Kurz: Bizalmi válság sújtja az EBESZt

Kiemelte: az osztrák elnökség alatt az EBESZ aktív harcot folytat a terrorizmus és a radikalizmus ellen, és célul tűzi ki a konfliktusos területeken élő civil lakosság életkörülményeinek javítását. 
"A fegyveres konfliktusok az egyik legnagyobb veszélyt jelentik az EBESZ térségében. Csaknem 3,1 millió ember szenved az ukrajnai konfliktus következtében kialakult humanitárius válságtól" - mondta Kurz. Szavai szerint az iszlamista terrorizmus is fenyegeti a nemzetközi biztonságot és stabilitást.
"Az EBESZ nélkülözhetetlen Európa biztonsága szempontjából, ma nélkülözhetetlenebb, mint valaha. Az országaink közti bizalmi válság nem szűnik. Szembe kell szállnunk ezzel az iránnyal. Mert a nagyobb biztonság csak nagyobb bizalommal teremthető meg" - hangsúlyozta. 

Hozzátette, hogy a miniszteri tanács ülésére olyan témákat választott, amelyek minden államot érintenek, és amelyekre közös megoldást kell találni. Kiemelte, hogy a tanácskozáshoz kapcsolódóan konkrét megbeszéléseket kell tartani Ukrajna biztonsági helyzetét illetően. Kitért arra is, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően eredményeket is sikerült elérni. Ilyen sikernek nevezte az ukrajnai megfigyelői misszió jobb felszerelését és az éjjel-nappali ellenőrzés biztosítását, a Moldovát és a Dnyeszter menti Köztársaságot összekötő, 25 éve lezárt híd megnyitását, valamint a Georgia és elszakadt területei közti párbeszéd megvalósulását. "Ezek mind apró intézkedések, de megkönnyítik a helyi lakosság életét. Örülök, hogy mindenütt segíthetünk" - mondta Kurz.
Az osztrák külügyminiszter ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az EBESZ-en belüli költségvetési vitákkal kapcsolatban. "Megoldásra van szükség, hogy a szervezet működéséhez szükséges biztos alap ne kerüljön veszélybe" - mondta. 

Az EBESZ éves konferenciáján 40 külügyminiszter vesz részt. A találkozót beárnyékolta az a nemzetközi konfliktus, melyet Donald Trump szerdai bejelentése idézett elő, mely szerint az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, és oda helyezi át nagykövetségét Tel-Avivból.
Kurz elmondta, hogy ebben a kérdésben Ausztria és az Európai Unió álláspontja egyértelmű. "Azon a véleményen vagyunk, hogy Jeruzsálem helyzete a két oldal közötti közvetlen tárgyalások útján rendezhető" - hangsúlyozta.

Az EBESZ miniszteri tanácsának ülésén részt vesz Rex Tillerson amerikai külügyminiszter is, aki korábban állítólag ellenezte az elnök döntését, hivatalosan azonban mellé állt és arra utalt, hogy Donald Trump csak a törvényhozás egy 22 éves követelményének tesz eleget. Leszögezte továbbá, hogy az Oroszország elleni szankciók érvényben maradnak, amíg Moszkva ki nem vonul a Krím félszigetről és a Donyec-medencéből.
Az ülésen az orosz és az amerikai külügyminiszter egymást vádolta Európa biztonságának destabilizálásával. Thomas Greminger, az EBESZ főtitkára a résztvevők országait arra sürgette, hogy az ukrán válság ellenére építsék újra az egymás iránti bizalmat, az orosz és az amerikai politikus azonban nem mutatta jelét, hogy a feszültség csökkent volna. 
"Mindazon kihívások közül, melyekkel az EBESZ szembesül, egyik sem fontosabb vagy nyugtalanítóbb, mint az ukrajnai helyzet" - mondta Rex Tillerson amerikai külügyminiszter. 

Tillerson a tűzszünet megsértésével vádolta Moszkvát Kelet-Ukrajnában. "Oroszország fegyverrel látja el, irányítja, kiképzi, és együtt harcol a kormányellenes erőkkel" - állapította meg Tillerson. 
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta a NATO-t, hogy "aláaknázza Európa biztonságát".  
"A biztonság a bizalommal kezdődik, a bizalom pedig a párbeszéddel. Legfőbb ideje, hogy ezt megvalósítsuk" - fogalmazott Greminger. "Mélyen aggaszt az intenzív katonai aktivitás és az egyre rosszabbodó humanitárius helyzet Kelet-Ukrajnában" - tette hozzá.
Lavrov és Tillerson a tervek szerint személyes találkozón fog tárgyalni az ukrán válságról.