Külföld

Kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen

Fidesz: Hazug kampány folyik a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban - Civiltörvény: A kormány ragaszkodik az átláthatósághoz

Kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön az Európai Bizottság (EB) Magyarország ellen a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt.

Christian Wigand szóvivő a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a civil szervezetekre vonatkozó, nemrég elfogadott jogszabály ügyében, amelyet több szempontból is aggályosnak találtak.
Az EB értékelése szerint a jogszabály indokolatlan "beavatkozást" jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság terén, illetve a magánélet és a személyes adatok védelmét illetően is aggályokat vet fel.

Fidesz: Hazug kampány folyik a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban
A Fidesz szerint a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban hazug dezinformációs kampány folyik, amihez Brüsszel és a szocialisták is asszisztálnak.
A nagyobbik kormánypárt Ujhelyi István szavaira reagálva leszögezte: a felsőoktatási törvény célja, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemekre is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a hazai felsőoktatási intézményekre. Egyetlen egyetem sem állhat törvények fölött - tették hozzá.
Mint írták, a felsőoktatási törvény módosítása által érintett külföldi egyetemek és országok mind együttműködőek a magyar kormánnyal és hajlandóak a megállapodásra, kizárólag a "Soros-egyetem" nem hajlandó erre.

Emellett a testület úgy véli, hogy a törvény "indokolatlanul és aránytalanul" korlátozza a tőke szabad mozgását, azáltal, hogy Brüsszel szerint az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és komoly adminisztratív terhet jelentenek az érintett szervezetek számára.
Mint írták, a törvény akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a tevékenységüket. Az intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet, és megnehezítik az érintett szervezetek finanszírozását.
"A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét. Gondosan tanulmányoztuk a törvényt, és arra jutottunk, hogy nem felel meg az uniós jognak. Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet a kérdés megoldása érdekében" - emelte ki közleményében Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke.
A bizottság azt is kifogásolja, hogy a törvény értelmében a civil szervezeteknek az adományozók személyét és a pontos összeget is közzé kell tenniük, és Brüsszel szerint a törvény nem teremt megfelelő egyenesúlyt az átláthatóság igénye és az adományozók és kedvezményezettek személyes adathoz és magánélethez fűződő jogai között.

A kormány ragaszkodik az átláthatósághoz
A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nagyobb legyen az átláthatóság a külföldről pénzelt aktivistacsoportok ügyében, ugyanakkor áll a civil törvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás elébe - tudatta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön.
Völner Pál közleménye szerint azon szervezetekről van szó, amelyek gyengíteni akarják Magyarország védelmi képességeit az illegális bevándorlás elleni küzdelemben, és beszédesnek tartja, hogy éppen azok a politikai aktivistacsoportok tagadják meg a törvény végrehajtását és a regisztrációt, amelyek támogatásuk jelentős részét Soros György hálózatától kapják.
Hangsúlyozta: a milliárdos a napokban is egyértelművé tette szóvivője útján, hogy bevándorlók százezreit telepítené Európába, így Magyarországra is.
Az államtitkár közölte továbbá: a nemzeti konzultáció eredményei egyértelműen azt mutatják, a magyarok egyetértenek a külföldiről támogatott szervezetek regisztrálási kötelezettségével.

A magyar hatóságoknak egy hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően - ha szükséges - a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.
Ugyancsak csütörtökön az EB újabb szakaszba léptette a felsőoktatási törvény módosítása miatt áprilisban Magyarország ellen megindított jogsértési eljárást. Az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.
A bizottság tudatta, hogy a magyar válaszlevél alapos elemzése után is fenntartja korábbi megállapításait, amelyek az eljárás megindításához vezettek.
A módosított törvény ellentétes az uniós joggal: kérdések merültek fel a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával, valamint a tudományos, az oktatási és a vállalkozási szabadsággal kapcsolatban - közölte a testület.
Magyarországnak mostantól egy hónapja van arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, mely a bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU), különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Az MSZP rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi a felsőoktatási törvény módosítása érdekében

Az MSZP-frakció rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi annak érdekében, hogy módosítsák a felsőoktatási törvényt az EB döntését követően  - közölte Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, EP-képviselő budapesti sajtótájékoztatóján.

Az olasz Északi Liga elítélte a kötelezettségszegési eljárást, frakcióvezetőjük szerint Brüsszel a Soros-szervezetek érdekeit védi
Szégyenletesnek nevezte Massimiliano Fedriga, az Északi Liga olasz ellenzéki párt képviselőházi frakcióvezetője azt a kötelezettségszegési eljárást, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön indított Magyarország ellen a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt. Massimiliano Fedriga úgy nyilatkozott, ezek után lehetetlen azt állítani, hogy Európa nem a "háttérhatalmakat" védi.
Az Északi Liga politikusa szerint Európa azért bünteti Magyarországot, mivel ez "a demokratikusan megválasztott parlamenti többséggel átláthatóságot és világos helyzetet kér a külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetektől". Massimiliano Fedriga úgy vélte, az EB eljárása azt bizonyítja, hogy a "Soros-szervezetek hatalmához nem szabad hozzányúlni". "Mi rossz van abban, ha egy parlament törvénnyel kötelezi az NGO-kat a nyilvántartásra és arra, hogy információkat szolgáltassanak az általuk kapott anyagi támogatásról?" - kérdezte a politikus.
Az Északi Liga frakcióvezetője választ vár arra, hogy Európa a polgárokat vagy Soros György érdekeit védi-e. "A választ a Magyarországgal szembeni szégyenletes kötelezettségszegési eljárás adja meg. Ezek (vagyis az NGO-k) bűnözők!" - hangoztatta Massimiliano Fedriga.

