Külföld
Közös válasz a migrációs kihívásra
Brüsszelben magyarországi sikerprojektként tartják számon a tavalyi kapacitásbővítést a menedékkérők befogadása terén
A migrációs hullám kezelésére javaslatcsomagot terjesztett elő az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben. A tervezet egyebek közt tartalmazza azt, hogy a Triton és Poszeidón tengeri műveletekhez eredetileg rendelt kapacitást és eszközöket meg kell háromszorozni 2015-ben és 2016-ban. A idei évre az uniós költségvetés módosításával összesen nyolcvanmillió eurót szánnak ilyen célra.
Az Európai Bizottság javasolja azt is, hogy most első alkalommal éljenek az EU működéséről szóló alapszerződésben megteremtett lehetőséggel, amely az úgynevezett vészhelyzeti mechanizmus aktiválásáról szól azon tagállamok támogatása érdekében, amelyek migránsok hirtelen beáramlásával szembesülnek. E hónap végéig a brüsszeli bizottság a tagországok közötti átmeneti jellegű elosztási mechanizmusra tesz majd javaslatot, amely az unión belül egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyekre vonatkozik majd. Azt a javaslatot, amely a tömeges beáramlás miatt kialakult szükséghelyzetben az áthelyezésre irányuló állandó jellegű uniós rendszerre vonatkozna, ezt követően fogják előterjeszteni.
A tervek szerint május végéig olyan javaslatot nyújtanak be az unión belüli áttelepítési programra, amely valamennyi tagállamra elosztva összesen húszezer, lakóhelyét elhagyni kényszerülő, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy számára teszi majd lehetővé a letelepedést. E program számára az unió idén és jövőre ötvenmillió euró kiegészítő támogatást biztosít.
Ezzel kapcsolatban a brüsszeli székhelyű uniós intézményben hangsúlyozzák: elsődleges cél a közös európai menekültügyi rendszer teljes mértékű, koherens végrehajtásának elérése, mindenekelőtt a migránsok szisztematikus azonosításával és az ujjlenyomatvétel elősegítésével.
A javaslatcsomaghoz minden egyes uniós tagországra lebontva finanszírozási mellékletet is csatoltak. Eszerint Magyarország a 2014 és 2020 közötti középtávú uniós költségvetési időszakban az uniós belbiztonsági alapból – határvédelmi és vízumügyi célokra – 23 millió 713 ezer euró, a menekültügyi, migrációs és integrációs alapból pedig 40 millió 829 ezer euró támogatáshoz jut.
Brüsszelben magyarországi sikerprojektként tartják számon a tavalyi kapacitásbővítést a menedékkérők befogadása és a humán erőforrás terén, amelynek 1 millió 347 ezer eurós költségvetéséből 1 millió 212 ezer eurót állt az unió, valamint a 2008 és 2010 között megvalósított, Bevándorlási összekötő tisztviselő című projektet, amelynek 1 millió 118 ezer eurós költségéből 838 ezer eurót fizetett az Európai Unió.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a témáról tartott sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy a javasolt intézkedésekkel az unió bebizonyítja: képes meghallani a háborúk, az üldöztetés és a nyomor elől menekülők kérését. „A migráció az összes tagállam közös felelőssége, és most minden tagállamhoz szól a felhívás, hogy járuljon hozzá ennek a történelmi léptékű kihívásnak a megválaszolásához” – fogalmazott Mogherini.
Vélemények
Saját döntésük alapján is kezelhetik az államok a menekültügyet
Miniszterelnökség: Magyarország miniszterelnökének hétfőn, a sajtó kérdésére adott válaszának megfelelően a magyar álláspontot, amelyet a Miniszterelnök a június végén esedékes európai csúcson is képvisel majd, a folyamatban lévő nemzeti konzultációval párhuzamosan a magyar országgyűlésben lefolytatott, minden részletre kiterjedő vitát követően tudjuk kialakítani. Ennek megfelelően a kormány az Európai Bizottság javaslatcsomagját továbbítja az illetékes parlamenti bizottságnak.
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök: Csehország saját kormánya szuverén döntése alapján kíván segítséget nyújtani a menekülteknek, nem pedig az Európai Unió általánosan megfogalmazott mechanizmusai alapján. A kötelező befogadási kvótákat elutasítjuk, az Európai Unió tagállamainak kormányai tudják a legjobban, milyen náluk a helyzet. Csehország készen áll arra, hogy több pénzt különítsen el a menekülteknek szánt segítségre. Ezt azonban elsősorban azokban az országokban kellene értelmesen felhasználni, ahonnan az Európába özönlő menekültek származnak.
Monika Hohlmeier, a bajor CSU politikusa: Az Európai Parlament és a bizottság megmutatta, hogy kész a cselekvésre. Most a tagállamokon a sor, hogy bebizonyítsák, képesek közös megoldást találni a migránsok tömeges beáramlására.
Cecilia Wikström, a témakör liberális koordinátora az EP-ben: A csomag nem teljesen kielégítő, mert az EU-ban olyan átfogó megközelítésre lenne szükség, amely egységes stratégia keretében igyekszik kezelni a menedékjogi politika és a migráció két, egyelőre különállónak tekintett kérdéskörét.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője: Magyarországnak alapvető nemzeti érdeke egy erős és ésszerű közös európai menekült- és bevándorlási politika kialakítása, hogy szükség esetén számíthassunk az EU támogatására.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője: Magyarországnak, az Európai Unió határországának akár érdekében is állhat, hogy ne maradjon magára a magyar határokon át érkező migránsok kérdésében. Minden országnak lehetnek persze saját szempontjai, de ezek a szempontok populista migrációellenes retorika mellett nem érvényesíthetők az unióban.