Külföld
Láthatatlan sebek
A szíriai konfliktusból menekült gyerekek többsége élete végéig küzdeni fog az átéltekkel

A gyermekkor földje
A háború által sújtott területeken még a játszótér és a föld alá kényszerült: a legtöbb szabadtéri mászókát, hintát és egyebet eltöröltek a légicsapások, de a szülők amúgy sem szeretnék kiengedni az utcára a gyerekeket, mert tartanak a légicsapásoktól. A lázadók által ellenőrzött területeken több pincét nyitottak egybe, az illegalitásba vonult játszótéren pedig önkéntesek próbálnak gondoskodni a gyerekek szórakoztatásáról. A bunkerben játszóház és vattacukorautomata is üzemel, a játékokról és a tér kialakításáról önkéntesek gondoskodtak.
A kutatás szerint a javarészt török menekülttáborokban elhelyezett gyerekek többségén egész életére nyomot hagynak az átélt élmények, amelyek következtében hallucinációk, szorongás és szuicid időszakok kísérthetik az életüket. A „toxikus stressznek” kitett gyerekek körében nem ritka, hogy már tizenkét éves korukban öngyilkosságot kísérelnek meg.
Szíriában a Save the Children nevű segélyszervezet szerint csaknem hatmillió gyerek szorul segítségre a hat éve tomboló háború miatt. A kutatás szerint a mentális krízis egész Szíria jövőjét befolyásolhatja, mivel a stressz már annyi gyereket érint, hogy egy egész generáció nőhet fel sérülten.
A vizsgálatok szerint a toxikus stressz, vagyis az, ha a gyermekek életük első négy évében különös stresszhatásoknak vannak kitéve, lassítja az agyi fejlődési folyamatokat. Az agy a stresszes állapotot „igyekszik” sérülésmentesen túlélni, ennek hatására pedig minden egyéb neuronkiépülés lelassul, ez pedig hosszú távon is kihat a stresszt átélő személy életére. Egyes kutatások szerint a stresszhatás alatt egyes neuronkapcsolatok csökkennek, esetleg el is halnak, és ezek a sérülések a későbbiek során sem képesek regenerálódni.
Misty Buswell, a segélyszervezet területi vezetője szerint „az utolsó pillanatban vannak”, nyilatkozata szerint bízik benne, hogy megfelelő segítséggel az érintett gyerekek többsége még gyógyítható lehet. A Save the Children arra szólítja fel a harcoló feleket, hogy ne bombázzák a gyerekek által sűrűn lakott területeket, kórházakat és iskolákat, a helyzetet azonban nagyban nehezíti, hogy az Iszlám Állam harcosai gyakran a civileket használják élő pajzsként – megesik, hogy foglyokat alkalmaznak erre a célra (például olyan családokat, amelyekről azt gyanítják, hogy közük lehet a kormányerőkhöz, esetleg rendőrök, katonák rokonait), de az is bevett gyakorlatnak számít, hogy bázisaikat civilek által sűrűn lakott környékeken, esetleg kórházak, iskolák közelében alakítják ki. Az UNICEF jelentése szerint a háború hat éve alatt csaknem hatezer támadást hajtottak végre iskolák ellen.
A kutatásban megkérdezett felnőttek csaknem fele számolt be arról, hogy tanúja volt a toxikus stressz gyerekekre gyakorolt hatásának: többen elfelejtettek beszélni, de akadt olyan gyerek is, aki a trauma hatására elfelejtette az ábécét és a számokat. A rettegés, a zajoktól való félelem és ágybavizelés hétköznapi tüneteknek számítanak.
A kutatás szerint a menekült gyerekek 78 százaléka számolt be mély bánatról vagy gyászról, az érintettek negyede pedig valószínűleg komoly mentális problémákkal kényszerül majd együtt élni a továbbiakban. Sokan a drogokba menekülnek az átélt stressz elől, mások öngyilkosságot kísérelnek meg, de akadnak olyanok is, akik már gyermekkorukban fegyveres csoportokhoz csatlakoznak.
Egy szíriai tanár szerint a gyerekek közül többen is azt mondták neki, hogy szeretnének megsérülni, mert akkor talán kórházba jutnának, ahol kapnának enni és alhatnának.
A gyerekeknek csaknem a fele számolt be arról, hogy nem mernek kimenni az iskola udvarára játszani, mert félnek a légicsapásoktól, de van olyan is, aki egész egyszerűen mindent elfelejtett a mészárlás előtti életről. A tizenegy éves Zainab szerint, aki anyjával és két testvérével egy szíriai menekülttáborban él, az Iszlám Állam harcosai a gyerekeket csak a vallásról és a büntetésekről tanították, ha pedig valaki bármilyen módon a szervezet álláspontjával szemben fogalmazott meg kritikát, megkövezték vagy levágták a kezét és a lábát.
A segélyszervezet vezetője a háború okozta „láthatatlan sebek” jelentőségére figyelmeztet: Buswell arra hívja fel a figyelmet, hogy a lelki sérülések egy egész generáció életét nyomoríthatják meg, és így egész Szíria jövőjére hatással lehetnek. „Ez egy megtört társadalom” - mondja, - „és a mai gyerekek lesznek azok, akiknek majd újjá kell építeniük az országot”.
(Independent, The Guardian)