Külföld
Lényegében betartják a tűzszünetet
Kisebb összetűzések, ágyúpárbajok Ukrajnában
Háború nincs, de harcok vannak – a legjobban talán így jellemezhető a délkelet-ukrajnai helyzet. Összességében mindkét fél betartani látszik a pénteken Minszkben elfogadott tűzszünetet, Donyecknél, Mariupolnál és néhány kisebb településen azonban voltak összetűzések, illetve tüzérségi és aknavető párbajok. Aligha meglepő módon mindkét fél a másikat vádolja provokációval, nemzetközi megfigyelők még nincsenek a térségben. Nem túl jó jel, hogy mindkét oldal újabb csapaterősítéseket küld a harcok térségébe és a fogolycsere is – egyes eseteket leszámítva – késik.
Elméletileg a hét második felében ülnek össze újra a fehérorosz fővárosban az oroszbarát szakadárok és Kijev képviselői, ahol a majdani kiegyezés feltételei is szóba kerülhetnek. Petro Porosenko elnök, illetve a donyecki és luhanszki vezetők is támogatják általánosságban a minszki egyezség minden pontját, Moszkva is békére int, a Nyugat is óvatosan optimista. A kiegyezés feltételeinek konkretizálásában azonban még messze állnak az álláspontok. Például a szabad nyelvhasználat Kijev szemében legfeljebb a két megyére vonatkozó egyfajta ideiglenes „bónusz” lehet, az elképzelhetetlen, hogy az orosz is államnyelv legyen. Hasonlóan nehezen elképzelhető, hogy a gyakorlatban miképpen fog működni a „szélesebb gazdasági önállóság”, amikor Kijev az unió vámszabad térségébe igyekszik, míg a felkelők a Moszkva vezetésű posztszovjet társulásba tartanának. S csak hab a tortán, hogy sem a felkelők, sem az ukrán kormánypárti szabadcsapatok nem akarják letenni a fegyvert, miközben mindkét oldalon a kimondatlan-kimondott cél az elszakadás, illetve a tiszta ukrán nemzetállam.
A helyzetet bonyolítja, hogy október 26-án választásokat tartanak. Petro Porosenko elnök Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel egy szövetségben indul – ők ma a „békepárt”. Julija Timosenko NATO-tagságot követel kampányában – pedig még a „különleges partneri státust” sem sikerült elérni –, míg a pártjából kiszakadt Arszenyij Jacenyuk kormányfő új pártját a háborús retorikára igyekszik felépíteni. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy Washingtonból és Berlinből is egyre több szemrehányás érkezik a segélypénzek felhasználására vonatkozólag.
Jobbik: Veszélybe sodor a NATO
Közleményben bírálta a walesi NATO-csúcson elfogadott, „az Oroszországgal való feszültséget élező döntéseket” Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese. Szerinte Orbán Viktor nyilatkozatai „a magyar érdekek szolgálata helyett ismét az amerikai geopolitikai célkitűzések kiszolgálását tükrözik”. Mint írta, a kormány csapdába került azzal, hogy attól a katonai együttműködéstől várja hazánk biztonságának garantálását, amely erőszakos és provokatív politikájával előidézte az ukrán válságot. „A magyar történelem tanulsága, hogy a Nyugat még egyszer sem védte meg hazánkat” – fogalmazott Gyöngyösi, aki a NATO-hoz fűződő kapcsolatunk átértékelését sürgette.
Kijev lakónegyedeket ágyúzott
A kormányerőket és az oroszbarát szeparatistákat egyaránt háborús bűncselekményekért terheli felelősség - közölte az Amnesty International. Az emberi jogi szervezet tényfeltáró csoportjai által megszólaltatott ukrán menekültek arról számoltak be, hogy a kijevi kormányerők lakott térségeket vettek heves tüzérségi tűz alá. A nemzetközi szervezet által dokumentált egybehangzó beszámolók arra vallanak, hogy az ukrán erők válogatás nélkül lőtték a lakónegyedeket, és ez háborús bűncselekménnyel érhet fel - áll a jelentésben. Ugyanakkor mindkét oldal „szabadcsapatai” túszokat ejtenek váltságdíjért, ami szintén az említett kategóriába tartozik.