Lavrov: Dolgozunk az atomalku fenntartásán

Merkel: Németország támogatja az iráni atomalkut
Németország - Nagy-Britanniához és Franciaországhoz hasonlóan - támogatja az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodást azt követően is, hogy az Egyesült Államok a hét elején felmondta a szerződést.
Mindezt Angela Merkel német kancellár közölte Haszan Róháni iráni elnökkel, akivel csütörtökön telefonbeszélgetést folytatott.
A kancellári hivatal közlése szerint Merkel utalt annak szükségességére, hogy Irán továbbra is tartsa be a megállapodásban foglaltakat. A kancellár szélesebb körben tartandó tárgyalásokat szorgalmazott az iráni ballisztikusrakéta-programról és Teheránnak a közel-keleti térségben, így Szíriában és Jemenben játszott szerepéről - állt a hivatal közleményében.
Merkel még szerdán megerősítette Németország elkötelezettségét az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország, illetve az Európai Unió valamint Irán által 2015-ben megkötött szerződés iránt, amelyben Teherán vállalta, hogy az ellene bevezetett szankciók fokozatos feloldása ellenében hosszú távon csökkenti az urándúsítás fokát. A kancellár "súlyosnak" nevezte, hogy Washington felmondta a szerződést.
Az iráni elnöki hivatal honlapján közzétett közlemény szerint Haszan Róháni közölte, hogy Irán nem akar "újabb feszültségeket a Közel-Keleten, de nem tett említést a szíriai célpontok elleni izraeli légicsapásokról.
Angela Merkel elítélte a Golán-fennsíkon lévő izraeli hadállások ellen szíriai területről Izrael szerint az iráni al-Kudsz brigádok által szerda éjjel végrehajtott támadásokat, és felszólította Iránt, járuljon hozzá a feszültség enyhítéséhez a térségben - olvasható a kancellári hivatal közleményében.
"Irán mindig is a térségbeli feszültségek csökkentésére törekedett, megpróbálva a biztonságot és a stabilitást növelni" - jelentette ki Haszan Róháni, akinek országa katonai segítséget nyújt Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerének a felkelők és a dzsihadisták elleni háborújában.
"Az iráni katonai tanácsadók szíriai jelenlétéről" szólva Róháni hozzátette, hogy "az Iszlám Állam terrorszervezet ellen a szíriai és az iraki nép oldalán folytatott iráni harc eredménye, hogy viszonylagos stabilitást értek el Szíriában és nagy stabilitást Irakban, ami mind a térség, mind a világ, mind Európa érdeke".
A Golán-fennsíki izraeli hadállások ellen kilőtt - izraeli adatok szerint legalább húsz - rakétára válaszul az izraeli légierő többtucatnyi iráni katonai célpontot támadott Szíriában csütörtökre virradóra. Az iráni rakéták egy részét az izraeli Vaskupola rakétavédelmi rendszer semlegesítette, a többi rakéta nem ért célba.
Frank-Walter Steinmeier német államfő csütörtökön Münsterben "tragédiának", a "békediplomácia kudarcának" és "az egész térségre nézve veszélynek" nevezte, hogy az Egyesült Államok felmondta az iráni atomszerződést. Az elnök szerint Washington legutóbbi egyoldalú döntésének következményeit nem szabad alulbecsülni. 

Maas rendkívül fontosnak nevezte, hogy Teherán tartsa magát az atomalkuban foglalt kötelezettségeihez, és hangot adott reményének, hogy Moszkva hatást gyakorol rá ennek érdekében. Megerősítette: Oroszország és Németország egyetért abban, hogy a szerződést fenn kell tartani. A német politikus úgy vélekedett, hogy Moszkva nélkül nem lehet megoldani a szíriai konfliktust.

Az Iránnal való további együttműködés miatt kilátásba helyezett amerikai szankciókkal kapcsolatban Lavrov közölte, hogy az Egyesült Államok nem terjesztheti ki belső törvényeit Teherán partnereire. Mint mondta, az ENSZ által feloldott gazdasági büntetőintézkedéseket már nem lehet visszaállítani. Az orosz miniszter hangsúlyozta, hogy Oroszország óva intette Izraelt és Iránt a közöttük meglévő konfliktus kiélezésétől, amely kihathat az egész régióra.

Az orosz külügyminiszterhez hasonlóan Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Oroszország önmérsékletre szólította fel Izraelt és Iránt, valamint arra, hogy ellentéteiket kizárólag diplomáciai eszközökkel rendezzék. Az orosz szóvivő azt követően szólalt meg az ügyben, hogy Izrael Szíria területén iráni katonai célpontokra mért csapásokat, miután állásait támadás érte a Golán-fennsíkon.

Lavrov azt hangoztatta, hogy a Balti-tengeren át Németországba vezető Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítése másfélszeresen csökkentené a szállítási költségeket az ukrajnai tranzithoz képest, ugyanakkor közölte, hogy Moszkva hajlandó tárgyalni Kijevvel Európa Ukrajnán keresztül való ellátásának fenntartásáról. Kifejezte készségét az ukrajnai válság rendezéséről tárgyaló "normandiai négyek" - Oroszország-Ukrajna, Franciaország és Németország - külügyminiszteri szintű ralálkozóinak felújítására.

Maas a közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Szkripal-üggyel kapcsolatban a tárgyalás során nem volt egyetértés a felek között, német álláspont szerint azért, mert Oroszország részéről "túlságosan kevés a készség az ügy konstruktív kivizsgálásában való részvétel iránt". A német diplomácia vezetője szerint az üggyel kapcsolatban képviselt álláspont alááshatja a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) hitelét.

Az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókat rendelt el Iránnal szemben, két nappal azután, hogy Donald Trump egyoldalúan felmondta a Teheránnal kötött többhatalmi nukleáris egyezményt.  Szokás szerint a pénzügyi tárca szankciókkal foglalkozó részlege a honlapján tette közzé, hogy az amerikai kormány hat iráni személyt és három iráni vállalatot sújt büntető intézkedésekkel. Mind a vállalatokat, mind a személyeket azzal gyanúsítják, hogy dollármilliókat juttattak az iráni Iszlám Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű elitegységéhez . 

"Az iráni rezsim és központi bankja visszaélt azzal, hogy az Egyesült Arab Emírségekben ezeknek a vállalatoknak és személyeknek hozzáférésük volt az emírségek vállalataihoz, és így ott amerikai dollárt tudtak vásárolni, amelyből finanszírozták az Iszlám Forradalmi Gárda és az al-Kudsz rosszindulatú tevékenységét" - szögezte le a pénzügyi tárca Steve Mnuchin miniszter által aláírt közleménye. A kommüniké szerint az iráni központi bank aktívan segédkezet nyújtott a pénzfelvételhez és tovább áramoltatásához, miközben elfedték dollárvásárlásuk valódi célját. Ez - az amerikai pénzügyminisztérium álláspontja szerint - a térségben tevékenykedő egyes csoportok finanszírozása, vagy egyenesen felfegyverzése volt. 

A pénzügyminisztérium bejelentette azt is, hogy döntését az Egyesült Arab Emírségekkel együttműködve hozta meg és sikerült megszakítania a pénzáramoltatásnak ezt a  hálózatát. A hat személy és a három vállalat elleni szankciókat az Egyesült Államokban a globális terrorizmussal gyanúsítottakra érvényes törvények alapján hozták meg. A büntető intézkedésekkel sújtottak mindegyike iráni illetőségű.