Közelebb került a skót függetlenség

Az augusztus 28. és szeptember 1. között 1063 választópolgár bevonásával elvégzett vizsgálat szerint – a bizonytalanok kiszűrésével számolva – 47 százaléknyian voksolnának az elszakadásra, és 53 százalékos a brit unió fennmaradását támogatók tábora. A The Times a kutatás eredményét úgy értékelte, hogy Skócia függetlensége „elérhető közelségbe” került, hiszen az adatok alapján a függetlenségpártiak aránya egyetlen hónap alatt nyolc százalékponttal emelkedett. A vizsgálat szerint továbbá a még bizonytalanok – ha végül elmennek szavazni a skót kormány által szeptember 18-ra kiírt népszavazásra – kétszer nagyobb valószínűséggel voksolnának a függetlenségre, mint ellene. A magas növekedés jelzi, hogy Alex Salmond skót miniszterelnöknek egyre több választót sikerült meggyőznie arról, hogy a 307 éves brit uniótól való függetlenséggel az ország jövőképe pozitívan változna. A függetlenséget pártolók és az unió fenntartásának hívei között arról folyik a legfőbb vita, hogy Skócia használhatná-e tovább a fontot, ha elszakadna Nagy-Britanniától. Alex Salmond azzal érvel, hogy van lehetőség a megegyezésre a fontunió fenntartásáról függetlenség esetén is, mivel ez Skócia és az Egyesült Királyság fennmaradó részének közös érdeke lenne. A brit kormány azonban a hivatalos fontunió lehetőségét egyértelműen elveti, hiszen nem vállalhatja, hogy adófizetői-nek kelljen szükség esetén pénzügyileg kisegíteni „egy külföldi országot és annak bankjait”. Gordon Brown volt brit miniszterelnök szerint a piacok államcsődnek minősítenék, ha Skócia függetlenné válása esetén – a valutaunióból kiszakadva – megtagadná az Egyesült Királyság teljes államadósságából rá jutó rész törlesztését. A skót kormány viszont csak akkor vállalja át az államadósság rá jutó részét, ha használhatja a fontot.