Külföld

Kövér László szerint Németországban javult a megítélésünk

A házelnök szerint Európa közös keresztény kultúrájára is vigyáznunk kell

A német kancellár is fogadta Berlinben Kövér Lászlót, aki díszvendégként vett részt a kitelepített németek egyesületének rendezvényén. A házelnök beszédében a szülőföldhöz való jog emberi joggá emelését javasolta.

Németországi magyar szervezetek képviselőivel tárgyalt Berlinben, és részt vett a második világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetsége megemlékezésén az Országgyűlés elnöke. Kövér Lászlót a rendezvény kezdetén külön is fogadta a szervezet elnöke, Erika Steinbach konzervatív (CDU) parlamenti képviselő és Angela Merkel német kancellár is, akit aznap tüntetett ki az Elüldözöttek Szövetsége. A házelnök elmondása szerint az elmúlt másfél évben javult Magyarország megítélése, amiben szerepe van annak, hogy mindkét országban lezajlott a parlamenti választás, és hazánkban „az emberek a demokrácia jegyében világossá tették, hogy a kormány munkájának folytatása mellett vannak, ami újabb kétharmados támogatást eredményezett a Fidesz–KDNP pártszövetségnek”. Elmondta, az európai pénzügyi-gazdasági válság és az ukrán helyzet közepette „vannak fontosabb dolgok is, mint állandóan Magyarország vélt vagy valós hibáin lovagolni”. Tárgyalásain arról is szó esett, miként lehet javítani a németországi magyar szervezetekkel együttműködve a Magyarországról régről elszármazottak és a vendégmunkások, valamint ösztöndíjasok érdekképviseletén, és hogyan lehet segíteni a magyar nyelvű oktatás, képzés kialakítását, fejlesztését. Kövér kiemelte, hogy miután az alkotmány rögzíti a magyarországi nemzeti közösségek államalkotó szerepét, és parlamenti képviseletet is biztosít nekik, megnyílt az út a „többszereplős kooperáció” előtt, azaz nem csak államközi szinten lehet tovább javítani a német–magyar kapcsolatokat.

Az Elüldözöttek Szövetsége díszvendégeként elmondott beszédében a házelnök hangsúlyozta, az emberi jogok rendszerét hasznos lenne bővíteni a szülőföldhöz való joggal, ezáltal jogerőt adva annak az erkölcsi parancsnak, hogy akarata ellenére senkit nem szabad eltávolítani szülőföldjéről vagy megakadályozni abban, hogy visszatérjen oda. „Olyan jövőt szeretnénk választani, amelyben sem a németek, sem a magyarok és egyetlen más európai nép sem veszíti el a hazáját, a szülőföldjét, a jogát, hogy önnön sorsa felett rendelkezzék, és olyan Európát szeretnénk, ahol a jövőben sem jogilag, sem lelkileg többé senki nem válhat hontalanná” – emelte ki Kövér, hozzátéve, hogy a második világháború végén bűn volt a kollektív bűnösség bélyegét sütni a német emberekre.

A házelnök szerint a mostani válság Európát rázta meg a legjobban, felszínre hozva „az általunk képviselt civilizáció politikai, kulturális és erkölcsi téren megnyilvánuló elbizonytalanodását is”. Mint mondta, „az európai közös pénz, az európai közös gazdaság és közös politika mellett még jó lesz vigyáznunk valamire: Európa közös keresztény kultúrájára, és az ebből következő erkölcsre”.