó tervezett megállapodás és az országnak nyújtott pénzügyi mentőcsomag ellen tiltakozzanak.
Csalódott bevándorlókból terroristák
Szépen lassan olyan terrorista sejtek alakulhatnak meg Nyugat-Európában, amelyekbe a felháborodott, csalódott migránsokat szervezik be tapasztalt dzsihadisták – egyebek mellett erről beszélt az Indexnek Alain Rodier, a francia titkosszolgálat volt magas rangú tisztségviselője. Kifejtette, azok a migránsok, akik már eljutottak Európába, olyan közeget alkotnak, amelyben az aktivisták újabb híveket toborozhatnak. Ezenkívül sok férfi migráns tudja, hogyan kell használni a fegyvereket, ezt ugyanis különböző táborokban megtanították nekik. Mindez megkönnyíti azt is, hogy terroristává képezzék őket – tette hozzá. Alain Rodier arról is beszélt, hogy a Nyugat-Európában tevékenykedő és a terroristákkal üzletelő szervezett bűnözőknek egyelőre nem érdekük, hogy információkkal segítsék a hatóságokat. Hozzátette: a terroristák és a szervezett bűnözők együttműködésében semmiféle ideológiát nem kell keresni, kizárólag piaci logikát. A szervezett bűnözés és a terroristamozgalmak párhuzamos életet élnek. Amíg az egyik nem sérti a másik érdekeit, addig nincs köztük probléma – mondta.