Külföld
Lemond Matteo Renzi
Renzit a büdzsé elfogadásáig maradásra kérte az államfő - Nemet mondtak az olaszok a reformokra
Sergio Mattarella olasz államfő felkérte Renzit, hogy maradjon a hivatalában a költségvetés elfogadásáig - jelentette be hétfő este az elnöki hivatal. Az államfő ugyanis szeretné betartatni a törvényhozás menetrendjét, és kockázatosnak tartaná az ideiglenes kormányzást a költségvetés parlamenti elfogadása előtt.
A sajtóban már korábban felmerült ennek a megoldásnak a lehetősége azzal az érvvel alátámasztva, hogy a törvényt már napokon belül jóváhagyhatják.
A hajnalban ismertetett nem hivatalos végeredmények szerint 59,95 százalék, 19 019 197 ember voksolt a bürokráciacsökkentő intézkedések ellen, míg 40,05 százalék, 12 706 340 mellette. A külföldön élő és szavazásra jogosult mintegy négymillió olasz szavazatait még számolták hajnalban. Körükben 27,25 százalék volt a részvételi arány, és a rendelkezésre álló legfrissebb, hajnali 4-kor ismertetett adatok szerint a többségük - 65 százalék - támogatta a Renzi-kormány bürokráciacsökkentő javaslatait, 35 százalékuk szavazott ellene.
Moscovici: Olaszország és az eurózóna is képes lesz kezelni a helyzetet - londoni elemzők szerint az ország ki fog hullani az övezetből
Olaszország és az euróövezet egésze is képes lesz kezelni azt a politikai megrázkódtatást, amelyet Matteo Renzi olasz miniszterelnök lemondása jelent - vélekedett Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyekért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben. "Biztos vagyok benne, hogy Olaszországnak megvannak az eszközei a helyzet kezelésére" - közölte a francia politikus az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő testület hétfői tanácskozását megelőzően. Moscovici kijelentette, az olasz népszavazás eredménye és Renzi lemondása nem fog válságot okozni az euróövezetben. "Megvannak az eszközeink, hogy ellenálljunk bármilyen politikai megrázkódtatásnak Európában" - fogalmazott.
Az egyik legtekintélyesebb londoni kereskedőház, a CEBR szerint az ország irányíthatóságának javítását célzó reformprogram elvetése, valamint a miniszterelnök lemondása miatt immár a harminc százalékot sem éri el a valószínűsége annak, hogy Olaszország öt év múlva is az eurózóna tagja lesz.
A második világháború utáni talán legjelentősebb alkotmányreform keretében a kormány többek közt csökkenteni akarta a szenátus létszámát és hatáskörét. A referendum azonban sokak szerint valójában Renzi eddigi kormányzati tevékenységének megítéléséről szólt.
A kezdeményezés bírálói szerint a reformok demokráciaellenesek lettek volna, míg támogatói azt mondták, hogy elősegítette volna a hatékonyabb kormányzást. A referendumon elszenvedett vereség nyomán Matteo Renzi az éjjel közölte, hogy távozik tisztségéből, és már hétfőn benyújtja lemondását Sergio Mattarella államfőnek.
A Demokrata Párt (PD) politikusa teljes felelősséget vállalt a súlyos mértékű vereségért. "Én vesztettem, nem ti" - üzente szavazóinak, hozzátéve, hogy senki sem ragaszkodhat a helyéhez. Hangoztatta, hogy a reformok által csökkent volna a bürokrácia mértéke és Olaszország versenyképesebb lett volna. "A kormányom munkája ma véget ért" - jelentette ki. Az elkövetkező időszak legnagyobb feladatai közé sorolta az országot idén ért földrengések utáni helyreállítást és a gazdaság megerősítését.
Az ellenzéki pártok előre hozott választásokat sürgettek az eredmények ismeretében.
Erős kilengések az olasz tőzsdén
Erős kilengések voltak a kereskedés első két órájában a milánói tőzsdén, az irányadó tőzsdeindex több mint 4 százalékos sávban mozgott annak következményeként, hogy a "nem" szavazatok többségével zárult az alkotmányos népszavazás. Az FTSE MIB-40 index 2,14 százalékos mínuszban, 16 722,50 ponton nyitott, napi mélypontján 2,55 százalékos veszteségben, napi maximumán viszont 1,55 százalékos nyereségben, 17 352,50 ponton állt. Több banki papír kereskedése a 4-6 százalékos negatív tartományban indult el, a legnagyobb bajban lévő pénzintézet, a Monte dei Paschi részvényeit rövid időre felfüggesztették az árfolyam több mint 10 százalékos zuhanása miatt. A befektetők attól tartanak, hogy a bank megmentését célzó ötmilliárd eurós feltőkésítési terv kérdésessé válik. Az ország szuverén államadósságának díjazása a reggeli órákban romlott, a 10 éves államkötvények hozama a december elsejei 1,7-ről 2,07 százalékra emelkedett, de nem érte el a novemberben megütött, 14 havi csúcsot jelentő 2,17 százalékot.