Az MSZP politikusa az EB döntését értékelve közölte: ha a magyar Országgyűlés és a kormány a következő egy hónapban nem ad tökéletes választ arra, miképpen módosítja a felsőoktatási törvényt, hogy az összhangban legyen az európai alapszerződéssel és joggal, akkor az Európai Bíróság elé kerül az ügy, aminek következményeképpen Magyarország súlyos pénzügyi bírsággal számolhat.         
Ezért az MSZP alelnöke a frakcióval egyetértésben azt kezdeményezi, hogy a következő egy hónapban tartsanak rendkívüli parlamenti ülést, amelyen módosítják a kifogásolt jogszabályt. "Jöjjön vissza nyaralásából az összes dölyfös oligarcha és fideszes politikus" - fogalmazott.
Ujhelyi István úgy vélte: a "kormánypropaganda" azt fogja majd "harsogni", hogy Soros György megvette az Európai Bizottságot és a CEU-val szembeni kormányzati kampány ellen tiltakozó több ezer tudományos kutatót, valamint, hogy az Európai Bíróság is Soros György kezében van, azonban ez hazugság. Ha Magyarországnak bírságot kell fizetnie, akkor azért csak Orbán Viktor a felelős - jelentette ki.
Szerinte azért mert Orbán Viktor hatalmi arroganciával "külön meccset" folytat egy amerikai-magyar milliárdossal, és tönkreteszi annak világhírű intézményét, Magyarország bírságra számíthat, ami hűtlen kezelés a magyar adófizetők pénzével.
Arra a kérdésre, mit szólnak, hogy az EB csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt is, Ujhelyi István azt mondta, Orbán Viktor szándékosan provokálja az európai döntéshozó intézményeket, és megpróbálja úgy beállítani az összes ilyen jogi vitát, mintha Soros megbízására Brüsszel támadná a magyar kormányt. 
Az MSZP alelnöke szerint, ha lesz rendkívüli ülés, akkor azon nem lesz megkerülhető a magyar egészségügy állapota. A politikus utalt arra a sajtóban megjelent hírre, amely szerint meghalt az kislány, akit nyitott mellkassal szállítottak át az Országos Kardiológiai Intézetből a Heim Pál gyermekkórházba, mert az előbbiben nem volt CT. Úgy vélte: egy kilencéves kisgyermeknek az egészségügy állapota miatt bekövetkezett halesete miatt bármely más európai országban nemcsak az egészségügyi miniszter, hanem az egész kormány lemond. Bármit is mond Balog Zoltán miniszter, csak abból amit focira költenek ezer CT vásárolható - jegyezte meg Ujhelyi István, aki rendkívül cinikusnak és "gyomorforgatónak" tartotta a miniszternek az ügyben tett nyilatkozatát és lemondásra szólította fel a tárcavezetőt és a kormányt.     

Hangsúlyozta: naponta két orvos és három nővér hagyja el a magyar egészségügyet, és azt már a minisztériumok is elismerik, hogy egy év alatt 32 ezer ember halt meg az egészségügy katasztrofális állapota miatt. Kijelentette: Botka László kormánya az egészségügyben is igazságot fog tenni.

Ujhelyi István kérdésre válaszolva cáfolta a Magyar Idők értesülését, miszerint Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje árnyékkormány megalakítására készül, szerinte nem zajlik ilyen egyeztetés, nincs ilyen névsor, még "Botka László asztalán sem". Az MSZP alelnöke azt ugyanakkor megerősítette, hogy Botka László programjának kialakítását számos, nem pártpolitikus szakember segíti majd. Megjegyezte: a Magyar Idők azt írta, hogy ő lenne Botka László jobbkeze, de ő valójában a bal keze szeretne lenni, mert Európa balra van és ő azzal szeretne foglalkozni, hogyan lehet Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát rendezni.

Új szakaszba lépett a kiskereskedelmi cégek korlátozása miatti uniós jogsértési eljárás

Újabb szakaszba léptette csütörtökön az Európai Bizottság a veszteséges kiskereskedelmi vállalatok korlátozásáról elfogadott törvény miatt tavaly februárban Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást.

A brüsszeli testület közölte: úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar kormánynak, amely az eljárás második szakasza.

A jogszabály megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását a két egymást követő évben veszteségesen működő nagyobb üzleteknek. A bizottság azonban úgy véli, hogy ez ellentétes a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével, illetve a letelepedés szabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós joggal, és nem igazolható a közérdeken alapuló kényszerítő okokkal.

Brüsszel korábban azt közölte, hogy a szabályozás nyomán a kiskereskedőknek megnövekedett kockázatokkal kell szembenézniük, ha be akarnak lépni vagy terjeszkedni akarnak a magyar piacon. Mint akkor írták: a tartós veszteségességet tiltó törvény akadályozhatja a befektetéseket, és ezáltal a versenyképesség romlásával járhat és magasabb árakat eredményezhet.

Magyarországnak két hónapja van arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat indoklásában azon véleményének adott hangot, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat.