Lengyelország erkölcsi joga, hogy emlékeztesse Európát a földrészt egyesítő értékekre

A hagyományoknak megfelelően a megemlékezések a hajnali órákban Gdansk mellett, a Westerplatte-félszigeten kezdődtek, ahol a második világháború első európai ütközete zajlott.
"Itt kezdődött a Németország által kirobbantott borzalom, amely világszerte több tízmillió ember életét követelte" - idézte fel Szydlo, megállapítva: Európa és a világ szeme láttára a nácik lerombolták és kifosztották Lengyelországot. "Senki sem akart Gdanskért harcolni" - tette hozzá. 
Emlékeztetett arra, hogy a háború utáni európai egyesítés elvei ugyanazok voltak, mint amelyek a hazájukat hősiesen védő lengyeleket vezérelték a háború alatt. "Lelkiismeretünk tiszta, és a Világ Igazai között a lengyelek vannak a legtöbben" - állapította meg. Ezért Lengyelországnak joga van emlékeztetni a földrészt ezekre az értékekre, őrizni a szolidaritásnak, az egységnek és minden ország egyenjogúságának az eszméjét - szögezte le. 
"Nem hagyhatjuk, hogy egyes európai vezetők engedjenek annak a kísértésnek, hogy az erő pozíciójából tárgyaljanak másokkal" - hangsúlyozta Szydlo. Rámutatott az Európát jelenleg érő fenyegetésekre, és aláhúzta: az európai nemzetek csak az egységes, a tagállamok szuverenitását megőrző Európában védhetik meg érdekeiket, biztonságukat.
"Nem szabad megfutamodnunk, bátraknak, elszántaknak kell lennünk, hogy közösen megőrizzük a kultúránk alapját képező igazságok és értékek rendjét" - nyomatékosította. Ebben az összefüggésben "szolidáris, biztonságos és demokratikus jogállamnak" nevezte Lengyelországot. 
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke csütörtökön kijelentette: Brüsszel "nagyon közel áll ahhoz", hogy a Lengyelországgal szemben tavaly elindított jogállamisági eljárás keretében elindítsa az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, amely végső soron Lengyelország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet.
Péntek hajnalban a nyugat-lengyelországi Wielunban is tartottak állami megemlékezéseket. Az alvó kisvárosra 1939. szeptember 1-jére virradó éjjel a német légierő 350 bombát dobott le, amelyek 1200-2000 lakos halálát okozták. A lengyel  történészek őket tartják a háború első civil áldozatainak. Wielunban nem voltak katonai alakulatok és objektumok, és a város teljesen védtelen volt. 
Andrzej Duda államfő a wieluni megemlékezésen a város máig büntetlenül maradt lerombolását felidézve leszögezte: emlékeztetni kell arra, hogy "ki volt a gyilkos, és ki az áldozat", de szükség van kiengesztelődésre is, mert ez alapozza meg a  jószomszédi viszonyokat, és az építkezést segíti, nem a rombolást. "De elégtételre is szükség van" - nyomatékosította Duda. 
A pénteki évforduló kapcsán több lengyelországi kommentár újból mérlegelte, van-e lehetőség arra, hogy Lengyelország háborús jóvátételt követeljen Németországtól. A lengyel kormány jelenleg elemzi a témát. Berlin lezártnak tekinti az ügyet, többek között arra hivatkozva, hogy Lengyelország az 50-es években lemondott a kárpótlásról.