A reformterveket elutasító euroszkeptikus 5 Csillag (M5S) mozgalom vezetője, Beppe Grillo szorgalmazta, hogy a lehető leghamarabb válasszanak új parlamentet. Vito Crimi, az M5S szenátora azt mondta, hogy "sürgősen választásokra van szükség". Ő és más pártok képviselői is azt hangoztatták, hogy nem kell átmeneti kormányt kinevezni, hogy áttekintse a választási szabályokat, ahogy ezt sokan sugalmazzák.
A történteket követően az államfőnek határoznia kell arról, hogy milyen további lépéseket tegyen. Várhatóan megpróbál kinevezni egy kormányt, amelynek többek között az lenne a mandátuma, hogy áttekintse a választási törvényeket. Ez azért is lenne döntő fontosságú, mert a Renzi által is sürgetett alkotmányreformok hiányában Olaszországban mások lesznek a választás szabályai a parlament alsóházára és a felsőházra vonatkozóan.
Renzi lemondásának fényében folynak a találgatások arról, hogy ki lehet a következő kormányfő. Egyes vélekedések szerint szóba jöhet Pier Carlo Padoan gazdasági miniszter, valamint Pietro Grasso, a szenátus elnöke. Az is megtörténhet, az államfő felkéri Renzit, hogy legalább az év végéig maradjon tisztségében, hogy szavatolják a 2017 költségvetés elfogadását a törvényhozásban.
A népszavazáson hozzávetőleg 51 millióan szavazhattak, a részvétel összességében 70 százalék körüli volt, érvényességi küszöböt nem szabtak meg.
Merkel sajnálja Renzi lemondását
Angela Merkel német kancellár sajnálja, hogy Matteo Renzi bejelentette lemondását, és szoros együttműködést ajánl a következő olasz kormánynak - mondta hétfőn Berlinben a német kormány szóvivője. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter pedig azt hangoztatta, hogy az olaszországi népszavazás nem vezet újabb euróövezeti pénzügyi válsághoz.
Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján aláhúzta, hogy Angela Merkel támogatta Matteo Renzi reformtörekvéseit, jó együttműködésüket pedig a bizalom jellemezte. A berlini vezetés "nagy tisztelettel tudomásul veszi" az olasz választók demokratikus döntését, és a két ország barátságára és partneri kapcsolatára építve a következő kormánynak is szoros együttműködést kínál.
A külügyminisztérium szóvivője, Sawsan Chebli a tárcavezető, Frank-Walter Steinmeier athéni nyilatkozatát idézve hozzátette: a Renzi-kormány alkotmánymódosítási javaslatának bukása és a miniszterelnök lemondása ugyan kormányválságot jelent, de "nem a Nyugat hanyatlását".
Matteo Renzi "helyes és szükséges" lépéseket tett országa megújításáért, de a szavazók ezt nem díjazták - mondta Frank-Walter Steinmeier, az Angela Merkel vezette jobboldali CDU-val kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) politikusa.
Az SPD elnöke, Sigmar Gabriel alkancellár hétfőn a Twitteren azt írta, hogy az alkotmánymódosítás elutasítása az előző napi népszavazáson "keserves Matteo Renzinek és Olaszországnak", de tovább kell menni a modernizáció útján, mert a reformok leállításából, a "tétlenségből csak a populisták profitálnak".
Hasonlóan vélekedett a CDU egyik tekintélyes vezetője, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is, aki az euróövezeti pénzügyminiszterek brüsszeli tanácskozása előtt tett nyilatkozatában német sajtójelentések szerint kiemelte, hogy a pénzügyi piacok nyugodtan fogadták a népszavazás eredményét, és nincs szó újabb euróövezeti válságról.
Az alkotmánymódosítás elutasítását érdemes higgadtan tudomásul venni, és nem szabad a falra festeni egy újabb euróválság ördögét - hangoztatta a miniszter, hozzátéve: Olaszországnak gazdasági és politikai értelemben is "nagy következetességgel tovább kell mennie azon az úton, amelyen Renzi az utóbbi három évben elindult".
Olasz lapok: Renzi elszámította magát
Az olasz népszavazás eredményét értékelő hétfői olasz lapok szerint Matteo Renzi miniszterelnök rosszul mérte fel a belpolitikai helyzetet, és a saját maga ásta verembe esett bele.
A legnagyobb példányszámú olasz napilapnak, a Corriere della Serának a főcíme így szól: "Áradtak a nemek - Renzi távozik". A vezércikk fő gondolata az, hogy most leginkább felelősségtudatra van szükség mind az államfő, mind a pártok részéről. A cikkíró megjegyzi, hogy Matteo Renzi miniszterelnök nagyon merész volt, amikor népszavazásra bízta kormánya sorsát, amely nem választások útján került hatalomra, és épp az általa kívánttal ellentétes hatást ért el. Arra buzdította az olaszokat, hogy vegyenek részt a népszavazáson, mert azt gondolta, hogy támogatni fogják a terveit, de túlbecsülte saját támogatottságát, azt gondolta, hogy még mindig a 2014-es európai parlamenti választásokon van, amelyeken a Demokrata Párt (PD) élén elsöprő, majdnem 40 százalékos győzelmet aratott. Rosszul ítélte meg azt is, hogy most milyen a társadalom helyzete Olaszországban, mit gondol a közvélemény - állapítja meg. A Corriere megjegyzi, hogy nyilvánosan most minden ellenzéki párt előre hozott választásokat követel, de szerinte a színfalak mögött egyik sem akarja ezt, mert az ellenzéki pártoknak - a jobbközépnek, amelyet Silvio Berlusconi vezet, és szakadás fenyegeti, de az Öt Csillag Mozgalomnak is - meg kell erősödniük ahhoz, hogy választást tudjanak nyerni.
A Corriere kiemeli, hogy bár Renzi többször is elérzékenyült, amikor éjfél után bejelentette lemondását, voltak, akik állítólag könnyezni is látták, mégis több mint ezer napos kormányzása alatt nem tett mást, mind állandóan azt ismételgette - mint egy mantrát -, hogy be fog indulni az olasz gazdaság fejlődése. Pedig ezt a mutatók nem támasztották alá. Mindenesetre lezárult egy korszak az országban, és valami teljesen más fog elkezdődni - véli a lap. Emlékeztetett, hogy Renzi kormánya volt a 63. az Olasz Köztársaság 1946-os megalakulása óta, 33 hónapig volt hatalmon.
A La Repubblica, a kormányzó Demokrata Párthoz (PD) közel álló balközép napilap azt írta, hogy Renzi népszavazási kezdeményezése ugrás volt az ismeretlenbe. Még nem volt olyan kormány a nyugati demokráciákban, amely ezer napos fennállás után túl tudott volna élni egy népszavazást, amelyen a miniszterelnök az igenek és a nemek arányához kötötte, hogy a helyén maradjon-e vagy sem. A lap szerint valószínű, hogy most a PD-ben is leszámolás következik. Keddre összehívták a párt vezetőségét, és valószínű, hogy Renzi a kormányfői szék után a párt vezetését is el fogja veszíteni.
Az Il Sole 24 Ore című gazdasági napilap azt hangsúlyozza, hogy nem lehet tovább várni a tettekkel a gazdaságban, a piacok nagyon gyors válaszokat várnak.
A La Stampa szerint Pietro Grasso, a szenátus elnöke, Pier Carlo Padoan gazdasági és pénzügyminiszter vagy Graziano Delrio infrastrukturális minisztert lehet a következő olasz kormányfő. A lap szerint példa nélküli válság a mostani, mert a kormánynak megvan a többsége a törvényhozásban, de vereséget szenvedett a referendumon, az ellenzék viszont kisebbségben van, nem tud kormányt alakítani. A La Stampa hozzáteszi, hogy az úgynevezett láthatatlanok, a Renzi által csendes többségnek nevezett egyszerű emberek szavaztak nemmel, azok, akik már nem hisznek a politikai vezetőknek. Az ország most rádöbbent, hogy létezik a nép mint olyan, amely képes fellázadni. A La Stampa szerint a népszavazáson a gazdasági válságban meggyengült középosztály - amely nem látja gyermekei és unokái jövőjét -, a munkanélküli fiatalok, valamint az állását a bevándorlóktól és a migránsoktól féltő munkásosztály szavazott nemmel, illetve mindazok, akik úgy érzik, magukra hagyták őket.
A jobbközép, ellenzéki Il Giornale című lap szerint Renzi beképzeltsége és hiúsága miatt nem tudta jól felmérni a helyzetet. Hatalmas politikai örökséget herdált el, pedig kezdetben, 2014 februárjában nagyon sok reményt fűztek hozzá. Az olaszoknak nem volt elég a Renzi nyújtotta alamizsna, abból nem tudtak talpra állni. Renzi nem érzékelte, hogy félelem uralkodik az országban, és elhalványult az őhozzá fűzött remény. Ebben az instabil politikai helyzetben Brüsszel hamarosan ismét be fogja nyújtani Olaszországnak a számlát, többé nem fog szemet hunyni a túlzott olasz államadósság felett, meg fogja indítani miatta a túlzottdeficit-eljárást - véli az Il Giornale.